Heves Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-23 / 224. szám

4 HORGÁSZAT 2016. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Reviczky: „Akasztunk rettenetes nagy halakat, de nem tudjuk megfogni” Kis mocskokkal csibészkedett p Reviczky Gábor ha teheti, azonnal hódol jj í a szenvedélyének. Ahogyan említi: furcsa módon még egyszer sem kérték, hogy filmben pecázzon. Reviczky Gábor utolsó He­ves megyei nyilvános sze­replésén, a kerecsenéi falu­napon szívesen beszélt örök szenvedélyéről, a horgászat­ról is. A filmekből és a ha­zai televíziós sorozatokból jól ismert színművész nem csak a szavak szintjén pecá- zik megyénkben: a Tiszát is elég gyakran felkeresi, sőt korábban hajója és ladikja is volt itt. Sike Sándor sandor.sike@partner. mediaworks.hu HEVES MEGYE Reviczky Gábor színművész, ahogy azt a Hír­lap munkatársának érdeklődé­sére elbeszéli, évtizedekig járt horgászni Poroszlóra, Kisköré­re a Tiszán. Hajója is volt - ka­tonai rocsó s ladikja is. Sza­vai szerint mindig a folyami ré­szen pecázott, csak kalandozni ment ki olykor az ártérre. Fő­leg akkor, amikor nagyon za­varos volt a víz. Egy különle­ges amerikai woblerral fogták a harcsát.- Amerikai wobler, gyilkol­nak érte az emberek. A negy­venes években gyártották az Egyesült Államokban. Speci­álisan vontatós horgászatra használták. Rettenetesen rázza magát. Negyven centire megy le maximum felszín alá, és sá­ros vízben a harcsa úgy megy rá, hogy kitépi az ember kezé­ből - mondja nagy átéléssel a művész úr, aki arra a kérdé­sünkre, hogy milyen viszony­ban áll a vízzel, azt mondja, víz nélkül nincs élet, a víz közel­sége lenyűgözi. Nem lehet nem szeretni a vizet, nem lehet le­tagadni - hangsúlyozza. A kez­deteket idézve - négyéves ko­rában volt először bot a kezé­ben - Tatabányát említi.- Honnan jött a horgászat iránti rajongás? Csak úgy adó­dott. Nem volt mit csinálni, gye­rekkoromban nem voltak játé­kok - meséli. - Tatabánya-Új­városban laktam, illetve ösz- sze-vissza Tatabányán és az ál- talér nagyon közel volt. A Bán- hidai Erőművet táplálta, a hű­tőtava ebből alakult ki, aztán folytatatta útját az erőmű után. A csoda az volt, hogy akkor még ez szabályozatlan víz volt, tele kanyarokkal és óriási do- molykókkal. Az ember vissza­emlékezik ugye, hogy hát csi- bészkedtünk. Olyan értelem­ben, hogy hát nem volt engedé­lyünk. Gyerekkoromban azért nagyon vonzott ez a sok nagy rablás, amit akkoriban tapasz­taltam. Cserebogár rajzáskor kis mocskosokat, úgy hívtuk, készítettünk. Ez egy negyven centiméteres fűzfa, kihegyez­ve és rákötve néhány méter zsinór. Suttyomban horgász­tunk. Leszúrtuk a botunkat a bokor alá és úgy, hogy a bokor alján bukdácsoljon a cserebo­gár. Két és fél, maximum há­rom méteres zsinórokkal csi- bészkedtünk. Negyvenes zsi­nórt használtunk, mert akko­riban nem jutottunk máshoz, és megtörtént nem egyszer, hogy elszakította ezt a negyve­nes zsinórt a három-négy kilós domolykó - idézi teljes átélés­sel az évtizedekkel ezelőtti kis Reviczky Gábor világát a szín­művész. Arra pedig, hogy miként folytatódott a tulajdonképpen egész életre szóló pecás ka­land, így emlékezik:- Édesapám a Komárom Me­gyei Állami Építőipari Vállalat­nak volt a főkönyvelője, mai fo­galmakkal a gazdasági igazga­tója. Akkoriban én együtt hor­gásztam egy Déri Lajos neve­zetű emberrel, aki egyébként az ipari tanulóknak volt a ve­zetője. Ő egyszercsak azt talál­ta ki, hogy vásároljon egy üdü­lőt az építőipari vállalat a bán- hidai tavon és az ácsnak tanu­ló