Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 2. szám - A HAGYOMÁNYK ÉLETE - Sereg József: Forradalmak a Mátra alján

un 11111111 ii ii 1111 ni min* mi ii M uni ni nini 11 in 111111111111111 iiiiiiiiiiiiMiiiiiii*i I in 11»I mi I mu ii I! II !i I im ui nt ii iiiiiiifi mu ii 11 n I ii ii ii I! mu iti 111 ii ii ii ii 11 un un 1111 ii n lulu imiiii 111111111111111111111111 min imiiiui linn 111111111111111111 imiii in ill iu

I SEREG JÓZSEF

Forradalmak a Mátraalján

Az első magyar proletárdiktatúra dicsőséges napjai

Gyöngyösön

TiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiíT

Előző tanulmányunkban a polgári demokratikus forradalom utolsó napjairól szólva megállapítottuk, hogy 1919 február—márciusában az ellenforradalmi erők a Mátraalján is fokozatosan elvesztették tömegbefolyásukat, széthullottak és vereséget szenvedtek. A háborúellenes munkás, szegény paraszt és kispolgári forradalmi szövetség tekintélye ezzel ellentétes irányban fokozatosan megnövekedett és a hatalom átvételre felkészült. A fővároshoz való viszonylagos közelség előny volt, a baloldal politikai vezetői frissek és tájékozottak voltak, valamint politikai harci gyakorlatuk a január—februári küzdelmekben kialakult, így meglepetésszerű gyorsasággal reagáltak, vagy éppen szinkronban cselekedtek a proletárdiktatúra országos vezető szerveivel. Március 21-én döntő forradalmi lépéseket tettek a hatalom átvételére, ugyanis még ezen az estén határozatot hoztak az egyesült szociáldemokrata-kommunista párt gyűlésén a proletárdiktatúra azonnali kikiáltására. A központi iskola (mai I. sz. általános iskola) patakparti épületében a szociáldemokrata-kommunista párt ünnepélyesen, hatalmas éljenzés közepette kimondta a gyöngyösi katona-, munkás- és paraszttanács megalakulását és megválasztotta a város új polgármesterét, Junghancz ■Ferencet, aki a szociáldemokrata párt mérsékeltebb irányzatának vezető alakja volt. Másnap, március 22-én Junghancz Ferenc polgármester bejelentette a proletárdiktatúrát, azaz hivatalosan is közölte a város lakosságával, hogy a hatalmat a „Munkástanács” — a másik két tanáccsal együtt átvette. Közölte többek között, hogy a reakciós főügyész helyébe dr. Waldner Fülöp, a városi rendőrség élére pedig Nemecz József lépett. A közélelmezési megbízott Weinfeld Lipót, a városi ellenőr Endrész József, a közigazgatási szakosztály vezetője pedig Domán Kálmán lett. E 7 tagú forradalmi vezető testületben kezdetben túlsúlyban voltak a szociáldemokraták, de a kommunisták már az első napoktól kezdve jelentős kulcsponti szerephez jutottak (hiszen a rendőrkapitányi és közélelmezési ellenőri tisztet magukhoz ragadták), ugyanígy történt ez a forradalmi törvényszék megalakulásakor is, amelynek elnökei Nemecz József, Bobák Gábor és dr. Waldner Fülöp voltak, és a vádbiztos dr. Kiss Sándor lett. A hatalmat a kommunisták, a szociáldemokraták és a polgári radikálisok együtt gyakorolták. E 7 tagú vezetőség néhány nap múlva központi rendelet alapján önmagát forradalmi direktóriummá alakította át és már március 23-án a régi városháza nagytermében határozat született a községi direktóriumok létrehozásáról. A falusi forradalmi szervek közül a legjobbak azonnal kapcsolatot kerestek a várossal, és a közellátás segítését alapvető feladatuknak tartották, melynek megszervezését nyomban megkezdték. A forradalmi sajtó a proletárdiktatúra negyedik napján, 1919. március 26-án megszületett, megjelent a „Vörös Mátravidék” helyi újság első száma. A lapot négy tagból álló szerkesztő bizottság működtette, Nemecz József, Junghancz Ferenc, dr. Bognár Mihály és Gergely Danó személyében. Ugyanekkor megszüntették a reakciós helyi sajtóorgánumokat, a „Gyöngyös és Vidékét", a

„Gyöngyöst”, és a „Katolikus Egyházi Értesítőt” — ez utóbbi a gyöngyösi ferences rendház befolyása alatt állott.

A helyi népi erők néhány hét alatt végrehajtották a hatalom politikai és gazdasági átszervezését. Április 2-án a Tanácskormány XXXI. sz. rendelete értelmében végrehajtották a boltok szocializálását, az árukészletről leltárt vettek fel és bevezették a meglevő árukkal való utalványos gazdálkodást. A jogos elosztást egy 3 tagú „megbízható bizottságra” bízták. Az üzemeket állami kezelésbe vették, a termelés élére direktóriumi bizottságokat állítottak, de a termelés szervezésében meghagyták a régi tulajdonosokat, mint szakértőket. Ezek a vállalatok azonban csak kis üzemi szinten működtek, közülük a legnagyobbnak sem volt 20-nál több állandó alkalmazottja. A földbirtok szocializálásáról szóló XXXVIII. sz. tanácsrendelet április 3-án jelent meg. A 100 holdon felüli birtokot szocializálták, nagyüzemmé szervezték régi szakembereivel együtt. Jelentős nagybirtok nem lévén, a gyöngyösi kapások mégis földet vártak a tanácshatalomtól, ez a megoldás nem szolgálta a szegényparasztokkal való fontos szövetség erősödésének ügyét, sőt ellenkezőleg hatott.

A szénbányák államosítása megtörtént Rózsaszentmár- tonban is, sőt, ezekben a hónapokban indult meg a gyöngyösi Szurdokparton a lignit kutatása, salgótarjáni bányász szakemberekkel. A megnyílt bányát szintén köztulajdonnak nyilvánították.

A Forradalmi Kormányzótanács rendeletével államosították a bankokat, így azok gyöngyösi fiókjai is köztulajdonba kerültek. A betétállományukat zárolták és a pénzügyietek felügyeletére három tagból álló direktóriumot küldtek ki Gergely Danó, dr. Waldner Fülöp és Schwartz Ármin személyében. A tőkéből élő polgárok havonta legfeljebb 2000 koronát fordíthattak saját céljaikra, az üzemi célokra pedig csak az üzemi bizalmiak ellenjegyzése alapján vehettek fel pénzt.

A munkához való jog törvénybe iktatása után elkészült a város első kollektív szerződése 1919. áprilisában. A kereskedelmi alkalmazottak készítették az őket alkalmazó vállalatok vezetőivel. Szerződésbe foglalták a 8 órás munkaidőt, a különórák díjazását, a fizetéses szabadságot, megállapították a munkakörök bérét, életbe léptették a bizalmi rendszert.

A lakáskérdés égető probléma volt a tűzvész utáni Gyöngyösön, s így a lakbérek 20 százalékos leszállítása a Forradalmi Kormányzótanács X. rendeletének I. §-a alapján jelentős szociális intézkedés volt városunkban. Megtörtént ezekben a napokban a gyöngyösi alapítványi kórház államosítása is, és tervezték a városi rendelőintézet létrehozását.

Az Orczy-kastély kertjében nyilvános parkot rendeztek be, gyermekjátszóteret létesítettek és gyűjtést indítottak proletárgyermekek üdülésére. Júliusban 260 proletárgyermek háromhetes üdülését biztosították a mátrafüredi „Pesti úti” villákban.

Különös figyelemmel fordult a proletárdiktatúra az oktatásügy felé. Az ingyenes kötelező 8 osztályos iskola