Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-08 / 157. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. JÚLIUS 8., SZOMBAT Világörökség lehet Szulejmán sírja Az emberiség kulturális örökségének védett és gondozott részévé válhat a szigetvár-turbéki Szulej- mán-sírkomplexum - mondta Pap Norbert, a kutatás vezetője. Egy nemrég megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a turbéki sír teljes feltárására és védelmére. Augusztustól folytatják a tőrbe és dzsámi mellett eddig csak kevésbé feltárt derviskolostor és erődítmény régészeti kutatását. MW Marad a Hymnus a könyvtárban Megújították a Himnusz kéziratának letéti szerződését, továbbra is az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) marad tehát Kölcsey Ferenc költeményének kézirata. A költő kéziratait és könyvtárát végrendeletében unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta, a Hymnus a család tulajdonában maradt. 1944 nyarán, a háború pusztításától félve helyezte el letétként Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda a pótolhatatlan kéziratot a könyvtárban, ahol azóta is őrzik. MW Ősi koponyaszekta leleteire bukkantak Furcsa koponyaszekta nyomaira bukkant egy német kutatócsoport a törökországi Göbekli Tepé- nél, ahol a világ egyik legősibb templomának maradványai találhatók. Rengeteg faragott koponyát találtak a neolitikum korabeli helyszínen, ami valószínűsíti, hogy a környék egy furcsa „koponyaszekta” szent helyeként működött. A felfedezés a legkorábbi régészeti bizonyítéka a faragott emberi koponyák rituális használatának. MW Hippokratész receptjére leltek A 6. században írt orvosi receptekre bukkantak a Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt. Ezek egyike Hippokratész görög orvos receptjének töredéke. Az úgynevezett pa- limpszeszt kódex (az eredeti szöveget spórolásból gyakran lekaparták a pergamenről) lapjainak egyikén, egy görög recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai láthatóak. MW Új helyre költözik a Klapka-múzeum A hajdani méntelep főépületébe költözik a komáromi Klapka György Múzeum, és ide telepítik a római korral foglalkozó régészek képzésnek egy részét is. A beruházás összege meghaladja a félmilliárd forintot. Az épület felújítása és korhű helyreállítása után itt kapna helyet a római kori Brigetio emlékeit bemutató állandó kiállítás. Az új helyszínen a rekonstrukciót, a hologramot és a 3D technikát alkalmazva mutatják be a katona-és polgárváros életét. MW 1110 éve győzték le a magyarok a betörő bajor hadakat Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Hatalmas győzelmet arattak a magyarok 907. július 4-6. között a bajorok felett, akik népes hadseregükkel Pozsonyig törtek előre. A korabeli viszonyokhoz képest nagy létszámú hadseregek csaptak össze, a csata következményei sok mindent elárulnak rendkívüliségéről. Ezzel a győzelemmel lezárult a honfoglalás második szakasza, és végleg magyar területté vált a Kárpát-medence nyugati fele. 1030-ig II. Konrád német-római császár támadásáig nyugati sereg nem mert behatolni magyar területre, a pozsonyi csatát mégsem a nagy magyar győzelmek sorában tartja számon a nemzeti emlékezet. Pedig közéjük tartozik. POZSONY Mi is a nagy összecsapás előzménye? 900 körül a magyar törzsszövetség még nem foglalta el a Dunántúlt, az akkori Pannóniát. 899-ben a magyarok Berengár Kábájában háborúztak, majd Arnulf keleti frank király, császár halála után visszavonultak, hogy Pannónia elfoglalására készüljenek. Először megtámadták II. Mojmir Morvaországát és kiszorították az államalakulatát a Kárpát-medencéből, majd Bajorországba törtek, és eljutottak az Enns fo- lyóig, a mai Linz városáig. Innen már a Dunántúlra tértek vissza, ahol a kelet-bajororszá- gi katonai művelet alatt szilárdan megvetették a lábukat. A keleti frankok egyik katonai prefektusa, Luitpold ugyan meglepte és Pozsonyig visszaszorította a Duna északi partján előrenyomuló magyar seÓpusztaszeren nemrég hagyományőrző íjászok nyílzáporának segítségével is megjelenítették a 907-es pozsonyi csatát reget, de ez sem tudott változtatni azon a tényen, hogy a Kárpát-medence nyugati fele, a Garam-Duna vonalától nyugatra eső területek a magyarok birtokába jutott. A morvák elveszítették a Kárpátok hegykoszorúján belüli területeiket, a bajorok pedig a Dunántúlt és a Dráva- Száva közét. Ráadásul 902- ben a magyarok elpusztították a Morva Fejedelemséget is. Ismeretlen körülmények között a bajorok 904-ben csalárd szándékkal lakomára és tárgyalásra hívták a magyarok egyik fejedelmét Kusált (Kurszánt) a Fischa folyó mellé, és ott orvul megölték. Ettől nyilván felbátorodtak, és 907-ben Gyermek Lajos német király- aki helyett valóban Hatto mainzi érsek kormányzott - részvételével nagy hadjáratot indítottak a magyarok ellen. A cél: kiűzni őket Bajorországból és visszafoglalni a területeiket. A bajor seregek Ennsburgból indultak keletre június 17-én. A Duna két partján haladtak, a folyón hajóhad kísérte őket. Az északi sereget Nordgau, Ostmark és Karintia őrgrófság egyesítője, Luitpold vezette, a déli hadtestet pedig Dittmár érsek, a hajóhadat Sieghard, egy előkelőség. A magyarok meg akarták akadályozni a német csapatok egyesítését, ezért a csata első napján tüzes nyilakkal felgyújtották a német hajókat. Másnap a magyar lovasíjászok legyőzték Dittmar déli seregét, majd éjszaka átkeltek a folyón és elpusztították a Luitpold őrgróf vezette csapatokat is. A magyar siker titka a sajátos hadviselés volt: a színlelt megfutamodás, a korabeli „csoda- fegyvernek” számító reflexíj, a csapongó, minden irányból induló támadások kifárasztották és felmorzsolták az ellenséget. A csatában elesett a bajorok színe-virága: Luitpold, Fotó: MTI Dittmar érsek, waldo freisingi és Zacharias brixen-säbeni püspök, három apát és tizenkilenc gróf, köztük Sieghard, a király rokona, Adalbert, Ratold, Hatto is. A királyt a római Batavisba, a mai Passau- Niedernburgba menekítették. A korabeli évkönyvek nagyon szűkszavúan írnak az eseményekről: „907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.” Részletesebben csak a ló. századi Johannes Aventinus bajor humanista történetíró munkáiból ismerjük az eseményeket. A pozsonyi diadallal az Enns folyó lett a magyar terület határa, a honfoglalás eredményeit ezzel a győzelemmel szentesítették. A 907-es pozsonyi győzelem szentesítette a honfoglalás eredményeit Hagyományőrző palotajátékok ezer fellépővel Lovagkori időutazás Középkori csatajelenetek is láthatóak lesznek a királyi palota lovagitorna-pályáján VISEGRÁD Magyarország lég- nagyobb középkori hagyományőrző rendezvényét, a XXXIII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat tartják július 7-9-én. Európa csaknem 10 országából mintegy 1000 fellépő és még ennél is több korabeli öltözetet viselő hagyományőrző látogat el rá. Károly Róbert magyar király 1335-ben közép-európai „csúcstalálkozóra” hívta a cseh és a lengyel uralkodót, és fényűző ünnepséget rendezett a vendégeinek. Erről a történelmi eseményről emlékezik meg a Visegrád történelmi városrészeiben rendezett szabadtéri fesztivál. A három király lovagi tornáját három nap alatt tízszer rendezik meg a királyi palota eredeti lovagitorna-pályáján. Európa legjobb hagyományőrző csoportjai elevenítenek meg csatajeleneteket, lovas és gyalogos küzdelmeket, solymász-, íjász- és táncbemutatók is lesznek, történelmi íjászversenyt és kosztümös sakkot is rendeznek. A szabadtéri színpadon koncertek, középkori táncbemuFotó: MTI tatók, komédiás előadások és bábszínház várja a közönséget naponta 9 és 18 óra között. Megtudhatjuk, milyen volt Mátyás király esküvői menüje. Két napig a nagy uralkodó rekonstruált magánkonyhájának rejtelmeit is megismerhetjük: a középkori táplálkozási kultúrát kutató régészek bemutatják a több száz évvel ezelőtt használt nyersanyagokat, ételkészítési praktikákat, sőt jó pár fogást el is készítenek, kizárólag olyan anyagokból és eszközökkel, amelyeket akkoriban használtak. PT Feltámad a Fekete Sas NAGYVÁRAD Végre befejezik a nagyváradi Fekete Sas palota restaurálását, és július 28-án átadhatják az épületet - írja a Kronika.ro. A huzavona már több éve tart: a felújítást végző, előző cég munkájával elégedetlen volt az önkormányzat, ezért 2015-ben megszakították a projektet. A palotát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szecesz- sziós stílusban. 1903-ban a város tervpályázatot hirdetett a Sas szálló átépítésére, a fődíjat Komorék terve nyerte el. A városháza drágának ítélte a beruházást, ezért eladták az épületet és a telket Kurländer Edének és Adorján Emilnek. Ők nemsokára megkapták az építési engedélyt. A kivitelezést 1907-ben Sztarill Ferencre bízták, az év végén már át is adták az épületet. A kávéházzal, vigadóval, üzletekkel, szállodával és lakásokkal rendelkező sarokház európai színvonalú alkotás, a magyar építészet egyik remeke. PT A Fekete Sas palota egy régi képeslapon Fotó: MW A pozsonyi nagy diadal % t « 9 f 9
