Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Csontos Ildikó: Carman, Teremtés
vagyok éhezve minden itthoni j óra-ételre, könyvre, szóra. Nem felejtem el azt a hatvan körüli hölgyet, aki a flamand pékség ajtajában sehogyan sem akarta elfogadni a felkínált elsőbbséget, hanem előreengedett bennünket, és süteményt majszoló lányaimnak még jó étvágyat is kívánt. Annyira büszke vagyok Rá, aki még tud mosolyogni, udvarias lenni és ember maradni. Kocsis Bartókot játszik, a Mikrokozmoszt. Egyik magyar a másikat. Jobb, mint Debussy, ezek ismerős dallamok, emlékeket, érzéseket ébresztenek, amelyek - úgy tűnik - mindig bennem élnek, és most már tudom, meg is maradnak örökre - itt, Prágában, vagy más táján a földnek. Csontos Cldíkó: Carmen a (Eiyrírt Üialeliel a (Sáríumyt Színházban Végre egy egész estét betöltő darabbal vendégszerepeit a híres balettegyüttes Egerben. Eddig évek óta visszatérően csak két táncosuk, Demcsák Ottó és Szántai Hajnalka vendégszereplésiből ismerhettük a győri színvonalat. Örömteli esemény, hogy a Győri Balett 1991-ben alapítóját és vezető koreográfusát, Markó Ivánt elvesztve magára talált, az akkori mélypontból új utakon sikeresen elindult. Markó Iván váratlan távozásával repertoár nélkül maradt az általa alapított balett-társulat, ugyanis Markó megvonta tőlük koreográfiáinak előadási jogát. Mivel a Győri Balett Markó személye köré és koreográfiáira szerveződött, így a repertoárját vesztett együttes nehezen talált magára. Keresték a saját útjukat és koreográfusukat. Szerencsés ötletnek bizonyult a jelenlegi balettigazgató Kiss Jánostól külföldi koreográfusok bevonása a munkába. Odáig terjedt ügyessége, hogy már a harmadik müvet mutatják be Robert North-tói, mely alkotás egyenesen a Győri Balett számára készült. A Carmen Robert North legújabb koreográfiája világpremier, melyet nagy odaadással táncoltak a Győri Balett táncosai. A vad, korlátokat nem tűrő cigánylány, Carmen története Bizet: Carmen című operájából vált világhírűvé, közismertté. A balett nem az opera stilizált, szelídített, szalonképessé szépített, eszményített Carmenját mutatja be, hanem visszanyúl az opera librettójának alapjául szolgáló eredeti műhöz. A Prosper Mérimée francia író által megrajzolt világ sokkal sötétebb. A novella tömör, sűrű cselekményű, „szenvtelen” modorban ábrázolja a legnagyobb szenvedélyeket, a földközeli, sötét indulatoktól fűtött hús-vér embereket. A balladaszerűen sötét nyitóképtől visszafelé indul a cselekmény. A vesztőhelyen Don Jósé visszapergeti szerelmének történetét, mely elkerülhetetlenül sodorta őt a tragikus végkifejlet felé. A szűkszavú záróképben a gyilkossá vált Don Jósé nyakára teszik a hurkot, ekkor kezéből földre hull az átkos szerelmi varázslat, a „rontás” záloga: a Carmentól kapott virágszál. „Spanyolország, illetve a spanyol tánc és zene iránti rajongásom szülte ezt a müvet’’ - vallja a koreográfus. Egyébként a balettból is kiderül Robert North vonzalma az egyéni rögtönzésekben és variációkban tobzódó flamenco-stílushoz. A vad és őszinte szenvedélyek ábrázolásához az andalúziai cigánytáncok gitárzenéjére épülő muzsikát íratott Christopher Bensteaddel. „ Megkértem C. Bensteadet, hogy Carmen című új darabomhoz 68 VIII. évfolyam 4. szám - 1998 augusztus
