Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A gyöngyösi munkásmozgalom története 1962-ig
pártja nem kíván részt venni a tanács munkájában. A létrejött Munkástanácsnak jelentős szerepe volt a város zilált közállapotainak megjavításában. 1919. január 10-én dr. Horovitz Alfréd közölte a Nemzeti Tanáccsal, hogy a Munkástanács négy tagját küldi a város közélelmezési bizottságába és felügyeleti jogot kíván gyakorolni az árvizsgáló, a népjóléti és a ruhakiosztó bizottságokban. 1919 elejétől a polgári kormányzat válsága Gyöngyösön is kiélezte a forradalmi, ellenforradalmi erők harcát. Ennek kiváltója — mint országszerte — az iskolai vallásoktatás kérdése és a régi képviselőtestületek feloszlatása volt. Az 1919. évi IX. néptörvény, amely a városi és falusi képviselőtestületek feloszlatását és helyettük néptanácsok szervezését mondta ki, szintén kiváltotta a reakciós erők ellenállását. Amikor a néptörvény értelmében február 5-én a polgármester bejelentette a képviselőtestület feloszlatását, Bo- zsik plébános és hívei tiltakoztak a néptanács életrehívása ellen. így azt csak megyei kormány- biztosi segédlettel lehetett megalakítani. A forradalmi és ellenforradalmi erők küzdelméből 1919 márciusára a forradalmi erők kerültek ki győztesen. A helyi murikástanácsban az SZDP baloldala került előtérbe. Az SZDP szervezetében mindinkább azok kezébe került a vezetés, akik a KMP programját fogadták el, de mivel önálló kommunista pártszervezet nem alakult meg, bentmaradtak az SZDP-ben. Ilyen személyek voltak például Nemecz József, Junghancz Ferenc és End- rész József. A baloldaliák megerősödése következményeként február 5-e után a reakciós erők már nem mertek nyíltan támadni. A március 15-i ünnepség megrendezésekor a többi párt kénytelen volt az SZDP utasításait követni. A fentiek azt bizonyítják, hogy a városban 1919. februárban és márciusban a proletárdiktatúra megvalósításának feltételei megteremtődtek. Miután 1919. március 21-én Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot, ez a helyi munkás- mozgalom történetében is új fejezetet nyitott. Március 21-én este a központi hatalomátvétel hírére az SZDP hatalmas tömeg részvételével gyűlést tartott, ahol hivatalosan kimondották a Munkás- Paraszt- és Katona Tanács megalakulását. A város polgármestere Junghancz Ferenc március 22-én közzétette, hogy a hatalmat a Munkástanács vette át. A Munkástanács ülésén megválasztották a város hét tagból álló vezető testületét, amely néhány nap múlva direktóriummá alakult át. Megszervezték a Vörös Őrséget. Vörös Mátravidék címmel megteremtették a proletársajtót. Létrehozták a Forradalmi Törvényszéket is. A helyi direktórium a Forradalmi Kormányzó Tanács rendeletéi alapján végezte munkáját. Hozzáfogott a proletárdiktatúra szerveinek kiépítéséhez, a különböző gazdasági egységék, intézmények köztulajdonba vételéhez. Március végén államosították a pénzintézeteket és a kisipari kereteket meghaladó üzemeket. (Például: Gyöngyösi Bank RT, Gyöngyösi Gőzmalom RT stb.) Végrehajtották az egyházi iskolák államosítását is. A direktórium hozzáfogott a lakosság, a szegény rétegek szociális gondjainak megoldásához. Például igyekeztek lakáshoz juttatni a rászorulókat. A proletárhatalom lázas építőmunkáját március végén átmenetileg megakasztotta a ferences szerzetesektől kiinduló ellenforradalmi megmozdulás, amelyet azonban sikerült felszámolni. Április elején a munkáshatalom újabb erőpróbája volt a tanácsválasztás, amely a városban április 7-én zajlott le. A város élére 37 tagú tanács került, amely megválasztotta a három tagú intéző bizottságot és a szakosztályok vezetőit. Gyöngyösön a munkáshatalom vezéregyénisége Nemecz József volt. Ö a Tanácsköztársaság időszakában számos funkciót töltött be. Volt rendőr- kapitány, a Forradalmi Törvényszék egyik elnöke, a Vörös Őrség parancsnoka, városparancsnok, A Mátra Szálló és az egykori „Hangya” 49