leendő szakmunkások vizs­gamunkája egy ház legyen. Az apám ezt aláírta és egy igazán csodálatos házat építettek cölö­pökön. Ezen a vidéken, Orosz­lányban, a Bokodi Erőműnél és a Bánhidai Erőműnél az embe­rek trepninek hívják ezt. Gyö­nyörű szép ház lett, két ággyal, vaskályhával. Nahát én az is­kolát, volt úgy, hogy két hétig is mellőztem, megszöktem az iskola elől. Tökéletesen elsa­játítottam az apám aláírását, A munka miatt pihen a bot A színművész, ha lenne még e hónapban szabadnapja, el­menne pecázni. Októberben nem tud. Párhuzamosan forgat két filmet. Az egyik sorozat, a Mi kis falunk, a másik tévéfilm, a Csandra szekere. Most fejez­te be a Pappa Pia-ját (roman­tikus, zenés szórakoztató film Csupó Gábor rendezésében) A forgatás tíz héten át tartott, 12 helyszínen. az írását. Magamat igazoltam és írtam alá minden jegyet. Ennyire imádtam horgászni, hogy olykor bizony eltűntem még két hétre is. Egy pecásnak természetesen illik feltenni a legnagyobb fo­gásra vonatkozó kérdést.- Nagy halakkal sajnos én nem nagyon dicsekedhetek. Sajnos a nagy halak rendsze­rint elmentek. A Tiszán fog­tam 37 kilós busát, persze va­lójában véletlenül, mert bali- nozás közben beleakadt a hár­mas horog. A szájba. Én a mai napig az általam kidolgozott módszerrel szájba fogom a bu­sát. Egyébként most érkeztem el abba a korba, hogy egyedül Feltesszük a kérdést: előfor­dult-e hogy valamelyik film­jében „horgászközeli” szere­pet alakított. „Hát, furcsa mó­don nem. Nagyon is csodálko­zom, hogy mennek ilyen rek­lámok a televízióban. Egy bi­zonyos cég úgy hirdet, hogy két horgász pecázik... Eszem­bejut erről, hogy még rek­lámnak sem hívtak. Hát leg­alább olyan embert hívnának, aki pecás. Én ismerem ezeket már nem szeretek horgász­ni, van egy társam, Tóth Ist­ván. Együtt pecázunk mindig, egy kiváló horgász a Kis-Du­nán, hajókat is épít, néha lehet látni a nevét és a fogását a re­kordlistán is. Most is fogott az idén egy 68 kilós harcsát. Ép­pen most készült belőle halász­lé az Ászok fesztiválon. Ponty­ból lett az alap és a szeletek ké­szültek ebből a 68 kilós harcsá­ból. így tehát ma már a horgá­szathoz az is kell, hogy rá is ér­jen a barátom, mert az ő hajó­jával járunk be - fogalmaz a színművész, majd így folytat­ja: - Bár fogottan 22 kilós har­csám volt, azért találkoztam természetesen hatalmas dö­a kollégáimat, az életükben nem volt horgászbot a kezük­ben. És ilyen kollégákkal csi­nálják a reklámokat. Látszik rajtuk, hogy közük nincs hoz­zá. A bot is rosszul áll a ke­zükben. Olyan azért volt, hogy a Balaton mellett és a Balato­non forgattunk, akkor a szü­netekben természetesen le­mentem horgászni. A Balato­non a legizgalmasabb az, ha be tudunk menni süllőzni. A bunyevác bogrács titka Reviczky Gábor nagyon szívesen készít különbö­ző halételeket. Van egy bu­nyevác bográcsa, amely vörösrézből van kiütve, alul egyre szélesedő, felfelé pe­dig kissé szűkülő. „Csak ebben készítem a hallét, nem is a halászlét. A bunyevácok dunai típu­sú halászlét főznek, illetve én ezt hallének mondom. A dunai típusú halié negy­ven perc alatt készül el és lobognia kell a víznek, s csak az utolsó 10 perc­ben szabad a paprikát be­letenni. Azért készül rézből a bogrács, mert a réz egy­ből átveszi a hőt és azért szűkül, hogy a lobogás mi­nél hamarabb jöjjön lét­re. A dunaihoz muszáj ez a forma.” gökkel is. A legnagyobbat ta­von akasztottam meg 16 éves koromban, éppen a születésna­pomon. Az összes 45,5-ös zsi­nóromat megállíthatatlanul el­vitte. Négy helyen elvágta a ke­zemet a zsinór. Tároló orsóval horgásztam. Ez lehetett volna a legnagyobb harcsám. Később amúgy mások fogtak egy 76 ki­lósat a Bánhidai-tavon, s lehet­séges, hogy én is azt akasztot­tam meg, de nem hiszem, hogy egy 76 kilós eltéphette volna így a szereléket, lehetett az na­gyobb is. Tanulság is van: akasztunk rettenetes nagyokat, de nem tudjuk megfogni. És, hogy miként lehet a har­csát megfogni?