Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-10 / 107. szám
12 NYUGDÍJBAN 2018. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK Professzor a nyugdíjasokkal EGER Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület magyar nyelv heti Heves megyei zárórendezvényének vendége volt prof. dr. H. Varga Gyula nyelvész. A Lőrincze-díjas egyetemi tanár Hogyan írjuk? címmel tartott vetített képes előadást. A nyelvész példákkal mutatta be a hétköznapi írásainkban vétett hibákat. Az előadása végén a népes hallgatóság részéről feltett kérdésekre válaszolt nagyon szellemesen a professzor. 5.5. Összetartáson a vezetők HEVES MEGYE Az Életet az Éveknek Heves megyei szervezetéhez tartozó közösségek vezetői Diósgyőr és Lillafüred látványosságainak megtekintésére kirándulást szerveznek a hétvégére. Az autóbusznyi résztvevő minden évben rendszeresen a tavaszi időszakban „összetartás" jelleggel indul el az egynapos országnézésre Sánta Gyula megyei elnök vezetésével. A laza, jó hangulatú programon a tagszervezetek vezetői közelebb kerülhetnek egymáshoz, élményeket szereznek, erőt gyűjtenek. S. S. Eggyel több továbbjutó HEVES MEGYE A salgótarjáni rendezésű észak-magyarországi régiós dalos versenyre továbbjutottak névsorából - Szabó Józsefné, Kerek László, Bóta Rozika, Koklács Pálné, Kovács Lajosné, Kmeczné Gömöri Marika, Pál György, Gírus Tibor, Molnár János, Orbán János, Gáspár Imre és Sípos Lajosné - sajnálatos módon kimaradt az országos versenyről tavaly kiemelt arany fokozatot elhozó Sánta Mátyás horti olvasónk, akitől elnézést kérünk! 5.5. Aktív korában a föld és a szőlő határozta meg az életét Hatvanévesen kezdte: húsz év alatt húsz kötet A nyolcvanéves írónak az egri kötődésű irodalmárok sokat adtak Áprilisban huszadik megjelent kötetének bemutatásával ünnepelte az egri Bakacsi Ernő a nyolcvanadik születésnapját. A Lajosmizséről fiatalon elszármazó kertészmérnök aktív időszakát a szőlőtermesztés töltötte ki, nyugdíjba vonulását követően viszont rendszeresen ír és könyveket jelentet meg. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGER Egy huszonéves fiatal becsülje és szeresse a hazáját, próbáljon kitartóan, keményen dolgozni! Tizenévesen nem mindenki tudja még, hogy mi akar lenni. Szakmát választva az elsajátításáért küzdeni kell és tisztában lenni a saját képességünkkel is. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a most nyolcvanéves, húszkötetes egri író, Bakacsi Ernő, amikor azt kérdeztük tőle, mit tanácsol egy a pályája elején álló fiatalnak, illetve mit egy mai nyugdíjasnak. Ami pedig az időseket illeti, úgy fogalmazott, hogy nyugdíjban nincsenek már olyan kihívások, mint fiatalon. Az embernek ilyenkor mindenféleképpen meg kell találnia az életének a folytatását. Sok minden lehet ez, az a lényeg, hogy elfoglaltsága legyen. Otthon ülve bele lehet őrülni az unalomba, esetleg a kocsmázás jöhet, ami a legroszszabb. Első könyvét ükapja történetéből írta Arra is kerestük a választ, ezért megkérdeztük, hogy egy életen át a szőlőtermesztéssel foglalkozó szakembert mi visz az irodalom, az írás közelébe, és miért pont hatvanévesen kezd el könyveket írni.- A végén kezdem. Izgatott az ükapám sorsa, apám is beszélt erről, családi legenda keringett. Ükapámat az 1848-49-es szabadságharc után kivégezték. Jászberényből származott, elmentem oda, utánanéztem, kutattam. Megírtam ezt a történetet, Indák címet adtam neki. Ezt hárman, az öcsémmel és unokaöcsémmel kiadtuk száz példányban, szétosztottuk a családnak, rokonoknak. Anynyira tetszett nekik, hogy biztattak az írásra - mondta Bakacsi Ernő. Arról pedig, ami az olvasáshoz, irodalomhoz köti, azt mondta, hogy olvasni gyerekkorától kezdve rettentően szeretett. Hogy mi lehetett az első olvasmánya, nem tudja, de arra emlékszik, hogy jártak fürödni a vályogvető gödrökhöz, s az egyik meder partján talált egy könyvet, aminek az eleje és hátulja hiányzott. Valaki otthagyta, krimi volt. Nagy érdeklődéssel „falta”. Emlékszik arra is, hogy az anyja mindig meséket olvasott fel. Édesapjának egyszerű parasztemberként Napóleon volt a mániája. Fotó: Berán Dániel Ő maga általános iskolás korában, mint mások is verset írt, egyetemistaként már novellák is „becsúsztak”. Könyvek a téeszesítéstől a Lélek lázadásáig- Az írás viszont akkor kezdődött, amikor nyugdíjas lettem. Hogy mely kötetek a leginkább a szívemhez közeliek? Egyik talán az Aláírtak. Ez a termelőszövetkezet szervezésével foglalkozik. Vagy a legutóbbi, a Hombár rejtélye, de a Lélek lázadását is említem. Nem tudom, van négy-öt, amit nagyon szeretek, talán büszke is vagyok rájuk - mondta. Kérdésünkre Bakacsi Ernő azt válaszolta, hogy földműves családból érkezőként számukra a föld a megélhetést jelentette. A Rákosi-rendszer kategóriája szerint a szülei középparasztok voltak. Az apja egy nagyon értelmes parasztember volt, mert sok más dolog mellett azt is felismerte, hogy a gyerekeknek tanulni kell. Ő például a Kertészeti Egyetemet 1956-ban kezdte, a szőlőoltvány-termesztés volt a szakterülete. Végzés után Nagyrédére került, ott is maradt közel öt évig, 1965-ben költöztek Egerbe pedagógus feleségével.- A várost nagyon szeretem, nagyon szép, rendes emberek élnek itt. Mióta írok, sok barátra, kedves ismerősre találtam a helyi irodalmi körökben is. Sajnos sokan meghaltak már, tőlem fiatalabbak is. Cseh Karcsit, Gál Elemért, Hubai-Gruber Miklóst, Sárközi Irmát említem. Ilyen értelemben is, Eger nekem sokat adott. A sportot mindig szerette, focit, röplabdát nézett A mindennapjairól is kérdeztük az egri írót, aki azt mondta, hogy most már kevesebb a dolog. Régebben, amikor jobban bírta, volt szőlője, ma már csak egy kis területe maradt, ott is kevés munka adódik és nem is bírná. Volt egy nyaralója is a Mátrában, ott mindig akadt tennivaló. Mostanában viszont, miután már csak Egerben van feladata, az íráson kívül olvas most is sokat. Sétál, sok sportot néz. A sportot mindig szerette. Járt is labdarúgó-mérkőzésekre, utána a röplabdára. Ott volt minden meccsükön, amikor még nagy volt a csapat. Több bajnokságot is nyertek. Gyermekkori emlékek, élmények a Rákosi-korszakból A Rákosi-érát gyerekként megélt Bakacsi Ernőt ezen időszak élményeiről is kérdeztük. Azt mondta, arra emlékszik, hogy az emberek politizáltak, meg halkan beszéltek. Amikor hazajöttek a piacról, híreket cseréltek. „Ezt hallottam, azt hallottam..." Apám újságolvasó ember is volt, a szomszédokkal sokszor összeültek. A legjellemzőbb akkoriban mégis a félelem volt az emberekben. Kilenc-tíz éves lehettem, amikor egyszer éjszaka házkutatást tartottak nálunk. Két bőrkabátos ember kihúzogatta a fiókokat, megnézegette a fehérneműket, más helyekre is bekukkantott. Nem volt mit találni, s csak felnőtt fejjel jöttem rá, hogy ez az egész a megfélemlítés eszköze volt. Másik emlékem: középiskolásként elvitték az osztályunkat egy bírósági tárgyalásra. Egy parasztember volt a vádlott, aki feketevágást csinált. Akkor döbbentem rá, hogy itt az én apám is állhatna. A vádlott ugyanolyan egyszerű parasztember volt, mint az apám. Ő is vágott feketén, mert rá voltunk kényszerülve. Az almári romoknál takarítottak a nyugdíjas civilek Kéttucatnyian fogtak kaszát Három megyénkben verselő a döntőben EGER Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület sokadik éve vesz részt az almári kolostorrom Föld-napi tavaszi takarításában - tudtuk meg a civil egyesület elnökétől, Fűrész Jánostól. Mácsár Beáta, az Egri Civil Kerekasztal szabadidő szekciójának vezetője szervezésében legutóbb tizenkét közösség 32 tagja fogott kaszát, metszőollót, kapát és gereblyét, hogy a hajdani pálosok birtokát a kirándulók kedvenc pihenőhelyévé tegye. Jó volt együtt lenni és együtt tenni: remek munkahangulatban sikerült megtisztítani a természet által mindig visszavett erdőrészletet - mondta az elnök, aki az önkéntes munka végeztével mesélt a magyar alapítású szerzetes rend történetéről. Szót ejtett az Almár-völgyben hajdan volt kolostor alapításáról is. A résztvevők a jó kedvvel végzett munkát egy közös ebéddel fejezték be ezen-a napsütéses vasárnapon. Április 22-én egyébként városszerte számos más programmal is ünnepelték a Föld napját. Részben a felsővárosban takarítottak sokan, míg az események központja az Érsekkertben volt. S. S. Civilek a páloskolostor romjainál Fotó: beküldött HEVES MEGYE A Nyugdíjasok Országos Szövetsége minden évben megrendezi a versmondó versenyét. A költészet napjához kapcsolódó megmérettetésen Heves megyében is lezajlott a verset mondó és szerető nyugdíjasok vetélkedője - tudtuk meg a megyei szervezet alelnökétől, Kovácsné Vincze Margittól. Az április 11-i ünnephez kapcsolódó versenyről a résztvevők mindegyike továbbjutott a május 4-én Miskolcon megtartott észak-magyarországi régió megmérettetésére. A Borsod, Heves és Nógrád megyeiek vetélkedésen tizenhét nyugdíjas mérte össze tehetségét, előadói készségét. Az országos kiírásnak megfelelően Legkedvesebb versem címmel mutattak be egy-egy produkciót.- Élvezet volt hallgatni a szépkorúak mélyen átélt, költő diktálta gondolatait. A zsűri végül hat nyugdíjast juttatott tovább a budapesti országos versmondó gálára. A Nyugdíjasok Heves Hegyei Szövetsége büszke arra, hogy hárman, Gáspár Imre, Sándor Lászlóné Gyöngyöshalászról, illetve a domoszlói Szőllősi Béláné, a mi szervezetünket képviselhetik - mondta az alelnök. s. s.
