A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Tóth Ernő: A magyar betonútépités története

Dr. Tóth Ernő A MAGYAR BETONÚTÉPITÉS TÖRTÉHETE Bevezetés A hazai betonútépités történetéről több okból is aktuális irni: az első igazán sikeres betonút 1927-ben épült Tát-Nyerge sujfalu között, melyen több gyorsasági autóversenyt is rendeztek. A vi­lág az itt elért rekordok révén már 60 éve megismerte a magyar útépitók munkáját. /Amennyiben pedig az Iglón 1911-ben épitett betonutat tekintjük a magyar betonútépités kezdetének, úgy már több mint 75 éves múltra tekint vissza a merev útpályaszerkezetek épitése./ /1/ A történelmi áttekintés azért is aktuális, mert az M7 autópálya épitésének befejeztével - legalábbis egyelőre - úgy tűnik, hogy az útépités eszköztárából /a mezőgazdasági utak kivételével/ el­tűnt a betonburkolat. A betonútépités történetének megismerése azért is hasznos, mert ezen keresztül nyomon lehet követni, hogy a gépjármükozlekedés mi­lyen dinamikusan nőtt, s ez mennyire befolyásolta az útépités technológiáját is. Rövid áttekintésemben a kötött terjedelem miatt nem törekedhettem a teljességre, ezért a bőséges irodalomra való hivatkozással igye­keztem megkönnyiteni azok dolgát, akik szeretnének elmélyedni e szép témakör egyes részletkérdéseiben. A betonútépités főbb eseményei 1911-ben Iglón betonutat épit Wünsch zsolnai vállalkozó. 1926-ban Pestszentlőrincen kisérleti betonutak épülnek /4 út 15­17 km/ 1927-ben az 1. út Tát-Nyerge sujfalui szakaszán gépi keveréssel és döngölőpallós finiserrel 3 km-es betonburkolat készül. /Bath profil/ 1928-ban Budapesten is megépül az első betonút. 1930-ban ki sériet a 4. úton 300 kg/m cementadagolással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom