A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

I. A szakgyűjtemény története

lenő „Példaképek, Magyar Mérnökök" füzet mely 16 híres mérnök életét és munkásságát dolgozza fel. A szakgyűjtemény látogatottsága a megnyitása után folyamatosan nőtt. Ezt a szép ívet törte ketté 1982-ben, az olajválságból következő jelentős MÁV és VOLÁN utastarifa-emelés. Az 1981 -es év 6573 fős látogatottsága volt a legmagasabb mind a mai napig. 3. Egy csendesebb időszak - a kiállítások. 1983. július 1. - 7990. december 31. a „Közúti Emlékmúzeum" a Szegedi KIG fenntartásában 1991. január 1. - 1991. június 30. újra a Kecskeméti KIG kötelékében Az ágazati struktúra átalakításával megszűnt a Kecskeméti Közúti Igazgatóság. Az átalakítás során Bács-Kiskun megye, így a Szakgyűjtemény is, a Szegedi Közúti Igazgatóság felügyelete alá került. Ez bizonyos megtorpanást jelentett a gyűjtemény életében, de lassan rendeződtek a dolgok és a személyi és anyagi feltételek közel azonosak lettek a korábbiakkal. Egy viszonylag szűk keret állt minden évben rendelkezésre a gyűjteményi anyag - tárgyak, eszközök, könyvek, térképek - bővítésére, vásárlásra. A fejlesztésekre gondolni sem lehetett, de az intézmény fenntartására a szükségletnek megfelelően mindig rendelkezésre állt a kellő forrás. A gyűjtemény gyarapodása azért folyamatos volt, ha nem is olyan ütemű, mint előtte. A gépek és berendezések zöme régen is az igazgatóságok és szakvállalatok ajándékozásaival bővült. Ebben az időszakban érkeztek olyan látványos gépek mint egy ROLBA-UNIMOG hómaró, egy öntöttaszfalt-főző „Reiser", egy MARTOS úthenger, vagy a Csepel zúzalékszórós teherautó. Mivel forrás nem volt a szabadban elhelyezett gépek felújítására vagy fenntartására, azokon csak a legszükségesebb állagmegóvó feladatokat végezhettük el. Ez általában a gépek és berendezések rozsdátlanításából és festéséből állt. Ezt a munkát javarészt a megyei üzemmérnökségek és a kecskeméti központ dolgozói végezték el, általában társadalmi munkában. A munka népszerű volt, jó hangulatban zajlott az esemény. Az elhasznált energiát általában egy kiadós bográcsos étkezés pótolta és egykét üveg jófajta körösi bor tette a napot üdítővé, mely nemritkán a gyűjteményvezető pincéjéből származott. E sorok írója is több ilyen „mentőakcióban" vett részt, a 80-as évek második felében. A kisebb tárgyak és emlékek, mint például a sapkajelvények, KRESZ táblák, szerszámok általában öreg útőröktől, szakemberek özvegyeitől érkeztek. Külön érdekesség az ebben az időszakban összeálló csoport, a pecsétek gyűjteménye a régmúlt korokból, szervezetektől. 1985-ben a meglévő, elhasználódott makadám- és betonutakat sikerült aszfaltozással felújítani, ami a látogatók kultúrált kiszolgálását nagyban segítette, de a gépmozgatásokkor is előnyös volt. A térképtár anyaga is értékes darabokkal bővült. Antikváriumból sikerült megszerezni egy 1782-es kiadású Császári és királyi posta-térképet. Ennél is fontosabb térképsorozat került a gyűjtemény tulajdonába Markotay Sándornak köszönhetően. 13