Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 11. szám - KÖNYVSZEMLE - Abkarovits Endre: Gyimesek vidéke
Abkarovits Endre §lhíwz</í — JQőwey -5QiA/a: (^yómede/c 'Vü/éAe Megtisztelőnek tartom, hogy a veszprémi szerző házaspár, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla legújabb fotóalbumának bemutatása első vidéki helyszínéül Eger városát választotta a hét eleji budapesti ősbemutató után. Bizonyára sokan vannak olyanok a hallgatóság soraiban, akik már ismerik eddigi köteteiket, de - mivel albumaikat általában nem a szokásos könyvterjesztői hálózaton juttatják el az olvasókhoz - lehetnek olyanok is, akik még nem találkoztak eddigi műveikkel, s a mai összejövetelünkre elsősorban az est témája miatt jöttek el. Pedig ez az album már tizenharmadik kötete annak a sorozatnak, mely Erdély tájairól szól. Ezért engedjék meg, hogy néhány mondattal bemutassam a szerzőpárost és szóljak eddigi munkásságukról. Mindketten erdélyi származásúak; Lőwey Lilla szovátai, Váradi Péter Pál pedig — ahogy a neve is mutatja - nagyváradi. Jelenleg Veszprémben élnek, a férj agrármérnök, a feleség magyar-történelem szakos tanár, irodalmi szerkesztő, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának titkára. Váradi Péter Pál művészi fotóiból először kiállításokat rendeztek, majd felvételei három album anyagául szolgáltak, melyek Kalotaszeget mutatták be, s 1989 és 1991 között jelentek meg. Az első kettő Kalotaszeg tájegységeit mutatta be, a harmadik a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójára jelent meg Tőkés László előszavával, a magyar mellett angol és német összefoglalóval és képjegyzékkel, s Kalotaszeg templomait vette sorra. Ezek azóta is olyan alapművek ezen tájegység esetében, hogy egyetlen erdélyi utazás előtt sem mulasztom el, hogy fellapozzam a köteteket, hogy további ötleteket kapjak úti céljaimat illetően. Jó lenne, ha újra kaphatók lennének, hiszen azóta se jelent meg Kalotaszegről hasonló nagyszabású mű. Egy új sorozat indult 1994- ben, Erdély - Székelyföld címmel. Az első kötet a Korond és vidéke volt, melynek előszavában Sütő András így ír: „ ..a nemzeti önismeret gondjáról van szó, a hon pedig apáink hazája, történelmi múltunk FRDEL Mid SZÉKELYFÖLD 108 XI. évfolyam 11. szám-2001. november
