Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-18 / 194. szám

HATVAN ÉS KÖRNYÉKE .13 2016. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Találkozóra hívják az elszármazott helyieket PETŐFIBÁNYA A község önkor­mányzata, valamint a Petőfi- bányai Kulturális és Testne­velési Közalapítvány a tava­lyi sikeren felbuzdulva, idén is megszervezi az Otthonról - haza elnevezésű Petőfibá- nyáról Elszármazottak Talál­kozóját. A programot szep­tember 3-án a Kopasz-hegy­aljai Vigadalom keretén be­lül tartják meg. A szerve­zők felhívásukban szeretet­tel hívják és várják haza azo­kat, akik Petőfibányán szü­lettek és nőttek fel, a telepü­lésen laktak, vagy gyökere­ik valamilyen módon a köz­séghez kötődnek. A találko­zó célja egyebek mellett az, hogy erősítsék a szülőföld­höz való kötődést, az elszár­mazottak megismerjék Pető- fibánya fejlődését és értéke­it. A rendezvény a kapcsola­tok ápolására és építésére is kiváló alkalmat ad. A szerve­zők lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a hazalátogatók egy kisebb kiállításon bemu­tassák gyűjteményeiket, kre­atív alkotásaikat. Örömmel vennék, ha valaki zenei te­hetségével kápráztatná el a helyieket. A vendéglátók fel­hívásukban kérik, hogy az el­származottak régi fényképet, írást és emléktárgyat is hoz­zanak magukkal a találko­zóra, hogy ezek segítségével idézzék fel a régi emlékeket, közös élményeket. Fejlesztési hitelről döntöttek HATVAN Rendkívüli képvise­lő-testületi ülést tartottak au­gusztus 15-én Hatvanban. Döntöttek arról: az egyko­ri cukorgyár területén épü­lő ezer férőhelyes sportcsar­nok létrehozásához fejleszté­si hitelt vesz fel a város. Ko­rábban beszámoltunk róla: a több mint 1,2 milliárd forin­tos beruházáshoz 369 millió forint önerőt kell, ehhez pe­dig fejlesztési hitel szüksé­ges, melynek felvételét a kor­mány engedélyezte. A „Sport- csarnok építése Hatvan vá­rosban” projekthez tanácsadó szervezetet is választottak. Pfeffer Péter és Rabocs- kai Laura a kenderfeldol­gozás egyik fázisát mutatta be a régi dekorti- kálógép segítségével A tárlat a való világot mutatja be Első helyezett lett a népdalkor CSÁNY A IV. Palóc Világtalál­kozón megrendezett „Kék pántlika” palóc népdalének­lési versenyen a Csányi Ha­gyományőrző Népdalkor fel- nőttnépdalkör kategóriá­ban első helyezést ért el. A palócok rangos rendezvé­nyén augusztus 5. és 7. kö­zött több mint nyolcvan tele­pülés képviseltette magát. A csányi népdalkor tavaly is részt vett a népdalverse­nyen, és nagy megtisztelte­tésnek vették, hogy idén is meghívást kaptak. Átadják a kitüntető címeket RÓZSASZENTMÁRTÖNA Ró­zsa Napok augusztus 20- án idén is színes program- kavalkáddal várja az érdek­lődőket. Délelőtt fél kilenc­től szabadtéri szentmisé­vel emlékeznek államalapí­tó Szent István királyunkra. A kenyérszentelést követő­en átadják az idei Közsé­gért kitüntető címeket. Dél­után kulturális és szórakoz­tató műsorok színesítik a rendezvényt. HATVAN Podonyi János foto­gráfus kiállítása nyílik meg augusztus 24-én 18 órakor a Hatvani Galériában. Az al­kotó tagja a Hatvani Foto- grafikus Műhelynek. Podo­nyi János fotóin megjele­nik a mindennapi élet sok­szor vidám, gyönyörű, más­kor viszont fájdalmas oldala. Fényképeit leginkább