Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A Nagy Október zászlóvivői. A Nemecz testvérek Gyöngyösön
Orczy kastély magyar polgár élete” című terjedelmes önéletrajzi művében hasonlóképpen nyilatkozik a nagy tűzvész utáni gyöngyösi viszonyokról. — Csak igen erős következetességgel lehetett úrrá lenni, írja — a gyöngyösi érdekszövevényen. Neki, mint várostervezőnek, mód felett sok baja volt a helyi hatalmasságokkal, ha a közérdeket érvényesíteni akarta. A munkásság forradalmi pártja hatalmas szervező munkába kezdett. Megalkottuk a Munkás-, Katona- és Paraszttanácsot, mely a forradalom legerősebb hatalmi szerve lett. Üj erőként forradalmi módon kezdett intézkedni a reakciós vezetőkkel szemben, ami által mindegyre népszerűbbé vált. Gyűlés gyűlést követett, forrongott az egész város. A tömeg minden hatalmat a Munkástanács részére követelt. így aztán a polgári demokratikus forradalom alatt jól elő tudtuk készíteni a talajt a szocialista forradalom véghezvitelére, illetve a hatalom átvételére. Érdekes, hogy Nemecz József márciusra jósolta a szocialista forradalom győzelmét. Gyakran mondta, hogy „március a miénk!”, azaz a forradalmároké. — És valóban a dolgozók hősi harca 1919 márciusában vívta ki teljes győzelmét, március 21-én győzött a szocialista forradalom. A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELME UTÁN Nagy lendülettel kezdtünk munkához. Legelőször le kellett romboljuk a burzsoázia érdekeit védő hatalmi szervezeteket és helyükbe a dolgozók érdekeit védő hatalmi szervet állítani. A Munkástanács vette át a teljes hatalmat, a hivatalok élére pedig kommunistákat állítottunk. A direktórium vezetését bátyám, Nemecz József vette át, míg a többi fontos hivatalok élére Harján János, Palcsó Antal, Czakó Sándor, Weinfeld Lipót, Hab- licsek Ferenc, Kovács Antal, Máj zik Sándor, Kiss Antal, Tímár Béla, End- rész József, Jónás Frigyes, Dr. Gondos Miklós, Gergely Danó, Fenyvesi Gábor, Donovár János, Nádas Márton, Czifferszki Károly, Borosi Béla és más kommunisták kerültek. Legsürgősebb feladatnak a karhatalom átszervezését tekintettük, ezért Nemecz József, a karhatalom parancsnoka ezt kezdte meg. Az addig forradalmi módon működő Munkás Gárdát kiegészítették fegyelmezett, öntudatos munkásokkal és diákokkal. Ez lett a Vörös Gárda, az új karhatalom magva, a proletár- diktatúra helyi védő szerve. Gazdasági vonalon arra törekedtünk, hogy a dolgozók helyzetét minden vonalon javítsuk, mert csak így győződnek meg arról, hogy a szocialista rendszer jobb lesz, mint a megdöntött tőkés rendszer volt. Legelőször a tűzkárosultak helyzetén segítettünk. A Munkástanács lefoglalta az „Orczy” kastélyt, lefoglalta a gazdagok és a szerzetesek felesleges lakrészeit és tűzkárosultakat helyeztek el azokban. A szőlőmunkásokat szakszervezetekbe szervezték. A szakszervezet ellenőrizte a szőlőmunkák idejében való elvégzését, megállapította a munkabéreket, melyek kifizetésére a szőlőbirtokosokat kötelezte. Ily módon a szocialista forradalom első napjaiban sikerült elhelyezni a tűzkárosultakat és felszámolni a munkanélküliséget. Népkertnek nyilvánítottuk az Orczy kastély nagy kiterjedésű, befásított parkját. Amikor a kert megnyitási ünnepségén Nemecz József bejelentette, hogy „a nép a mai napon saját tulajdonának nyilvánítja és megnyitja a parkot a dolgozók és proletárgyermekek előtt”, az ünneplő tömeg lelkesen éltette a Tanácsköztársaságot. A négy és fél évig tartó világháború nagy nyomorúságot hagyott maga után. A közellátás terén örökölt nehézségeket súlyosbította egyrészt a gazdag parasztok szabotálása, másrészt a lánckereskedők garázdálkodása a feketepiacon. Komoly intézkedésekre volt szükség. Bátor és lelkes kommunisták vezetése alatt bizottságokat szerveztünk a zsírosparasztok által elrejtett élelmiszerek felkutatására Weinfeld Lipót vezetése alatt. Ezen az úton nagy mennyiségű élelemhez jutottunk, amellyel sikerült elhárítani az élelmezési nehézségeket. Volt olyan gazdag paraszt, akinél másfél mázsa zsírt, egy másiknál pedig tizenhét mázsa búzát találtak elrejtve, s ugyanakkor ezek rendesen kiváltották a hatóságilag kiosztott zsír- és lisztadagokat is. A kutató bizottságok munkáját megkönnyítette az, hogy mind a városi, mind a falusi szegénység, valamint a lelkes ifjúság támogatta őket. Bevezettük a cserekereskedelmet olyképp, hogy a parasztok élelmiszer ellenében kaptak iparcikkeket. Felleltároztattuk a boltokat és raktárakat. A felleltározott áruból csak hivatalos utalványra lehetett eladni, szabott áron. Ezzel sikerült likvidálni a feketepiacot. Nagy hiány mutatkozott tüzelőanyag terén is. Egyes elvtársak emlegették, hogy a Toka-patak mentén és a Szurdok-parton szenet lehet találni. Kiszálltunk a helyszínre szén után kutatni. A Szurdok-parton tényleg vastag szénréteget találtunk. Ezért Salgótarjánból bányászokat és bányamérnököket hívtunk, ezek vezetése mellett hamarosan meg is nyitottuk az első szénbányát és megkezdtük a szén kitermelését. A város többszöri leégésének oka vízhiány volt. Hogy ezen segítsünk, tervbe vettük a városnak vízvezetékkel való ellátását. A Mátrát jól ismerő elvtársak indítványára elhatároz40
