Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-21 / 69. szám

2020. MÁRCIUS 21., SZOMBAT KULTÚRA 11 Hatvanéves lenne a fiatalon elhunyt színművész, Kaszás Attila Láss csodát, egy életen át Továbbra is példátlanul nép­szerű, pedig már 13 éve nincs köztünk Kaszás Attila, aki nemrég ünnepelte vol­na hatvanadik születésnap­ját. A Padlás című musical felejthetetlen Rádiósa 47 éves korában hunyt el tragi­kus hirtelenséggel. Mediaworks-összeállítás szerkesitoseg@mediaworks.hu TEHETSÉG Március 16-án ün­nepelhette volna hatvanadik születésnapját a Jászai Mari­díjas színművész, Kaszás At­tila, aki pályája csúcsán, alig 47 évesen, 2007. március 23- án hunyt el. Március 19-én a Tizenkét dühös ember elő­adása előtt elájult, a mentő­ben újraélesztették, majd a kórházban agyvérzést állapí­tottak meg nála. Négy napig kómában feküdt, a sebészek tehermentesítő koponya­műtétet hajtottak végre raj­ta, ám életét nem tudták megmenteni. Trokán Péter elmondása szerint a halála előtt néhány nappal erős fej­fájásra panaszkodott, de ak­kor még senki sem sejtette a közelgő tragédiát. A második feleségét, Ildi­kót csak három évvel a halá­la előtt vette el Kaszás Attila. Már fiatalon családra és gye­rekekre vágyott, nem is csoda, hogy imádta kisfiát, Jancsikát. Kislánya születését már nem érhette meg... A nyilvánosság is csak a színész halála után értesült arról, hogy felesége a színész második gyermekét hordja a szíve alatt. A kis Lu­ca 2007 decemberében jött vi­lágra - írja a Femina. Kaszás Attila 1960. már­cius 16-án született a felvi­déki Zsigárdon. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1983-ban végzett, Horvai Ist­ván és Kapás Dezső osztályá­ban. 1984-től tizenöt éven át a Vígszínház társulatának tag­ja volt, utána négy évig sza­badúszóként tevékenykedett. 2003-ban szerződött a Nem­zeti Színházhoz. Játszott a Ka­tona József Színházban, az Új Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, a Rock Színházban, valamint Győr­ben, Kecskeméten, Sopron­ban és Szegeden is - sorolja fel a Színház.org. Első komoly sikerét 1990- ben, Georg Büchner Leonce és Léna című darabjában Leonce megformálásával érte el, ami­ért megkapta a legjobb férfi­alakítás díját. Pályája során mintegy ötven színdarabban játszott főszerepet, televíziós és mozifilmekben szerepelt, különleges muzikalitása, ki­tűnő hangi adottságai révén számos zenés darabban és musicalben is remek alakítást nyújtott. Fontosabb szerepei Előadása előtt ájult el, és már nem tért magához Fotó: MTI között tudhatta Ambrus diá-, kot, Bicska Maxit, Macbethet, Liliomot, Mefisztót. Talán a legfelejthetetlenebb alakítá­sa A padlás című musicalben a Rádiós volt, ma is fülünkbe cseng, amint a Fényév távol­ság című dalban énekli: „Zen­gő fényország, hogy láss cso­dát, egy .életen át...” Játszott többek közt az Érzé­kek iskolája, a Cha-cha-cha és az Üvegtigris című filmben. Haláláig ő adta Sean Penn, Matthew McConaughey és Ste­ve Buscemi magyaf hangját. A Dallasban ő szinkronizálta Gary Ewing, A Guldenborgok örökségében Jan Baibeck megformálóját. Kaszás Attilát 1988-ban Hegedűs Gyula-em­­lékgyűrűvel, 1990-ben Jászai Mari-díjjal, 1992-ben Ajtay Andor- és Ruttkai Éva-emlék­­díjjal tüntették ki. 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémiá­tól posztumusz Magyar Örök­ség díjat kapott. Szarvas Józsefet évtizedig tartó barátság fűzi a néhai színészhez. Szerinte Kaszás Attila születésnapja nem tra­gikus nap.- A mai napot valahol ün­nepnek fogom fel, ha arra gon­dolok, hogy amióta elment, az öröksége tovább él, és egyre nagyobb: versmondóverseny, színészi díj, kulturális fesz­tivál. Mindig szívesen emlék­szem vissza a közös előadá­sokra a Vígben vagy a Nem­zetiben, a borozgatásokra vagy a szivarozásra. Akkor vettem észre, hogy valójában milyen mély barátság volt a miénk, mennyit kaptam tő­le emberileg, amikor elment. Amíg élek, azon leszek, hogy az öröksége tovább éljen - mondta a pályatárs. Száztíz éve született László Gyula néprajztudós RÉGÉSZET László Gyula, a ma­gyar őstörténet neves kuta­tója 1910. március 14-én szü­letett a Brassó megyei Kőhal­mon. Elmélete szerint a ma­gyarság egy része már a Kár­pát-medencében élt, amikor a 9. század végén az Árpád ve­zette honfoglalók ideérkeztek. A történészek nagy része ezt nem fogadta el, de a legújabb régészeti kutatások egyre in­kább helyénvalóként igazolják László Gyula nézetét. Nemrég megírtuk: Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Ré­gészeti Kutatóközpontjának vezetője szerint a kettős hon­foglalás elmélete egyáltalán nem elképzelhetetlen, pusz­tán csiszolni kell rajta. Lezsák Gabriella régész, a László Gyula Digitális Archí­vum munkatársa szerint Lász­ló Gyula komoly hatást gya­korolt tanítványaira mindig újat kereső szellemiségével, briliáns rajzkészségével, szép magyar beszédével, humorá­val, bölcsességével. Egyszer elmesélte, hogy Constantin Daicoviciu román régész­szel, a dákoromán kontinui­tás egyik atyjával beszélgetett. Daicoviciu lelkesen bizonygat­ta neki a dákoromán elmélet igazát, mire László azt mond­ta: „Hagyd abba, Constantin! Te tudod, hogy én ezt nem hi­szem el, de én azt is tudom, hogy te sem hiszed el.” BDA HIRDETÉS Raffay Ernő allami kitüntetést kapott ül Senior ELISMERÉS A Magyar Érdem­rend tisztikeresztjével tüntet­ték ki Raffay Ernőt. A neves történész, volt honvédelmi ál­lamtitkár a magyarság 19-20. századi történetének kutatása, különösen a trianoni esemé­nyek feltárása és megismer­tetése terén végzett kiemelke­dő tudományos munkája, va­lamint ismeretterjesztő köny­vek és publikációk sorát ma­gába foglaló gazdag életműve elismeréseként kapta az álla­mi kitüntetést. Raffay Ernő neve a rendszer­­váltás hajnalán robbant be a köztudatba a nemrég újra ki­adott Erdély 1918-1919-ben és a Trianon titkai című könyvé­vel. Utóbbi kötetben a történész az 1920. június 4-én aláírt bé­kediktátumot az erőszak bé­kéjének nevezte, olyan nagy­hatalmi döntésnek, amelynek nyomán Magyarország a világ Raffay Ernő Fotó: MW legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni. Ro­mániáról írt későbbi művei is (A vajdaságoktól a birodalomig - Az újkori Románia története, a Balkáni birodalom, valamint a tavaly megjelent Nagy-Romá­­nia megteremtése 1866-1920) hiánypótlónak számítanak a témában. Az utóbbi években napvilá­got látott művei közül több a magyarországi szabadkőmű­vesség működését vizsgál­ja. Ezekben rávilágított ar­ra, hogy szoros kapcsolat áll fenn az országvesztés és a tit­kos társaságok, valamint a li­berális eszmerendszer akna­munkája között. Több köny­vet szentelt Ady Endrének is, amelyek a költő munkásságát teljesen más megvilágítás­ba helyezték. A Szabadkőmű­ves béklyóban, az Ady End­re és a Nyugat, a Szabadkő­műves zsoldban, valamint az Ady Endre kultúrharcai című könyvből kiderül, hogy a sza­badkőművesek milyen kör­mönfont módon használták fel Adyt a saját nézeteik ter­jesztéséhez, kulturális térfog­lalásuk legitimizálásához. E könyvekben megtaláljuk an­nak a rengeteg súlyos állítás­nak a bizonyítékát, amelyeket eddig az irodalomtörténészek kérdésként sem mertek fel­tenni, bizonyítva, hogy a ma­gyar szellemi élet mind a mai napig nem nézett szembe be­csületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal. Balázs D. Attila MOST CSAK 351 FT 20% kedvezmény nyugdíjas előfizetőinknek! Látogasson el a ndiner.hu előfizetés oldalra vagy hívja a -e$ telefonszámot! PH SÉÍásSiiM á x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom