Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-07 / 284. szám
2019. DECEMBER 7., SZOMBAT KULTÚRA 11 Egy hely, ahol nem kötik gúzsba az olvasó ízlését Könyves delikátbolt Taklerék titkának Hagyományos értékeket képvisel az MMK Márvány utcai könyves szigete Fotó: MW Kevés olyan könyvesbolt maradt Magyarországon, amely ne lenne valamelyik nagy, lélekidegen hálózat tagja. Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu KÖNYVESHÁZ Lassan nagyítóval kell keresni az olyan könyvüzletet, amelynek megvan még az önállósága, szellemisége nem egy nagy, multiszerű könyves birodalom tükörképét mutatja. Olyan hely, ahol nem olyan eladók szolgálnak ki, akiknek nehéz kiejteni egy köszönő szót, ahol tisztában vannak azzal, milyen művek sorakoznak a polcokon és ahol nem kötik gúzsba az olvasó ízlését. Néhány évvel ezelőtt még jóval több volt a hangulatos, hagyományos értékeket képviselő független könyves sziget, de mára sokan feladták a harcot. A legnevesebb kivétel közülük a Magyar Menedék Könyvesház (MMK) a budapesti Márvány utcában, ahová különösen jó érzés betérni. Olyan itt vásárolni, mintha egy könyves delikátboltba tévedtünk volna, hiszen rengeteg olyan cím szerepel náluk, amelyeket keresve sem találnánk a többi könyvüzletben. Az MMK 2006-ban indult, két évvel a nagy gazdasági világválság előtt. Háromszor kerültek eddig a csőd közelébe, de mégis kikecmeregtek a bajból. Ehhez fel kellett építeni a webáruházat, ahonnan az ország egész területéről, sőt a tengerentúlról is lehet már rendelni, és alapítottak egy saját könyvkiadót. Mindezt úgy tudták megvalósítani, hogy nem haladtak az árral, nem tagozódtak be egyetlen nagy bolthálózat mögé sem, ahol a magyar irodalmat felvonultató polcokon még ma is tiltott gyümölcsnek számít egy Nyirő József-, vagy egy Wass Albert-mű, és ahol a magyar történelemről csak egyoldalú képet kaphatnak. Érdekes, hogy a politikai ideológiák tekintetében kiegyensúlyozott vonalat képvisel a kínálat. Sokakkal ellentétben ők úgy vannak vele: hallgattassák meg a másik fél is, majd az olvasó eldönti, mit tart valósnak. Az MMK bevallottan nem akar lemondani egy magyarról sem, még ha az baloldali is, mert szerintük türelemmel, szép szóval, meg lehet találni azt a közös pontot, amelynek segítségével a vevő képes szembenézni önmagával és képes olyan dolgokat kimondani, amikre korábban nem is gondolt. Hiszen még ma is vannak olvasók, akik valahol a 70-es években rekedtek, amikor nem lehetett akármit megírni, sem kutatni. Ők azok, akiknek a boltban mégis a kezükbe tudják adni Raffay Ernő vagy F. William Engdahl köteteit. Az MMK fontosnak tartja, hogy könyvei között legyen egy spirituális, ezoterikus, önfejlesztő részleg is. Meglátásuk szerint a magyar még ma is egy depresszív nemzet, amely az elmúlt ezer évben számos negatív élményt élt át, ez pedig lenyomatot hagyott a lelkekben. Ezek a könyvek pedig segíthetnek legyűrni az önmagunkba fordulást, ami még sajnos oly sokakra jellemző. nyomában AJÁNLÓ A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt, félti, gondozza, mint a gyermekét, majd elérkezvén a várva várt pillanathoz, kellő tisztelettel kóstolja az új termést - Hamvas Béla sorait Áder János köztársasági elnök is felidézte a Takler borászcsaládról szóló album előszavában. Hiszen ez a kötet is az emberről, gondosságáról és a tiszteletről szól. Takler Ferenc szerint is belülről fakadó, személyes termék a bor, annak a szekszárdi élethelyzetnek a terméke, amelyben több a munka, mint a pihenés, de a fáradtságot a családi hagyomány, a tapasztalat és a mindig megújuló tudás együttesében le lehet küzdeni. A kiváló borászcsalád tehát messze nem csak filozófiai értelemben bírja a borkészítés tudományát. Takler Ferenc két fia, András és az ifjabbik Ferenc is a beavatottak közé került. Róluk és a pincék kincséről szól ez a míves interjúkötet, ami triójuk vallomásai mellett a közeli barátok történeteiből állt össze. Nemcsak a neves borásztársak, úgy mint Áts Károly, Eszterbauer János, Bock József, Thummerer Vilmos, vagy épp Légii Ottó tűnik fel az oldalakon, de Taklerékről Kóbor Jánosnak, az Omega zenekar énekesének, Balázs János Kossuth-díjas zongoraművésznek és Kondor Katalinnak is vannak kedves és elgondolkodtató történetei. A neves új\ ságíró, a Magyar Rádió egykori főszerkesztője egy mélyebb riport készítése alkalmával ismerkedett meg Takler Ferenccel. Őt is foglalkoztatta, hogy egy borbirtok miként jön létre, s hogyan kezd el növekedni. Mára évtizedes a barátságuk, a mai napig félszavakból megértik egymást az élet nagy dolgait illetően, beleértve még a politikát is. Eperjes Károlyt is Takler Ferenc vezette be a magyar csúcsborászok világába. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész szerint a borászok is kollégák, vagyis művészek ők is. Hiszi, hogy a Jóisten nagyon jó kedvében volt, amikor a művészekre és a sportolókra gondolt és különösen jó kedvében, amikor a jó borászokra. Ez a meglátás pedig Taklerékre kimondottan érvényes. A könyv szerzője Tallián Hedvig újságíró, aki számos más neves magyar csúcsborásszal készített már interjút pályafutása során. Ő rendezte a Szepsy István mádi borászt bemutató A szeretet mint tőke című filmet is, amit hat éven át forgattak. Balázs D. Attila HIRDETÉS Magyar alkotás rangos elismerése Rómában A szentendrei vértanú FILM Balogh Ernő Kucsera Ferencről készült Tekintetek című filmje kapta az Ezüst Hal díjat Rómában. A napokban tartották meg a 2010-ben alapított Mirabile Dictu (Még elmondani is csodálatos) filmfesztivál idei gálaestjét a díjkiosztással - írja a Magyar Kurír. A seregszemlére beküldött 1600 film közül a legjobb rövidfilm kategóriában hármat soroltak a döntőbe, köztük a szentendrei vértanú káplánról, Kucsera Ferencről készült húszperces magyar rövidfilmet. A gálaestre Rómába utazott Blanckenstein György szentendrei plébános és Balogh Ernő rendező. Az ünnepélyes eredményhirdetésen saját kategóriájában a magyar filmet ítélték a legjobb alkotásnak, így a film rendezője, Balogh Ernő Zoltán vehette át az Ezüst Hal díjat, mely az ókeresztény kor közismert jelképére, a halra utal; a „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó” hitvallás összeolvasott kezdőbetűiből görögül az ichtüsz, hal szót kapjuk, amely egyben utal a vízben újjászületett, megkeresztelt emberre is. A film címe Tekintetek, amelyet angolra így fordítottak: Faces, vagyis Arcok. A magyar cím az 1919-ben, a Tanácsköztársaság terrorja során mártírhalált szenvedett szentendrei káplán tanúságtételére utal, akit „vérben fogantnak” is lehet már nevezni, és így társa magának a Megváltónak. A film a száz éve meghalt káplánnak állít emléket. Kucsera Ferenc nem adta ki a Budapestről Szentendrére érkező Lenin-fiúknak annak a két embernek a nevét - köztük egy nyolcgyermekes családapa -, akik a vörös veszedelemre félreverték a plébániatemplom harangját, melyhez a templomkulcsot előzőleg elkérték a plébánián. A rendező Balogh Ernő Zoltán és a „festők városának” immár 26 éve plébánosa, Blanckenstein György a díjkiosztás másnapján, péntek délelőtt a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt beszámoltak örömükről, a film alapötletéről, tervezett ősbemutatójáról. A készítők a Kucsera centenáriumi év kapcsán eredetileg egy dokumentumfilmre gondoltak, melyből a rendező ötlete alapján végül rövid játékfilm lett. Kucsera Ferenc életéből csak az utolsó napját mutatják be, amikor a hitvalló és a vallató szembesül egymással. Találkozik a tekintetük, a szilárd papé és a sodródó vallatóé. A vértanúság nem véletlen halál, nem is csak bosszú, hanem beteljesedés. Egy egész élet beteljesedése, még akkor is, ha Ferenc atya újmisésként érkezett Szentendrére, és már 27 éves korában beteljesedett az élete. MW Balogh Ernő filmje a mártír szentendrei káplánról szól Fotó: MW Számoljunk vissza együtt karácsonyig'Játsszon a MkeBalaton.hu adventi játékával és nyerjen értékes ajándékokat a fa alá! likebalaton.hu/adventijatek 1 50.000 Ft 1 « 0
