Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

Köszöntő „Egy híd többet jelent kőnél és acélnál, kifejezi az emberiség alkotó törekvését, szoros kapcsolatokat hoz létre nemzetek közt, átvezeti az utakat, hogy megkönnyítse az emberek életét." Széchenyi István A hidak ősi, fontos valóságos és jelképes kapcsok, nélkülük társas élet lehetetlen. Többek egyszerű „áthidaló szerkezetnél", műszaki kultúránk kevéssé ismert, becses részei. A magyarországi hídépítésben az elmúlt 10 évben és különösen napjainkban rendkívül sok, fontos és hatalmas híd épül. Ez évben Dunaújvárosnál már áthaladhatnak a közlekedők a világcsúcs Pentelei Duna-hídon, s az M7 autópálya Kőröshegynél a völgy felett 88 m magasan ívelő 1870 m hoszszú, vasbetonhídján, jó ütemben halad az MO északi, Megyeri nevet kapott Duna-hídjának építése, mely első ferdekábeles közúti hidunk, egyben hazánk legnagyobb felületű hídja lesz. A három óriás szinte egyidejű építése egyedülálló a hazai hídépítésben, már csak ezért is érdemes rövid áttekintést adni hazai közúti hídjainkról. Bizony, alig ismerjük hídjainkat, mert pillanatok alatt átrobogunk rajtuk, eszünkbe sem jut, hogy utazásaink során megálljunk egy-egy idős, értékes, érdekes szép hídnál, pedig amit nem ismerünk, azt nem is értékeljük, nem is óvjuk. Hídjaink megismerése meggyőződésünk szerint szükséges és érdemes, bár nincsenek olyan ősi és hatalmas hídjaink, mint az olaszoknak, a spanyoloknak, az angoloknak vagy az amerikaiaknak, nem kell szégyenkeznünk a múlt és napjaink hídtervezői-építői munkáink miatt. Csak néhány példát említve, a hajóhidak (Buda, Esztergom, Vác), hatalmas fahídjaink (a Rábán, 1562től a Tiszán), a Lánchíd és az Erzsébet híd is (1903-ban) világcsúcs volt, a Ferenc József/Szabadság híd pedig a világ legszebbnek tartott csuklós-konzolos hídja. A vasbeton hídépítésben Zielinski Szilárd és Mihailich Győző (1908) világcsúcsot jelentő, még álló alkotásokkal írta be nevét a hídépítés történetébe. A hegesztett hidak között a Győrött épített Rába-híd (1934) Európa-csúcs volt, a Szabadszálláson 1950-ben épített alumínium híd a világ ötödik ilyen műtárgya volt, a napjainkban elkészült Pentelei Duna-híd pedig kosárfüles ívhídjának nyílásával világrekorder; s hosszasan lehetne sorolni még hídépítésünk kimagasló alkotásait. 2006 májusában, Koppenhágában egy Santiago Calatrava kiállításon került kezembe Bernhard Gráfnak a világ legismertebb hídcsodáit bemutató könyve, ez annyira megtetszett, hogy a könyv fordítási jogát megszerezve, nem bolti forgalmazásra, hanem a hídszakág számára, magyar nyelven megjelentettük „Hidak, melyek összekötik a világot" címmel. Ez a könyv inspirált arra, hogy ehhez hasonlót készítsünk hídjainkról. Kiválasztottunk tehát a közel 13000 magyar közúti hídból hetvenet, amelyek anyaguk, szerkezetük, építési körülményeik, technológiájuk miatt különlegesek. Könyvünk reményeink szerint nemcsak szakembereknek szól, hanem a hidakat szerető laikusok számára is élvezhető. Egyfajta folytatása Gyukics Péter (Tóth Ernő) mintegy 160 hídról készült remek fotóalbumának (2005). Lapozgassák, olvassák oly érdeklődéssel, szeretettel, mint ahogyan mi készítettük. Sitku László 2007 szeptember 9