Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-19 / 220. szám
imnihelyorseg IUI] eve született Falu •in FALUDY, AZ ÖRÖK IFJÚ Varga Melinda Kalotaszeg környékén araszol a nyári kánikulában a szerelvény. Minden vonatát egy vers, az ütemhatárokat kitöltik az emlékezés és a jelen versképei, a párhuzamos síneken robogva strófákká híznak. Napok óta nem tudom kiverni a fejemből az alábbi Faludy-versképet: mezítlen balettáncosok szaladgálnak az ínyemen üvegcipőben... Faludy Györgynél aligha tudott magyar költő szebben írni szerelemről és érzékiségről. A kétezres évek elején járok gondolatban, a kolozsvári kávéházban, a zsúfolásig tele Bulgakovban ülök az első asztalnál, kikerekedett szemmel hallgatom a Költőt. Először találkozom vele személyesen. Most is fel tudom idézni magam előtt a huncut csillogást a szemében, amely csak az egészen fiatalokra jellemző. Az idő megtöri ezt a fényt, az élettel kötött kompromiszszumok elaltatják bennünk a gyermeket, és ha meghal a gyermek, elpusztul a költő is. Akkor öregszünk meg, amikor már nem hiszünk a szerelemben és a játékban, és amikor ügyefogyott, buta elfoglaltságnak tartjuk a versolvasást. Keserű, aszott gyümölccsé válunk, hátbántalmakról, reumáról cserélünk eszmét a falusi kispadon, irigykedve szidjuk a romlott erkölcsű ifjúságot. Faludy mindig a fiatalabbak társaságát kereste, és nem akart cseverészni a reumáról, bizonyára hihetett abban, a költő sose öregszik meg. A művein keresztül ismertem meg behatóbban az antik irodalmat, Villont és Heinét. Csodáltam, már-már bálványoztam a műveltségét, nyitott szellemét, költői nyelvének erejét. Versei rádöbbentettek arra is, szerelem és költészet egy tőről fakadó kegyelmi állapotok. Amikor jó verset olvasunk, akár szerelmesünk karjában, eksztatikus és kivételes pillanatot élünk át. Az önzés önzetlenséggé válik költészetben és szerelemben egyaránt. A költő az olvasóval, a szerelmes ember a szerelmével önzetlen. Enélkül nem érdemes sem élni, sem irodalmat művelni. A megalkuvó irodalom érdekeket szolgál, a valódi az olvasót. A vonat robog Bánffyhunyad felé. Pillanatig mintha lebegő hajkoronája rajzolódna ki a türkiz ég felhőkárpitjából. Velem szemben vastag Margót ül, incselkedik a kalauzzal. (Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2018. augusztusi számában) tempera, farost, 115 « 46 cm, 1981) Meghalt Kádár János (olaj-tojástempera, papírlemez, a Munka Érdemrend arany fokozata, 25 éves jubileumi em- 65 * 70 cm, 2010, a Tornyai János Múzeum tulajdona, lékérem, szocialista munkáért érdemérem - Nádházi András Hódmezővásárhely) portréja, Gyula (olaj-tojástempera, vászon, 100 * 120 cm,1980) 3 Gaal Tibor (T-boy) karikatúrája LAPSZAMUNK SZERZŐI Bálint Tamás (1985) költő, közgazdász Bánfai Zsolt (1965) költő, nyelvtanár, fordító Bonczidai Éva (1985) író, szerkesztő Both Balázs (1976) költő Faludy György (1910-2006) Kossuth-díjas költő, műfordító, író Ilyés Krisztinka (1999) író, költő Juhász Kristóf (1982) író, újságíró, előadóművész Kántor Mihály (1974) szakíró Kiss Ottó (1963) József Attila-díjas költő, író Leczo Bence (1996) író, újságíró Orbán János Dénes (1973) Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, író, szerkesztő Polgár Kristóf (1997) költő, író Rump Tímea (1995) költő Simon Adri (1974) költő, kritikus, szerkesztő Szilágyi Diána (1982) író, újságíró V ' i Íl Szilágyi-Nagy Ildikó (1978) író, szerkesztő Szőcs Géza (1953) Kossuth-díjas költő, író Varga Melinda (1984) költő, szerkesztő, újságíró Z. Németh István (1969) költő, író, drámaíró IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET i