- Tartáson, amit természete­sen mi építünk meg, azon hor­gászunk és arról a tartásról, ha a harcsát megütjük, azon­nal le kell húzni. Tehát a leg­erősebb felszerelésekkel, fo­nott zsinórral, teljes energiá­ját be kell dobnia az ember­nek és le kell húzni a harcsát a tartásról, mert ha belemegy, akkor vége. Ha ezt az indulást kibírja, akkor meg tudjuk fog­ni, de még így is van, hogy el­megy. Akasztottam én már na- gyon-nagy halakat, csak ugye nem lett meg. Filmben eddig még sosem horgászott Ha lehűl a víz, megkezdődik a törpeharcsa halászata az Egerszalóki Víztározón Elindult már a tavon a harcsa- és süllőszezon EGERSZALÓK Pecás szempont­ból kiváló első háromnegyed éven van túl a tó a szalóki víz­tározót kezelő Agria Szabadidő Egyesület elnöke, Szuromi Csa­ba szerint. Az előzőket is bele­értve az idei esztendő mondha­tó a legjobbnak. Persze, ahhoz, hogy eredményes legyen a hor­gász, nem elég egy-egy alka­lommal 2-3 órára kimenni, ha­nem több időt kell ott eltölteni.- Ott kell lenni akkor, ami­kor a halak úgy gondolják, most táplálkozni szeretnének - fogalmazott a tavon halásza­ti őrként is tevékenykedő szak­ember, aki a Hírlap kérdésé­re elmondta: még mindig az jellemzi a pecásokat, hogy fő­leg pontyra mennek. Hiába, ez már a magyar horgászok men­talitása lett. Szerinte most, az őszi időszakban már elindult a harcsa- és a süllőszezon is.- Különösen akkor lehet jó eséllyel fogni ezeket, amikor befejezzük a törpeharcsa halá­szatot - tette hozzá. Rákérdeztünk, hogy ez mi­kor várható. Az elnök szerint a víz hőfoka határozza meg. Ami­kor lecsökken kellő mértékben, 10-12 fokra, akkor belefognak. Azért szükséges az alacsony vízhőmérséklet, mert ilyenkor a törpeharcsák nagy létszámú csoportokba verődnek bandáz- nak, könnyebb megfogni őket. Megtudtuk: tavaly nem, de ta­Pár hete még elment a „nyári ruha” a tavon valyelőtt volt ritkítás. Akkor 65 mázsát sikerült fogni. A lehalászott törpeharcsá­val a szerződésben foglaltak szerint a megbízott vállalkozó rendelkezik. Szuromi Csaba úgy tudja, a piacérett halat - ha van rá kereslet - értékesítik, a többit az egyesület vadászok­nak szokta odaadni zártkerti etetésre. Cserébe ezért kapnak vadhúst, amit horgászverse­nyen megsütnek és a verseny­zőket megvendégelik. A törpe­harcsát csak a vaddisznó eszi. Érdeklődésünkre a halőr el­mondta, hogy idén is fogtak nagy harcsákat, 50-60 kilo­grammosokat, bár ezek mesz- sze esnek a 89 kilogrammos ta­vi csúcstól. Megkérdeztük azt, is, hogy szerinte milyen súlyú lehet a legnagyobb méretű har­csa a tóban. Tömör válasza sze­rint: „elképzelhetetlen”.- Minden halfajtából meg­van a kapitális méret a tóban, hiszen a tározó már 34 éves. Sokszor meghazudtolja egyéb­ként a tó a szakirodalmat. Azt írják a hozzáértők, hogy teli­holdban harcsát nem lehet fog­ni, mert nem táplálkozik. Hát? Salamon Gábor a 89 kilósat teli­holdkor fogta. Most hét végén is fogtak harcsákat, full telihold­kor. Szalók a jelek szerint nem hallgat arra, amit a szakembe­rek leírtak - mondta lapunk­nak az egyesületi elnök. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom