Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése
Egerben sajátmagunknak teremtünk színházat. A lengyel színházművészethez mérhető hatalmasat. Ezt Zigmund Hobot mondja, a Polski Theatr vezető művésze, aki Lengyel Követként vendégeskedik a produkcióban. Jó lenne ilyen színházat csinálni Varsóban! - sóhajtja. Minden relatív... Agárdi próbál. Hihetetlenül érzi és élvezi a nyári játék buktatóit, kötöttségeit. Minden mondata, mozdulata, gesztusa, mimikája él, és ami a legnehezebb: átüt a színpadon!... Másodpercnyi pontossággal jelen van a próbákon, hihetetlen fegyelemmel és munkabírással dolgozik. Éjfél van, de Agárdi javaslatára újrakezdjük a ma este begyakoroltakat. Holtfáradt a csapat, de senki nem zúgolódik. Ha én kértem volna ugyanezt, „átharapják” a torkomat. De Agárdi az más. Rongyfáradtan a kezdésre visszaállunk... Távol van Pest, messze a színházi intrikák, a család, a hétköznapi élet szövevényes gondjai. Megfogalmazhatatlan, különös kegyelmi állapotban kizárólag a szakmának élünk, a színházteremtés gyönyörűsége az egyetlen közös, szent feladatunk. A fáradt, de a friss levegőn egészségessé kipirított arcokon ott bujkál a titokzatos mosoly: mindannyian ki nem mondottan az idegrendszerünkben érezzük: nagy színház születik Egerben, a magyar múlt dicső fellegvárában, a Püspöki Palota gyönyörű gótikus árkádsora előtt ácsolt színpadunkon. A Magyar Theátrum többszázéves legjelesebb hagyományai reinkarnálódnak Szentes Regináid ízes magyar nyelvezetében, pergő dialógusaiban, eleven élethelyzeteiben. Nincs modernizálás: a csíksomlyói professzor úr eredeti mondatfüzéseiért pereskedem. Hajnali kettőkor úgy kell ágyba parancsolnom a társulatot, mert még maradnának, egyre szebb és gyönyörűségesebb a megfoghatatlan próbapillanat, amikor végre megszületik egy igazi színpadi helyzet, hitelessé válik az addig nem értett szituáció, kibomlik a cselekmény, élni kezd a jelenet, egymást túllicitáló, egyre pazarabb színészi remeklések születnek a hajnali derengésben... Még pár nap a nagy megmérettetésig: a nyilvános főpróbáig. Megérkeznek 8. Deákmester és a falu kovácsa, András (Bánffy György és Bessenyei Ferenc). 7. Bevonultak a Diákszínjátszók: kezdődjék az előadás. 30 X. évfolyam 11. szám — 2000. november
