Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 2. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: A román megszállás Heves megyében
A ROMAN MEGSZÁLLÁS HEVES MEGYEBEN 1919-BEN I. rész Nemcsak Eger, de Heves megye történetében mindezen ideig egyetlen tanulmány sem tárgyalta, avagy még csak áttekintő újságcikk sem foglalkozott e rendkívüli eseményekkel.' Egy szó, mint száz: megyénk, s benne Eger városának történetét tárgyaló munkánkban fehér foltként kiált publikálás után a román királyi hadsereg megszállása. így tehát most levéltári adatok alapján felvázoljuk e sötét hónapok borzalmas históriáját. •kie-k A Károlyi-kormány 1918. november 13-án írta alá Belgrádban azt a fegyverszüneti egyezményt, amelyet az antant nevében Franchet d’Espery tábornok tett a magyar delegáció elé. Ekkor vonták meg Dél-Magyarországon a demarkációs vonalat. Ez a jugoszláv és román területkövetelések számára szabott volna határt gyakorlatilag a Maros folyó partvonalában, Marosvásárhelynél északkeletre fordulván a Radnai hágóig. Két királyi román hadosztály előőrsei november 13-án már feltűntek a Keleti-Kárpátok hágóinál, majd pedig a hadsereg egységei nagy erővel nyomultak az antant parancsára visszavonuló magyar csapatok helyébe, a kitűzött demarkációs vonalat semmisnek tekintve. 1919. április 16-ig Máramarossziget, Nagybánya, Zilah, Bánffyhunyad zónájáig értek el a román csapatok. Abolsevizmus felszámolása, a magyar forradalom elvágása a szovjetektől: ez volt a stratégia célja más, a polgári köztársaság idején indított többoldalú támadásnak, s ezen belül kaptak szabad kezet a románok, a jugoszlávok, a csehek jogos és jogtalan területi követelései is. Az intervenció folytatásáról döntött 1919. április 10-én a román koronatanács: Párizs jóváhagyásával előre a Tiszáig! - paranccsal! Április 15-én este tüzérségi előkészítéssel folytatódott a nagy létszámú és jól felfegyverzett román offenzíva a rendkívül rendezetlen, rossz politikai akciókkal szabdalt hátországú Magyar Tanácsköztársaság ellen. Támadtak a csehszlovákok, a jugoszlávok is. Szegedet, Marosvásárhelyet, Makót és környékét a franciák szállták meg. Presan tábornok, a román vezérkari főnök, miután csapatai elfoglalták gyakorlatilag az egész Tiszántúlt, április 23-án táviratot intézett az antant-főparancsnoksághoz, javasolva Magyarország területének együttes erővel való megszállását, a magyar hadsereg teljes megsemmisítését. Közben a vörös hadsereg gyors mozgósításával május 14-ig megközelítően százezer kiképzetlen embert, főleg munkásokat állított fegyverbe, s e labilis helyzetben a románokat sikerült megállítaniok a Tisza mentén. De július 20-án Szolnoktól északra három román hadosztálynak sikerült átkelnie a Tiszán, s a főerő Budapest felé vonult, de természetesen számottevő fegyvereserő északi irányba törve előre, elérték a román királyi csapatok Heves megyét. •kkk A levéltári és részben a hírlapi anyag alapján iparkodunk meglehetősen teljes és mindenekfelett tárgyilagos, igaz képet adni Olvasóink számára Heves megye és benne kivált Eger és valamelyest Gyöngyös román megszállásáról. 1919. augusztus 6-án már Egerben vannak a román királyi csapatok. Augusztus 4-én Ceoigescu román királyi százados parancsot adott ki, melyben visszaállítani rendelte az 1918. november 4-i állapotokat, s utasította, hogy a régi tisztviselők foglalják el állásaikat. Kijárásra csak reggel 4 órától este 11-ig adott engedélyt. A lő- és robbanóanyagokat augusztus 5-éig le kellett adni. Feloszlatta az egri szocialista pártot, a munkás-, katona- és paraszttanácsot, valamint a szakszervezeteket is. Természetszerűen nem mellőzte a feloszlatás a Vörös Hadsereg összes alakulatait sem. Minden gyűlés tartását a legszigorúbban megtiltotta. Ugyanakkor visszaállította az ó kaszinót, a katolikus kört, a keresztény iparoskört, valamint a földműves olvasóköröket. Augusztus 6-án Davidoglu tábornok, a V évfolyam 1995. június # 2. szám 31
