Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-12 / 212. szám
4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2018. SZEPTEMBER 12., SZERDA wmaamimmsfflBMSsmBmKMammammBnmmmmcmwmuMMMmB&gmws * y n Dudás Róbert szerint egyre veszélyesebb Mátraballán közlekedni. Mielőbbi megoldást szeretne a problémára Fotó: beküldött Elegük lett a faluban száguldó teherautók okozta károkból A képviselők érdeme a színpad SZENT DOMONKOS Jelentős fejlesztések történtek idén a kis faluban. Tavasszal újult meg kívül-belül az orvosi rendelőjük, amit egy helyi vállalkozó, Deák Sándor végzett el. A nyáron közel egymillió forintos támogatással egy szabadtéri színpadot is felépítettek. Ebben a munkában a helyi képviselő-testület tagjai vettek részt Kovács Zoltán polgármesterrel együtt. Az új létesítményt a falunapon avatták fel. B. K. Biztonságosabban közlekedhetnek Régi álmuk válik valóra a térségben élőknek egy újabb útszakasz felújításával. Hozzákezdtek ugyanis a 24-es főút Mátraháza átkelési szakaszának, valamint a Mátraháza és a galyatetői elágazó közötti részének felújításához. Az érintett területet több mint három kilométer hosszon, mintegy 330 millió forintos hazai költségvetési forrásból állítják helyre. A kivitelezők csaknem egy hete látták munkához, s a tervek szerint a Gyöngyös- Parád-Eger összekötő út korszerűsítési munkálatai november végéig tartanak. B. K. Gyéríthetik a vadállományt PARÁDÓHUTA Szeptember elejétől december 31-ig a - helyi lakosok kérésére - az önkormányzat engedélyt kért és kapott az Egri Rendőrkapitányságtól arra, hogy szabályozott körülmények között gyéríthessék a vadakat a településen. Az ezzel kapcsolatos koordinációra Kovács Ervin helyi lakos kapott felhatalmazást. A részletekről a parádi polgármesteri hivatalban lehet érdeklődni. B. K. Levélben fordult Mátraballa polgármestere a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatójához, amelyben arra kéri, segítsenek abban, hogy járható utakon közlekedhessenek az emberek. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Levelet írt Dudás Róbert a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának, amelyben segítséget kér. Ennek lényege, hogy a mátraballai utak állapota folyamatosan romlik, amihez nagyban hozzájárul a megnövekedett teherforgalom, ráadásul - mint arra a községvezető rámutatott - sokszor szinte átszáguldanak a kamionok a falun. A falu polgármestere elmondta: többször, több fórumon is jelezte már a problémát. Szavai szerint az elmúlt hónapokban megnövekedett a forgalom, így az utat érő terhelés is, mivel a 21-es főút építése miatt számos kamion jelent meg a településen. Állítása szerint óránként húsz és harminc közé tehető azoknak a kőszállító tehergépjárműveknek a száma, melyek mindennap átszáguldanak az útjaikon.- Teszik ezt óriási robajjal, a sebességhatárokat csak helyenként betartva. Az eddigi úthibák nagyobbakká, helyenként kritikussá, baleset-, illetve életveszélyessé váltak - húzta alá, hozzátéve: ezeket a problémákat jelezte a területileg illetékes rendőri vezetőnek, valamint a térség országgyűlési képviselőjének is, hiszen ha hamarosan nem történik beavatkozás, akkor az is előfordulhat, hogy megszűnik a Mátraballán átmenő forgalom amiatt, hogy a település központjában lévő híd jelenlegi balesetveszélyes helyzete tovább romlik, leszakad. Ha ez bekövetkezik, nemcsak a helyreállítási költségek növekednek meg, a jelenlegi javítási költségekkel szemben, de elzárná a települést a forgalomtól és ezzel együtt megszűnne a 2411-es út átjárhatósága is. Levelében arra kéri a társaságot, egyeztessenek a problémáról, annak a mielőbbi orvoslásáról. Attól tartanak, leszakad a település központjában található híd Végül azt szorgalmazza, hogy a társaság képviseletében személyesen is győződjenek meg a szakemberek arról, hogy a tájékoztatása nem eltúlzott, és mielőbbi intézkedést sürget az élhető környezet visszaállítása és az állandósult veszélyeztetés elhárítása érdekében. A Hírlap megkérdezte a közútkezelő kommunikációs osztályát, mikorra várható a helyzet orvoslása. Válaszukban azt írják, a 21-es főút felújítása, fejlesztése a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. A kivitelezővel a nagy tömegű szállítások befejezése után a cég szakembereivel tartandó közös szemlét követően javítják ki a burkolat hibáit a beszállítói útvonalon. Hangsúlyozzák, már a munkák előtt is végeztek állapotfelmérést. Addig is szükség szerint a kivitelező vagy a társaság is folyamatosan elvégzi a forgalomra veszélyes burkolathibák javítását, melyekről útellenőrt szolgálatukon keresztül naprakész információkkal rendelkeznek. Közlésük szerint e munkákat folyamatosan végzik, végeztetik. A fejlesztés befejezéséig a kivitelezők és a beruházó nevében is a közlekedők türelmét és megértését kérik. Sikeres nyár után az őszi programokra csábítanak SÍROK A nyár folyamán ezrek látogattak el a községbe a vonzó turisztikai programok csábítására, ám közel sincs vége a szezonnak. Az ősz is számos élménydús látnivalót kínál. Mint azt Nagy Bernadetttől, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. létesítményfelelősétől megtudtuk, a nyár nagyon mozgalmas és látogatószám szempontjából is kiemelkedő volt. Tájékoztatása szerint a vár megnyitása óta eltelt öt évben lankadatlan lelkesedéssel érkeznek hozzájuk az érdeklődők.- A várban idén minden hétvégére jutott valamilyen rendezvény, az önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel pedig minden eddiginél eredményesebb volt a közös munka - fogalmazott Nagy Bernadett, aki azt is elmondta: a tájházat is sikerült élettel megtölteni. Minden korosztály számára készültek különleges programokkal. Októberben második alkalommal rendezik meg a várfelfutó versenyt A Babszem Jankó Gyermekszínházzal csűrszínházat szerveztek, de sokan vettek részt a fagottesten, és a Frank Sinatra zenés műsoron is. Kelemen Csaba, a Gárdonyi Géza Színház művésze verses-zenés Petőfiesttel varázsolta el a közönséget. Borics József helyi művésztanár Siroki vár siroki ecsettel című kiállítását két héten át tekinthették meg a várban. A sikeres szezon után mindenképpen folytatni szeretnék a vonzó kulturális programokat, jövőre pedig különlegességekkel, újabb turisztikai attrakciókkal is készülnek. Az ősz folyamán a túrázókat, a nagyobb kirándulócsoportokat és persze a családokat csábítják az őszi természetbe és a siroki várba. Október 13-án már második alkalommal rendeznek várfelfutást, melyre iskolások, amatőrök és profik is nevezhetnek, október 20-án pedig a siroki vár napját ünnepük. B. K. A gabonát sokáig sarlóval aratták, mert kaszával állva vágni szinte lehetetlen volt A földhiány miatt sokáig szegénységben éltek ISTENMEZEJE Rendhagyó múltidéző írást találtunk nógrádi testvérlapunkban. Istenmezején és a térségben élő olvasóknak is érdekes lehet az egykori néprajzkutató feljegyzése. A forradalom évében, 1956- ban Keszi Kovács László, néprajzkutató - etnográfus - többek között Istenmezejére is ellátogatott azért, hogy megörökítse az aratás folyamatát. Mint beszámolt: Ez az „Isten háta mögötti” hely Heves megye északi végvidékén, Pétervásárától nyolc kilométerre északra található. Innen légvonalban csak tíz kilométer a szlovák-magyar országhatár. Első okleveles említése Istenmezejy néven 1311-ből való, míg egy másik forrás szerint 1335-ben említik elsőként, amikor Istenmezei János, a tulajdonos, aki Szécsényi Tamás erdélyi vajda szerviense - írta a településről Czenthe Huba, helytörténész, fotográfus. A községről írt összefoglalójában érdekességként olvasható, hogy a korai idők óta Istenmezeje főutcáján halad a tornaijai hadiút, de ezen vonult északra a cseheket üldözve a tanácskormány hadserege, itt menekült a német Guderian-hadsereg és utánuk a 3. Ukrán Front 27. hadserege Nem volt könnyű dolga férfiaknak, asszonyoknak Fotó: Fortepan is. A törökök viszont lefelé jöttek át a Tarna-szoroson, miután Füleket és Ajnácskőt elfoglalták. A településen a földhiány miatt sokáig nagy szegénységben éltek. Még a XIX. század közepén is részben gyakorlatban volt a háromnyomásos gazdálkodás a rossz minőségű földeken, a jobbakon pedig parcellázva ugaroltak. Ahogyan azt Czenthe Huba és Keszi Kovács László is megemlíti, Istenmezején kevés volt az optimális, vízszintes szántó, ezért a laposabb, erdő borította hegyhátakat irtással tették megművelhetővé. A meredekebb lejtők gabonáját még 1956-ban is sarlóval aratták, mert kaszával állva vágni szinte lehetetlen volt. Keszi Kovács Lászlóról érdemes tudni, hogy 1937-től készített filmfelvételeket és a magyar néprajzi filmezés egyik fontos alakjaként tartják számon. Legelső filmje az 1942-es Kolozsborsai táncok, amelyet a Csíksomlyói búcsú, majd 1947-ben a Bodrogközi táncok követett. A Magyar Néprajzi Társaság - Néprajzi Múzeum összesen több mint 91 filmet őriz Keszi Kovács Lászlótól és róla. 0. N.
