Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-06 / 184. szám

a koncertet! EGER ES KORNYÉKÉ 2016. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Nincs már bormúzeuma Egernek, tábla se jelzi a szőlő és bor városa címet Csendben leiárt a szerződés A megyeszékhely egyike an­nak a 19 városnak Európában, amelyek elnyerték a nemzet­közi szőlő és bor városa cí­met. Ebből a rangból Magyar- országnak négyet osztottak ki összesen. Ennek ellenére az Egri hegyközségnek ma nincs működő bormúzeuma, és még a szőlő és bor városa kétnyel­vű felirattal ellátott táblát is eltávolították a város határá­ból pár hónappal ezelőtt. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER Magáról a belvárosban majdan megvalósuló bormú­zeumról már 1968-ban írtunk több alkalommal is, akkor még Népújság néven. Hét esztendő­vel később,' 1975. március 29-én megjelent lapszámunk arról cik­kezett, hogy a „pincegazdaság Széchenyi utcai központja mel­lett, a volt érseki gazdasági ud­var helyén a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelő­ség segítségével egy reprezenta­tív idegenforgalmi udvart alakí­tanak ki. Ennek egyik érdekes­sége lesz az alatta elhelyezkedő műemlékpincében berendezen­dő bormúzeum, ahol helyet kap majd a múlt gazdag hagyatéka mellett a jelen korszerű szőlő- és borgazdaságát bemutató gyűjte­mény is. Ennek tervei már elké­szültek és az épületek felújítását is megkezdte az Országos Mű­emléki Felügyelőség, így remél­hetően hamarosan megvalósul”. Az újabb „fordulópontot” az 1980-as évek jelentették. Azt ír­tuk 1982-ben, hogy az „egri bor­múzeum sorsával a rádió 168 óra című magazinja is foglalko­zott. Vita alakult ki az idegenfor­galom és a néprajz szakemberei között. Vajon lehetséges-e olyan megoldás, amely mindkét félnek megfelel - s leginkább a közön­ségnek kedvez? Ha kedvét, tett­készségét nem vesztette el egyik „oldal” sem, akkor igen.” A két évtizede a hegybírói fel­adatkört ellátó, így a legújabb bormúzeum megvalósításában tevékeny rész vállaló dr. Du- la Bence úgy emlékezett, hogy a valamikori savanyító üzemet, később bormúzeumot az Eger­vin 1996-ban adta vissza a vá­rosnak, az önkormányzat pedig odaadta azt a hegyközségnek.- Mi akkor egy pályázatot nyertünk. Mi is bormúzeum­HIROETÉS A hegyközségi bormúzeum története nak hívtuk, beruháztunk, meg­csináltuk, de a város ragaszko­dott hozzá, hogy ott vendéglátó egységnek kell lenni. Ez volt az egyik kitétel, hogy ideadják ne­künk. Elindult ott egyfajta ven­déglátás, ami nem működött rendesen. Ha az egy bormúze­um, azt megnézték volna, meg is nézték nagyon sokan. Vol­tak rendezvényeink, kellett vol­na többet tartani, illetve foglal­kozni kellett volna vele a város­nak is, úgy kellet volna kezelnie, mint a sajátját. Amikor a ven-, déglátás megszűnt benne, egy­szerűen becsukták, majd a szol­noki illetőségű Várhegyi Attüa „embere” működtethette egye­sületével, amit ha jól tudom, be se jegyeztek - idézte a közelmúlt történéseit az egykori hegybíró, aki szerint bort kezdtek el ott ér­tékesíteni, és több százezer fo­rintos adósságot hagytak azok­nál a borászoknál, akik nem kapcsoltak időben, és nem hoz­ták el a borukat.