Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Köszöntés dr. Tráaer Herbert 80. születésnapja alkalmából vasbetonívekből alakították ki. Csak gyalogosforgalomra tervezték, a hasznos teher 400 kg/m 2 . Az alapozási munkák még 1925-ben megkezdődtek és 1926-ra már elkészült a híd, a temesváriak nagy örömére. Polen János idősebb korá­ban is büszke volt első nagyobb alkotására. Unokahúgait sétáltatva min­dig megálltak a hídnál, amelyet a család csak "Jani bácsi hídjá"-nak nevezett. Polen János (Szeged, 1892. október 20. - Temesvár, 1959. március 6.) bánsági sváb családban született. Szülei mindent megtettek fiúk ta­níttatásáért. A temesvári Főreálgimnáziumban érettségizett 1914-ben, majd a Budapesten a Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Diák­évei alatt Temesvár szabad királyi város a Metz Sámuel és Amália­ösztöndíj odaítélésével segített anyagi gondjain, 1906-ban 500 koronát kapott. Tanulmányai elvégzése után Temesvárott a Városi Tanács mű­szaki osztályának lett mérnöke. A két világháború között a Polgármeste­ri Hivatal műszaki osztályának aszfalt- és hídszekcióját vezette. Nevéhez fűződik a temesvári utcahálózat korszerűsítése, négy Bega-híd tervezése (három hidat: az új Bem hidat, a Pacsirta utcai és a parkok kö­zötti gyalogoshidat sikerült megépíteni). Pontossága, lelkiismeretessége, a szakma iránti tisztelete, szaktudása a temesvári mérnöktársadalom ismert egyéniségévé tette, habár felettesei nem mindig szívlelték konok becsületességét, meg nem alku vasát, a divatozó korrupcióval való hadakozását s azt a tényt, hogy német származása ellené­re sajátjának tekintette a bánáti magyarok törekvéseit. Ezért nem is kapott magasabb beosztást, s amikor a városi mozi, a Capitol födémé beszakadt, mindent megpróbáltak, hogy a felelősséget reáhárítsák. Rövid ideig a temesvári Politechnikumon, a város műszaki egyete­mén tanított statikát, de a román diákok gúnyolódásai miatt, melyeket egy-egy nyelvbotlása váltott ki, felhagyott az oktatással. Lelkiismeretes, szívós munkássága, egész tevékenysége felhatalmaz arra, hogy a két világháború közötti Temesvár legnagyobb utászaként, hidászaként tiszteljük. Jani bácsi hídján naponta százak, talán ezrek kelnek át a Begán. Sokáig szolgálná még a temesváriakat, csak egy kicsit kellene törődni vele, néha gyógyítgatni, eltüntetni sebeit, időnként kifoltozni szakadozó köntösét. Mindkettőjüknek, Tráger Herbertnek és Polen János hídjának kívá­nom, hogy még sokáig itt legyenek közöttünk, tíz év múltán pedig újra ünnepeljünk. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom