Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 6. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Misóczki Lajos: Egy szívvel, egy lélekkel

Ojabb beszélgetők érkeznek.

— Mint minden újat, ezt a tábort is szorongással vártuk — mondja Fórizs Judit, a técsői Hollósy-kör elnökhelyettese, aki hét tizenévest kísért el Kárpátaljáról Gyöngyösre. — A térkép és a meghívólevél alapján tudtuk, hová megyünk, sőt, már előre éreztük, jó barátok között leszünk. Inkább az volt bizonytalan, vajon, hogyan sikerül beilleszkednünk. Azonban a szorongásunk már az ideérkezésünk perceiben megszűnt. Ügy éreztük, testvérek közé érkeztünk. Ez az érzésünk a napok múlásával tovább erősödött.

— Azt kapták-e a programoktól, amire számítottak?

Bőven. Miközben a legváltozatosabb rendezvényeken lehettünk, megerősödött, bennem: Mi a szervezőkkel együttesen úgy jutunk közelebb az európaiság eszméjéhez, hogy közben erősödik a magyarságtudatunk.

Beszélgetésünket újságok és térképek felett folytattuk.

Előbb egy-két lány, majd egyre több fiú és leány hajolt velünk együtt az Európát mutató térkép fölé a hajdani ferences kolostor egyik termében, a tábor fő színhelyén. Egymás után mutatták, mely országokból érkeztek. Kiderült, nemcsak a szomszéd országokból, hanem távolabbról is. A Szovjetunióból — Kárpátaljáról és Észtországból, Csehszlovákiából — Felvidékről, Jugoszláviából, Romániából — Erdélyből, sőt, még Svédországból is.

Aztán szinte ömlött a fiatalokból a látottak és tapasztaltak élménye.

A bemutatkozás, ismerkedés hozta az első, megragadó élményt, állítják többen is. A magyar hangzású családi vagy keresztnév és a néhány mondat, magyarul — azonnal azt mutatta, érkeztek bár egymástól ezer kilométerekről — az anyanyelvűk magyar. S ha egynek-egynek volt is a kiejtésén, másoknak a szófűzésén különös zamat vagy eltérés (akadt, aki még a szavakat is kereste), érezték, egy nyelven beszélésük egy nemzet fiaivá kapcsolja őket.

Beszélgetésünk egyre kötetlenebbé vált. Mondtak mindent, ami csak a szívükön.

Nemcsak az udvariasság mondatta velük azt, hogy nem tudják eldönteni, a Gyöngyösön vagy az egyéb helyen szervezett rendezvények voltak-e a vonzóbbak:

Molnár József városismertetője Gyöngyösön vagy Dala Lászlóé Budapesten — Szabó József benevári kalauzolása vagy Szakács Józsefné saját gyűjteményű mát- rafüredi palócmúzeumának megtekintése. Azt sem, hogy mely előadás nyitott számukra nagyobb titkot — Kárpáti István Trianonról, Kenyeres Sándor Széchenyiről és Kossuthról, Tóth Vilmos A közös hazáról, dr. Fülöp Lajos A reformkori nyelvújításról.

— Kis szellemi műhellyé varázsolták a tábort a rendezők — hangsúlyozta Fórizs Judit. — Európa művelődési regiói találkoztak itt általunk, mert mi nemcsak hallgattuk az előadásokat, hanem kérdeztünk, és el is mondtuk, amit otthonról hoztunk. Számomra különösen nagy élmény maradt az európaiság és a magyarságtudat eleven kapcsolata.

Figyelemmel hallgatom őket, a távolról jött fiatalokat. Noha az itteni élmények, emlékek állanak a beszélgetésünk középpontjában, rendre visszatérnek magukra, otthonukra, életükre. A felvidékiek és a kárpátaljaiak többek között elmondják, hogy az utóbbi időben szabadabban őrizhetik magyarságukat, ápolhatják legféltettebb kincsüket, magyar nyelvüket.

Alig tudom követni, amit mondanak:

— Annyira bő a programunk, hogy lesz miről beszélnünk otthon.

— Olyan sok szépet láttunk, és kaptunk, hogy nem is tudom, melyek voltak a legszebbek.

— Ügy érzem, mintha régi ismerősökkel találkoztam volna itt újra.

— Itt mindnyájan mintha testvérek lennénk.

— Mindenki nagyon, nagyon jó itt hozzánk.

— Amilyen szeretettel jöttem ide, olyan nagy szeretettel vesznek körül enge- met, mindnyájunkat.

— Kedvesek, aranyosak — mondják, és sorolják a neveket, személyeket, akiket a táborban ismertek meg, hozzáfűzve, soha nem felejtik el őket. S ezt el is hiszem. Mert lehet-e elfelejteni az állandóan értük tenni kész egyleti elnököt és közvetlen segítőit, vagy dr. Schwalm Editet, aki még pályaválasztási tanácsokkal is ellátta kérdezőit? Aligha! Ugyanúgy a találkozást Karácsondi Imre költővel. Elek István és Czakó Gábor íróval. A különös hangulatot, amikor Dinnyés József magyar költők megzenésített verseit mutatta be, vagy a beszélgetést az amerikai Hay- nal Rudolf magyar művésszel.

Aztán városok és helyek következtek, amelyeket szintén jól az emlékezetükbe zártak. Sorba vették Egert, Hollókőt, Budapestet, Szentendrét és Gyöngyöst, a tá62