a való­sághű ábrázolás jellemzi. ILLÉS ANITA elsősorban a Hatvanban és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/356-9010-es telefonszámot hétköznapokon! Reneszánszát éli az ipari ken­der termesztése hazánkban. A száműzött haszonnövény széles körű felhasználására Ecséden szociális szövetkeze­tét hoztak létre. Tagjai ugyan­is virágzó jövőt látnak a ken­dertermesztés társadalmi és gazdasági hasznosságában. Illés Anita illesanital980@gmail.com ECSÉD - A földtéglából indul­va találtam rá a kenderbeton­ra, amely kiváló hőszigetelő - meséli Pfeffer Péter építészmér­nök, aki Ecséden szeretne a ken­derre épített szociális szövetke­zettel munkát, megélhetést ad­ni hátrányos helyezető embe­reknek. A kender az egyik leg­ősibb ipari növény, amit kez­denek újra felfedezni. A Kár­pát-medencében évszázados ha­gyományai vannak a kenderter­mesztésnek, régen főként zsá­kot, kötelet, ruhákat, halászhá­lót készítettek a rostjából. A re­neszánszát élő haszonnövény­nek ma már rendkívül széles a felhasználása: a textilipar mel­lett a gyógyszer-, az élelmiszer-, a gép- és az építőipar is kiaknáz­za a kenderben rejlő lehetősége­ket. Pfeffer Péter építészmérnök néhány évvel ezelőtt költözött Ecsédre. A szakember tíz éve foglalkozik környezetbarát épí­tőanyagok kutatásával.- Kezdetben a legősibb épí­tőanyagot, a földet vizsgáltam meg. Létezik ugyanis olyan technológia, amivel földből tég­lát lehet préselni. A földtég­la hőszigetelő értéke azonban nem felel meg a passzív ház elő­írásainak, ezért más megoldást kerestem, s végül rátaláltam a kenderbetonra. Ezt kenderpoz- dorja, mész és víz keverékéből készítik. A probléma az volt, hogy nem állt rendelkezésre kender a tégla elkészítéséhez, ezért el kellett kezdeni kendert termeszteni. Természetes épí­tőblokkokat, szigetelő- és fa­lazóanyagokat állítanak elő a kenderbetonból. Nagyon fon­tos, hogy ehhez a növénynek azok a részei is felhasználha­tók, amelyek ma hulladéknak minősülnek. A kenderbeton­ból épített ház jól szigetel, ki­váló hőtároló - tette hozzá Pfef­fer Péter, aki kendertermesz­tőkkel, valamint -feldolgozók­kal összefogott és szociális szö­vetkezetét hozott létre Ecséden. Tevékenységük során a magra termesztett kender kisüzemi termesztését és teljes feldolgo­zását helyeznék előtérbe. A szö­vetkezet célja továbbá az, hogy pályázati források bevonásával munkahelyet teremtsen kép­zett és képzetlen, valamint hát­rányos helyzetű embereknek. Nagy álmuk, hogy kendermű­helyt létesítsenek Ecséden. A sokrétű haszonnövény ter­mesztésére számos iparág épít­hető. A feldolgozáshoz nincse­nek gépek, ezért a gépiparban is rejlenek lehetőségek. Újabb probléma merült fel: ki fog a földeken dolgozni, hiszen nin­csenek szakemberek, ezért ok­tatási rendszert dolgoztak ki és három hónapos kendergondo­Kender nap lesz Ecséden Ecséden augusztus 27-én Ken­der Napot szerveznek a Bú­zás Borházban, ahol az elő­adók bemutatják a kenderter­mesztés és -feldolgozás lehe­tőségeit, és aktuális informá­ciókat osztanak meg az érdek­lődőkkel. Pásztor Zsolt mak­iári kendertermesztő, az ecsé- di szövetkezet tagja elmond­ta: a rendezvény célja az infor­mációátadás, figyelemfelkel­tés az ipari kender iránt, V4-es partnerek bemutatása. - Kö­zéptávú célként egy vidékfej­lesztési mintaprojektet szeret­nénk megvalósítani, aminek Ecséd lenne a kiindulópontja. Nagy erőforrást összpontosíta­nánk az élelmiszer-ipari mag. valamint a rost és pozdorja feldolgozásra kisüzemi szin­ten. Olyan termelői közössége­ket tervezünk létrehozni, ame­lyek együttműködnek, a szoci­ális szövetkezet pedig segítené a kender piacra jutását - tájé­koztatott a szakember. zó- és -feldolgozóképzést szer­veztek.- Az építészmérnök szerint a kendertermesztés csak akkor gazdaságos, ha a növény min­den részét feldolgozzák. A rost készítésének mellékterméke a pozdorja, amit az építőiparban használunk. A kendermag élel­miszer-ipari felhasználása je­lentős, egyebek mellett olajat, lisztet készítenek belőle. A ha­szonnövény feldolgozása egyéb­ként nem annyira gépi, sokkal inkább emberi jelenlétet, mun­kaerőt igényel - mondta Pfeffer Péter, aki Rabocskai Laurával a feldolgozás egyik fázisát be is mutatta lapunknak. Egy 1900- as évek elejéről származó me­chanikus dekortikáló (régi ne­vén „szalagosító”) gépbe helyez­ték a kendert. Az építőmérnök kiemelte: pályáztak a dekorti- káló gép motoros verziójának elkészítésére, amelyhez Ecsé­den találtak is szakembert. A gép segítségével ott jártunk­kor elvégezték a tilolást, a rost és a kenderkóc szétválasztását.- Óriási előnye a szerkezet­nek, hogy a kórót áztatás nél­kül szétválasztja a pozdorjától. Korábban ugyanis csak a napo­kig tartó áztatás után lehetett tilolni - magyarázta Rabocs­kai Laura, aki a bemutató során a kenderkócot fonallá sodorta. Laura egyébként lakberendezé­si tárgyakat, jógapárnát, dísz­tárgyakat, zsákokat, térítőkét készít az ősi növényből. HÍREK Ismét népszerűsítették a hazai fürdőkultűrát Fesztivál a strandon HATVAN A Jam Gardenben szá­mos népszerű zenekar fellépett már a hatvani nyár program- sorozatának keretén belül. Leg­utóbb két hazai együttes ural­ta a színpadot, pénteken ugyan­is Supernem- és a Fishl-koncert- re tombolhatott a közönség. A ra­jongók együtt énekelték a sike­res zenekarok jól ismert dalait. A zenekedvelők augusztus 18- án 20 órától Kudumba Interak­tív Dob Show-t hallhatnak a Jam Gardenben. A dobzenekar többet szeretne nyújtani, mint egysze­rű zenei élményt, és a közönsé­get is bevonja a zenélésbe. A kö­zönséggel való együtt dobolás során a résztvevők megtapasz­talják az összetartozás ősi erejét. A közönség tombolt és énekelt a koncerteken HATVAN Idén is volt egész na­pos Strandfesztivál a Hatvani Strandfürdő területén. A ren­dezvény célja volt, hogy színes programokkal népszerűsítsék a hazai fürdőkultúrát. Augusz­tus 13-án kedvezményes belé­pővel strandolhattak a fürdőzni vágyók. A strandon pedig min­den korosztály számos ingyenes programon vehetett részt. A gye­rekek nagy kedvence volt a má­szófal, a buborékfoci és a segway. A sportprogramok: tollaslabda, strandfoci és minigolf mozgás­ba hozták a fürdőbe látogatókat. A buli hangulatról az Alpha Vi­ce és DJ Levis gondoskodott, es­te pedig a Kókusz Klub Hawaii Partyjával zárult a fesztivál. A gyerekek kedvelték a mászófalat a fesztiválon Ismert zenekarok koncertje a Jam Gardenben Tombolt a közönség Foto: AI bért Peter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom