Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - LEVELESLÁDA
Levelesláda Fiatal írónemzedék-eredetiség és sablon Kevés a fiatal írónk. Itt a húsz és harminc közötti írónemzedékre gondolok. S hogy ez szóba jön, annak az adott tápot, hogy a Magyarország című hetilap a közelmúltban fiatal francia írókról közölt cikket, milyen terveik, eszményeik és elképzeléseik vannak. Természetesen más társadalmi-gazdasági viszonyok között, de hasonló problémáik vannak a magyar fiatal íróknak is. Nagy szó, de alig van nálunk ,,kirobbanási” lehetőség. Egy írónak el kell érni a negyven évet, hogy elismerjék, s akkorra már jó néhány művének bizonyítani kell. Bizonyos akadémista álláspont nálunk az, hogy be kell várni, míg egy író megöregszik és rutinos lesz — akkor elkezdik reklámozni. Egy nagy, befutott író már akármit írhat, egy pályakezdő tollforgatónak egy-egy kiemelkedőbb szárnypróbálgatását Is szigorú szemmel nézi a kritika. Márpedig a mai fiatalságról kell írni, és írnak ís. De általában nem az illetékesek. Egy húsz-huszonöt évvel idősebb alkotó nem isNapjalnkban nem kis gondot jelent egy- egy településen új közművelődési intézményt tervezni és építeni. Hatványozottan jelentkezik ez a probléma a városi rangot elért településeken, ahol általában gyorsabb ütemű a lakossáq számának növekedése, s a művelődési igények is differen- qiáltabbak. A közművelődés számára hajlékot biztosítani ma már nemcsak pénzkérdés — bár ez az oldala is bonyolult — prognosztikus módszerrel kell a mai közművelődési gyakorlaton keresztül szemlélni a holnapot és a jelenből előre vetíteni a jövő várható követelményeit. Mindehhez látni kell, hogy a kultúra átadásának, terjesztésének feltételei merőben megváltoztak, mind a terjesztést ellátni hivatott intézmények, szervezetek, mind a befogadók vonatkozásában. A közművelődés kereteiben lezajlódó műveltségszerzés nem egyes rendezvényeken való részvételt kell hogy jelentsen az •»gyén oldaláról, hanem tudatos Önművelést, egy-egy meghatározott cél elérésének érdekében, amelyben számos motiváló erő serkentő hatása biztosítja az egyén kitartását, a kultúra elemeihez fűződő pozitív viszonyát. Korunk gyors fejlődése egyben a kultúra elsajátításának dinamizmusát is feltételezi. Nincs befejezett tudás. Nem szerezhető egy életre szóló diploma az élet egyetlen területén sem. Az ismereteket folyamatosan kell kiegészíteni, mert csak így tartható fenn a harmónia, a társadalmi előrehaladás és az egyéni fejlődés között. Mindezeket a feltételeket a régi értelemben vett népművelés már nem képes kielégíteni. A megváltozott társadalmi feltételek sok változást hoztok a közművelődésben is. Hogy csak a leglényegesebbeket említsem: napjainkban nem a múlt mulasztásainak pótlása a művelődés legfontosabb feladata, sokkal inkább a szakmai és az általános műveltség szintentar- tása, a kor változásaihoz történő folyamatos hozzáigazítása. A tömegek között végzett munka hatékonyságát felváltotta a kis közösségekre épülő tevékenység, amely nem nélkülözheti az egyre fejlődő csoportdinamikai ismeretek alkalmazását. Az új meri, nem ismerheti úgy a mai fiatalság érzelmeit, eszményeit, mint ahogy azt a korban levő fiatal író. Miről írnak a fiatal írók? Szerelem, pesszimizmus, magány. Van-e a fiatalságnak ilyen életérzése? Kell, hogy legyen, másképp nem születne ennyi mű ezekről a témákról. Néha azonban érezhetően sablon, közhelyszerű írások, már előtte megírt novellák, regények variációi születnek, az eredetiség minden nyoma nélkül. A mai tizen-, huszonévesekről tizen-, huszonéves íróknak kell írni. S ha nincs megfelelő rutin, gyakorlottság, azt lehet pótolni az eredetiséggel, a tiszta és világos, őszinte érzelmek kifejezésével. Kik azok, akik ma elsősorban fiatalon írással foglalkoznak és próbálkoznak? Az egyetemi, főiskolai írócsoportok, irodalmi színpadok tagjai, akik gyakran csak kísérleteznek, abszurdba és érthetetlenségbe hajló alkotásokat hoznak létre, mert a tiszta érzelmek, gondolatok ábrázolása ma nem cikk. Túl sokat foglalkoznak az absztrakigények kitermelték a közművelődés új módszerét is. Ezek fókuszában a felnőttek iskolarendszerű, de sok esetben iskolán kívüli oktatása áll. (Az újra tanulás, az átképzés korunk szükséglete.) A változások feltétel nélküli revízió alá vetik a hagyományos intézménytelepítési koncepciókat. Az egy nagyteremre és néhány kisebb helyiségre redukálódó művelődési házak virágkora — amely a könyvet és a könyvtárat hermetikusan kizárta falai közül — lejárt. Ezek a gondok okoznak sok-sok fejtörést Hatvanban, s gondolom másutt is, ahol felelősséget éreznek egy-egy település kulturális fejlődéséért, és ezt a fejlődést a társadalmi haladással, a közművelődés tudományos követelmény- rendszerével összhangban kívánják megoldani. Hatvan lakossága jelenleg 22 ezer fő. Ez a szám az ezredfordulóig előreláthatólag mintegy 10 ezer fővel fog szaporodni. Az utóbbi években dinamikus fejlődésnek indult az ipartelepítés, új üzem városunkban a Duna Cipőgyár, rövidesen átadásra kerül az AFIT-szerviz, már dolgozik az új kenyérgyár stb. Ezek a jelek arra engednek következtetni, hoay a munkásság lét- számaránya jelentősen megváltozik. A város kulturális arculatát továbbra is meghatározza a főváros időbeli közelsége. Az urbanizáció gyorsuló jelel között külön szerepet kapnak a lakótelepek. Az új lakás elengedhetetlenül új életformát von maga után, a fürdőszobás lakásokban már eltűnnek a hajdani naturális életforma utolsó elemei. Megszűnik pl. az állattartás, megváltoznak a közösségkovácsoló- dás színterei. Ebben a folyamatban él ma a város és ezek a jellemzők nem kizárólag hatvani jellegzetességek. Az átalakulás tipikus jegyei, amelyek mindenütt fellelhetők. , A változás dinamizmusát nemcsak a lakások számának növelésével, a járdák, csatornák hosszával lehet mérni. Az urbanizációba szervesen Illeszkedik az adott település szellemi ,,városképe”, amelynek alakítása a várospolitika lényeges láncszeme. Az óvodától a filmszínházig minden olyan szervezet beletartozik, amelynek a kultúra átadásához köze van. ciós ábrázolásmóddal, mind lírai, mind prózai alkotásaikban. Az íráshoz élményanyag kell. Merő tévedés, hogy a fiatal generációnak, koránál fogva nem lehet élményanyaga. Néha sokkal több, mint a négy fal közt ülő, ezres oldalszámú műveket író literátoroknak, akik ollózással és évek tapasztalatával hozzák létre könyveiket. S ha a fiatal nemzedék kikerüli sablonjait, és eredetiséggel, saját gondolataivá' telíti írásait, jóval nagyobb elismerésben részesül. Több világosságot, szabadabb érzelmeket! Nem új a jelszó, kétszáz évvel ezelőtt ugyancsak elhangzott, éppen húsz-harminc közötti fiatal művészek szájából. Tehát nem lenne újítás ismét egy újat hozó, fiatalos irodalmi hullám a magyar irodalomban. Ne szégyelljük azt ábrázolni, amiben élünk, őszinteséggel, eredetiséggel, szókimondó gondolatisággal. Káló Béla Eger gondjai Az oktatási Intézményeket most figyelmen kívül hagyva — Ó£ szerepüket nem alábecsülve — mi lehet az az intézménytípus, amely az eddigiektől nagyobb hatékonysággal képes beleavatkozni a lakosság szellemi fejlődésének felgyorsításába? Bebizonyosodott, hogy sem a hagyományos értelemben vett könyvtár, sem a művelődési ház nem felel meg tökéletesen ennek a feladatnak. A két intézmény alapvető funkciójának egybegyúrásával, bizonyos funkcióelemek elhagyásával — ezek más körülmények között pótolhatók — alakul ki egy új Intézménymodell, amely a mai kulturális igényeket kielégítve képes elébe menni a ,,holnap” követelményeinek is. Ez a modell egy olyan épület, amelyben a kulturális tevékenység o könyvre épül, de jóval több a hagyományos értelemben vett könyvtárnál. A tágas, derűs, szabadpolcos kölcsönzőterem mellett megtalálni azokat a helyiségeket is, ahol a közösségi élet számos változata elképzelhető. Tehát klubszerű körülményeket biztosít a tanulásnak, szórakozásnak, pihenésnek. Alkalmas időszaki kiállítások rendszeres fogadására, tökéletes felszereltsége révén a legkorszerűbb audiovizuális eszközökkel siet a nyelveket tanulni vágyók segítségére, de még az is kólái nyelvoktatás támogatására is. Kamaratermében, amely egyben kiállítási terem, lehetőség nyílik pódiumrendezvények, előadói estek lebonyolítására. Állandó jelleggel képes működtetni ifjúsági klubot, irodalmi színpadot, különböző szakköröket, s differenciált érdeklődések alapján verbuvált klubokat. Ami az ilyen típusú intézmény létében legpraktikusabb: bármilyen klubmunkától, szakköri és egyéb kisközösségi tevékenységtől a megfelelő szakirodalom, képletesen szólva, karnyújtásnyira helyezkedik el. így a felgyülemlett elméleti írásos ismeret- anyag és az alkalmazásra kerülő gyakorlati ismeret azonos időbeni azonos helyen elérhető. Az intézmény előcsarnoka a nyitva tartási időn belül rendelkezésére áll természetesen azoknak is, akik a különböző szolgáltatásoEgy város közművelődési 60