- Egy képeskönyv készült, mindenkinek nagyon tetszett, hogy óriási képméretben ott van a kiadványban, de szakmai tar­talma nem nagyon volt az egész­nek - fogalmazott a szakember, aki szerint szomorúbb történet, hogy az önkormányzat egysze­rűen visszavette az épületet. Az­óta is üresen áll és romlik.- Márannyi sem maradt, mint korábban, hogy egypár rendez­vény volt ott. Pedig alul szépen kiépítettük a trezorokat, csinál­tunk egy borkápolnát. Megvolt a lehetősége annak is, hogy ott vendéglátás is működjön. Némi fejlesztés, szellőztetés kellett vol­na még, és fűtés - tette hozzá az egykori hegybíró. Szerinte azon­ban a legcsúnyább a történet­ben az, hogy a hegyközségnek itt egy óriási5 beruházása volt. * A bormúzeum kapcsán 34 esztendővel ezelőtt az or­szágos sajtóban is teret kapó polémiával egy idő­ben létezett egy, a Heves megyei napilapban gyakran bormúzeumnak nevezett másik hely, ami az akko­ri Eger Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát vezetésé­nek reprezentatív terme volt a Városfal utca 1-ben. Már a rendszerváltozás után, 1996-ban jött létre megál­lapodás az egri önkormány­zat és a hegyközség között ennek az épületnek a to­vábbi hasznosításáról, ami­vel ugyancsak elsőként fog­lalkoztunk lapunkban. Láng András, a költségvetési és gazdasági bizottság akkori elnöke azt nyilatkozta a Hír­lapnak, hogy a múzeum jö­Az állami támogatást nem kér­ték vissza, de a befektetett részt igen. A pénzt úgy adta oda a vá­ros, hogy azt'az Erzsébet völgy (Bolyki-völgy) útjának a megépí­tésére lehetett csak felhasznál­ni. A borász végül rátért legna­gyobb fájdalmára.- Európában 19 olyan település van, amelyik a nemzetközi sző­lő és bor városa címet elnyerte. Eger nem fizette be a pár százez­res tagsági díjat még a szocialis­ta városvezetés idején, így elesett körülbelül 600 ezer eurós támo­gatástól, ami ma már egymillió. Ennyit ad ezeknek a városoknak az Unió. Eger eljutott odáig, hogy azt a bizonyos táblát, ami a kuta­tónál volt, s még mindig hirdette, hogy Eger a szőlő és a bor váro­sa, 3-4 hónapja leszedték. Itt tar­tunk, mit várok én akkor egy bo­rok házát, ha egy táblát ilyen mó­don „nyúlnak le”. Ha egy nemzet­közi tagságot ilyen szemérmetle­nül kezelnek, és elveszítenek ve­le sok százezer Eurót, amit lenne mire fordítani - fogalmazott. Megkerestük a jelenlegi hegy­bírót, Tarsoly Józsefet is. Ő úgy tudja, hogy amikor az épületet 2014-ben visszaadták, az azért történt, mert lejárt a szerződé­sük. Akkor a Márai Sándor Lá­togatóközpontba kerültek a bor­múzeumi holmik. Kezdetben még volt is a völgyben valamifé­le kiállítóhely. A hegyközség és a város közötti szerződés meg vőjét illetően az egri hegy­község javaslatot tett egy közhasznú társaság alakí­tására. „A dr. Dula Bence hegybíró vezetésével meg­jelent szakemberek azt je­lezték, hogy szeretnének egy, a mostaninál reprezen­tatívabb bemutatótermet ki­alakítani. Felvetődött továb­bá számos más ötlet is az épület hasznosítására, mint például az, hogy itt rendez­nék be székházukat. A bi­zottság - mint Láng András utalt rá - azt szorgalmazta, hogy készítsenek egy átfo­gó üzleti tervet, amely alap­ján aztán javaslatot tehet­nek a közgyűlésnek a lehet­séges önkormányzati támo­gatásra, költségvetési ke­retre” - írtuk éppen 20 esz­tendeje. nem hosszabbítása szerinte köl­csönös szándékon alapult. Kér­désünkre a hegybíró úgy véleke­dett, hogy egy ekkora borvidék­nek kellene, hogy legyen bormú- zeuma. Pál Sándor, az Egri Hegyköz­ség elnöke úgy emlékezett az egykori bormúzeumra, hogy az eléggé hányatott sorsú volt. A fel­újítás után volt egy üzemeltetője, aki nem volt sikeres, utána egy alapítványnak adták át üzemelte­tésre, abból sem jöttek ki jól, elég negatívan ért véget a történet. Utána ott állt üresen, ugyanúgy, mint ahogyan most is. És hogy szükség van-e bormúzeumra?- Nem is bormúzeumnak ne­vezném én ezt. Jó lenne, ha a hegyközségi szervezetnek, illet­ve az ehhez kapcsolódó más ci­vil szerveződéseknek lenne egy székháza vagy egy hely, ahol az elhelyezésük lenne, mert most minden ilyen szervezet bérelt in­gatlanban működik. Mi a nem­zeti vagyonkezelőtől, a hegyköz­ségi tanács az Eszterházy-egye- temtől bérli az irodáit. Egy be­mutatóterem, nem múzeum, le­hetne. Mindig is tervben volt. Nem tudom, mi az oka, hogy a korábbi épület sorsa i szeren­csétlenül alakult - fogalmazott. Kérdéseinkkel megkeres­tük az önkormányzatot is. Ha- bis László polgármester később­re ígért választ a bormúzeum ügyében. (Habana-in ««, 8 0-atorto« a ■i&ss^Sssr Lapunk már egy alkalommal beszámolt arról, hogy a Habana Social Club hamarosan érkezik a mi városunkba, Egerbe is. Idáig azonban csak és kizárólag a külföldről kapott sajtóanyag alapján kaptunk információt erről az együttes­ről, most viszont már a tényeket tudjuk közölni. Július 31-én este 9 órakor a Győri koncert volt az első állomása annak a néhány állomásos turnénak, amely Horvátországban, Szlovéni­ában és persze Magyarországon is lesz. A régi nagyszerű, mindenki számára ismert sláge­rek mellett népszerű dalok átdolgozásai és természetesen az általuk irt zenék is hallhatóak lesznek ezen a felejthetetlen estén. Az együt­tesben egy-két fiatal tag is van, de Clemente (a zenekarvezető) nyilatkozatai egyértelműen igazolják, hogy ez egy tudatos és szuper döntés volt. „Amikor két generáció zenészei dolgoz­nak össze, és persze megértik egymást, abból világslágerek születnek" mondta az együttes vezetője. Azt nagyon jól tudják az együttes tagjai, hogy ha valami jól működik, akkor azon változtatni nem kell, de „Tökéletesíteni azonban lehet", hangzott el a művészektől a mondat. A mostani Realmente Tour ugyanis felér egy kubai utazással. A koncert közepe felé elhang­zott a mindenki számára ismert Besame mucho című szám, amelyet igen furcsának tartottunk. mert ez a nóta az egyike azoknak, amelyet óriási ováció követ és nem értettük, hogy hogyan tovább. így aztán igazán nagy érdeklődéssel ugrot­tunk neki a továbbiaknak. Hát... Nehéz lenne leírni, hogy mi történt, de legyen elég annyi, hogy a „buli" tovább tartott, mint gondoltuk... Az utolsó két zenénél már senki sem tudott parancsolni a testének és volt, aki ülve, volt, aki pedig állva és táncolva fejezte be a koncertet. Közös fényképek, CD-k dediká­I / r *■; lása és minden, ami szem szájnak ingere. Azt gondolom, hogy a Habana Social Club méltó utódja az egykori Buena Vista Social Clubnak. Kuba jól választott, hogy ezt a zenekart küldte nagykövetként... Éj FELIRATOK: Hong Kong Divataruhaz; Angol Tun; 8R, ,. Egri Borvidékért. A kínai és a briUartit^^rontotjy*

Next

/
Oldalképek
Tartalom