Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: Csiky Sándor egri országgyűlési képviselő pályaképe
okmányokkal, külön kocsin követte őket Eszter kisasszony is. Orsován azonban, a Dunán történő átkelés közben mindhárman lebuktak az útlevél-ellenőrzés során. A temesvári hadbíróságra szállították őket, a hadnagyot és a leányt a hadsereg rendőri osztályának adták át, Csiky Sándort viszont, mivel országos körözés alatt állt, Pestre szállították hadbírósági vizsgálatra. November közepén kezesség fejében rövid időre visszatérhetett szeretett családjához, de a vádirat összeállítása után ismét letartóztatták és a 3. Hadsereg parancsnokság haditörvényszéke 1850. december 19-én „felség és hazaárulásban való részvétele miatt, az 5. haditörvénycikk és a magas hadsereg parancsnokság által 1849. július 1-én kiadott proklamáció l.§-a alapján, vagyonának a lázadás okozta kár helyreállítására történő lefoglalása mellett, kötél általi halálra ítélte.” Az ítélet indoklásában súlyosbító körülménynek számított, hogy végig részt vett a képviselőház munkájában, nem tett eleget az 1850. január 1-én kibocsátott, 3 hónapra szóló idézési „ediktumnak”, és szökés közben fogták el. A vádirat „radikális felforgatónak” nevezi Csiky Sándort, aki 20 év óta... az egri közszellem rosszabbításán dolgozott”. Enyhítő körülménynek csupán azt hozta fel az ítélethozó Hlatky hadbíró, hogy a vádlott nem folytatott 1849. április 14-e után „kiemelkedően veszélyes tevékenységet” és nyolc gyermek édesapja. Az ítélet fellebbezés után 1851. szeptember 13-án a hadbíróság hatévi várfogságra változtatta, a vagyonelkobzást fenntartották, a vizsgálati fogságban eltöltött időt beszámították a büntetés idejébe. Csiky Sándort ezután Kufstein várbörtönébe szállították. Hamarosan itt találkozott Lievszkovszky József egri ügyvédtársával, aki 1851-ben Pók György Eger város határán kívül esett pincéjében megemlékezést tartott az 1848-as forradalomról. Először elénekelték Czuczor Gergely Riadó című költeménye 2. szakaszára írt Nem kell zsarnok király! című dalt, majd Lievszkovszky hazafias beszédet mondott: „Március 15-e emléke összefűzi azokkal őket, akiket a zsarnokság eltiprott. Sokan elvéreztek a szent szabadságért, de poraiból újjáéledő főnix módjára majd feltámadnak és bosszút állnak. Ők sírba hulltak, százezrek pedig sebzett lélekkel szenvednek, de ismét eljön az idő, amikor széttörik majd a zsarnok vasjogarát” Beszédét „Éljen a szabadság, éljen a nemzet, átok minden zsarnok fejére!” kiáltással fejezte be, mire a cigányzenészek - a hadbírósági vádirat szerint a Bunkó-féle cigányzenekar tagjai - 48-as dalokat, részleteket játszottak a Hunyadi operából és elhúzták a Klapka-indulót. Az ünneplőket valaki beárulta, így bíróság elé kerültek. Lievszkovszky József 3 évi, Pók György (1848-ban megyei hadiélelmezési biztos volt) 2 évi várfogságot kapott, Kosa Györgyöt, Kapácsi Ferencet, Dombrády Lászlót 12 havi, míg Sztankóczy Andrást 6 hónapra terjedő börtönbüntetéssel sújtották. Lievszkovszky Kufsteinben találkozott Csikyvel, velük raboskodott Sárosi Gyula, a híres Arany trombita szerzője is, aki kiszabadulásuk után, 1861-ben Verhör (Kihallgatás) című versét név szerint nekik ajánlotta. Rövid részlet a költeményből: Miért van itt? „Mert Önök nincsenek pokolba!” „Mi csínt tett?”... Oly forrón szerettem hazámat hogy mivel egyebet érte nem tehettem, - megfúttam ügyében „Arany trombitámat”. Csiky Sándor 1854 februárjában amnesztia útján szabadult ki a börtönből. Rendőri felügyelet alá helyezték, vagyonát (a nevén szereplő hajdúhegyi és ráchegyi szőlőt) kincstári kezelésben tartották. Csak 1856. július 12-én oldották fel a vagyoni zárlatot, néhány nap múlva, július 16-án közölte a Pesti Napló, hogy neve szerepel a megkegyelmezettek sorában. A rendőri felügyelet feloldása azonban csak 1857. április 24- én történt meg. Ezután már elláthatott kisebb ügyvédi megbízatásokat: Károlyi Györgynek 50 XII. évfolyam 1. szám—2002. január
