Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-08 / 210. szám

4 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 2015. SZEPTEMBER 8., KEDD | M •• •• ■ | Köszönjük, hogy írnak, várjuk leveleiket! ŐRÖMMEL tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben mind többen ra­gadnak tollat, ülnek számító­géphez, hogy hangot adjanak véleményüknek írásaink kap­csán, megosszák olvasóinkkal örömeiket. Felhívjuk figyelmüket, hogy a közölt levelek tartalmával szer­kesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak teljes névvel, címmel ellátott írásokat teszünk köz­zé, amiket szükség esetén rövi­dítve, szerkesztve jelentetünk meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére (3300 Eger, Trinitárius utca 1.), illet­ve a hmhirlap@mediaworks.hu e-mail címre. Életre szóló élmény a Hírlap segítségével / * KŐSZÖNETEMET és hálámat szeret­ném kifejezni, hogy a Heves Me­gyei Hírlap támogatásával idén tavasszal eljuthattunk a ran­gos sporteseményre, a ZF-Eger- OSC vízilabda-mérkőzésre. A csodálatos uszodában izgal­makban bővelkedő perceknek lehettünk tanúi. Csak Bódi Csa­ba cikkének első sorát szeret­ném ismételni „életre szóló él­ményt” kaptunk: a 4. osztályos tanulóink, a tanító nénik, Tímár László polgármester, a férjem és jómagam. A lap ötlete óriási volt, s pél­daértékű. Harmadikosaink már kérdezték, hogy ebben a tanév­ben ők is kaphatnak-e ilyen ju­talmat, ajándékot. Tanítványaink ismerkedtek a vízipólóval, a játékosokkal, meg­tanulták, skandálták az új indu­ló refrénjét. Külön ajándékként megkaptuk a lehetőséget, hogy Biros Péter többszörös olimpi­ai bajnokkal együtt fényképez- kedhettünk, autogramját is ma­gunkkal hozhattuk. Még egyszer nagyon-nagyon köszönjük! Kívánok tanítványaim és ma­gam nevében erőt, egészséget sokoldalú, színes, kemény szer­kesztői munkájukhoz, és kívá­nom, hogy sok ilyen szívmelen­gető ötlettel tegyék gazdagabbá sokunk életét. Keresztesiné Ollári Anna, Tárnáméra A világ legigazságtalanabb nyugdíjrendszere a miénk Kormányfelelősség Példásan működött a vakációs „nagyiüzem” Olvasónk véleménye szerint jpg- az igazságos, fenntartható nyugdíjrendszerhez szociálisan i| érzékeny politikusok kellenének A megfelelő politikai kultúra hiánya miatt a kormánypárt és az ellenzék ahelyett, hogy egy asztalhoz ülve értelmes, jó irá­nyú döntéseket hoznának az ország és a lakosság érdeké­ben, inkább üzengetnek egy­másnak és sikeresen járatják le egymást. A RENDSZERVÁLTÁS utáni kormá­nyok igyekeztek földbe döngölni az előző kormány - nyugdíj-kér­dések kapcsán elért, vagy in­kább kialkudott - eredményét. Kezdődött minden a Bokros-cso­maggal, majd folytatódott azzal, hogy az első Orbán-kormány idején kialakított reális öregsé­gi nyugdíj/nettó bér arányt - ami 60 százalék körüli volt - a szocialista kormány 2007-re fe­lelőtlenül 80 százalék fölé tor­názta. Ennek következménye­képpen évi több mint 500 milli­árd forint külföldi hitellel kellett kiegészíteni a nyugdíjkasszát, ami tartalmazta a MANYUP (magánnyugdíjpénztár) járulék kiesést és a könnyelműen fize­tett 13. havi nyugdíjat, amit Baj- nai - nagyon helyesen - meg­szüntetett. Orbán Viktor jól látta, hogy a nyugdíjfizetés meghaladja az ország teherbíró képességét, és azért nyilatkozta 2009 .őszén: „visszatérünk a 2002-es nyugdíj­megállapításhoz”. ígérete ellené­re nem tért vissza, hanem fokoz­ta a nyugdíjak aránytalanságát a járulékplafon eltörlésével és felelőtlen valorizációs szorzók és degressziós táblázat al­kalmazással. így „sikerült” ki­alakítani a szocialista kormány­nál kör JjJflpS zösen Magyarországon a világ legaránytalanabb, legigazságta­lanabb nyugdíjrendszerét, ahol a nyugdíj összegére nem a befi­zetett adó-járuléknak, hanem a nyugdíjba vonulás évének van legnagyobb hatása. Bizonyításul érdemes lenne elkészíteni az évenkénti emelt nyugdíjak összehasonlítását 2000-től kezdődően, 45 éves munkaviszony feltételezéssel, három bérkategóriában. Például az első kategória a mindig minimálbért keresők kategóriája, a második az átlag­bért keresők kategóriája, a har­madik az átlagbért ötszörösét keresők kategóriája lehetne. Ilyen azonban feltehetően so­ha nem fog készülni, mert ne­héz lenne megmagyarázni, hogy a harmadik kategória nyugdíja­sainak, akik az utóbbi időben mentek nyugdíjba, miért ma­gasabb csaknem 70 száza­lékkai a nyugdíjuk a 2003 előt­ti nyugdíjazottak emelt nyugdíj­ától. De arra se tudnának értel­mes választ adni, hogy, 2008 óta a minimál nyugdíj változatlanul 28 500 forint maradt. Az sem lehet véletlen, hogy az évenként megállapított öregsé­gi nyugdíjakat nem lehet meg­találni az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság honlapján és évkönyvében sem. Gyanítom, hogy számokkal alátámasztva gyorsan kiderülne a kormányok felelőtlensége. Folytatnám a sort a 2010- es kormányváltáskori, azóta is helyrehozhatatlan személyi jö­vedelemadó-módosítással. Az a kormány, amelyik 2002-ben évi 0-600 000 forint között 20 szá­zalék, 600 001-1 200 000 forint között 30,1 200 001 forint felett 40 százalékkal adóztatta a Ék bruttó jö­vedelmet, 2011-től egységesen 16 százalékos adót törvényesí­tett. Ez utóbbi változtatás a költ­ségvetésnek évi több mint 500 milliárd forint adóhiányt oko­zott, és a bruttó 248 000 forint és azalatt keresők nettóját csök­kentette. A kettőt együtt a saját- és a felső tízezer zsebébe rakta. 2010-ben kaptunk egy ará­nyos teherviselést eredménye­ző, kétkulcsos adót, ahol a 27 százalékos adóalap növelés után évi 0-5 000 000 forint között 17 százalékos, 5 000 001 forint fe­lett 32 százalékos adókulccsal adóztunk (mellékesen az osztrá­kok most emelték a felső adókul­csot 50 százalékra). Ligetvári Ferenc, Eger- ­A káosz egyre csak fokozódik Az a véleményem, hogy a kor­mánynak és az ellenzéknek együtt kellene törvényesíteni az aktív dolgozók és a nyugdí­jasok helyes jövedelemaránya biztosítása érdekében, hogy az öregségi nyugdíj átlaga nem térhet el 5 százaléktól nagyobb mértékben a két átlagkere- \ setet kereső, kétgyermekes család egy főre jutó nettó­im jától. Ez eredményezne egy reális jövedelem- arányt és fenntartható nyugdíjrendszert. Tar- i tok tőle, ez nem törté- , ß nik meg. mert ehhez É szociálisan érzékeny, egoizmustól mentes poli­tikusok kellenének mind a kormány, mind az ellen­zék részéről. A káosz csak tovább fokozódik a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazással, ami jelen állás szerint szembemegy a világjelenséggel. HOSSZÚ és forró volt az idei vaká­ció. Sokan gyorsan túljutottak a nyaralás, a táborozás örömein, ám a szünidő legnagyobb része szabad maradt. Milyen jó, hogy volt egy hely, ahol nyáron van a csúcsidőszak. Ez pedig nem más, minta „Nagymamaüzem“.Amer­re jártam a nyáron, nagyon sok kisgyermeket láttam nagyma­mikkal, nagypapikkal együtt vá­sárolni, sétálni, játszóterezni, ki­rándulni. Számos érdekes hely­re kísérték unokáikat, természe­ti, történelmi értékeket, szépsége­ket ismertettek meg velük. Vagy csak egyszerűen otthon vigyáz­ták a csemetéket, hadd dolgozza­nak nyugodtan a szülők. „Ezer­rel“ működött tehát a Nagymama­üzem. Köszönet érte Nekik! Baginé Sebestyén Katalin Gyöngyös Elismerés és tisztelet az udvarias sofőröknek AZ EGYKORI Agria Volán egri he­lyi járatain sok buszvezető van. Tisztelem, becsülöm Őket. De van közöttük kettő kiemelten fi­gyelemreméltó autóbuszvezető. Meg kell említenem, hogy nyo­moznom kellett a kilétük után. Az egyik Fejes Mátyás, aki az udvarias mosolyán kívül még körkörös mozdulatokkal is üd­vözli az utasokat, és mindig szí­vélyesen, udvariasan viselkedik velünk. A rosszabb.napokon kü­lönösen jól esik a munkához va­ló derűs hozzáállása. A másik Pádányi László. Ő komoly, finom modorával vál­totta ki bennem a közlekedési morál iránti elkötelezettségét. Ezúton kívánok nekik baleset- mentes közlekedést, jó egészsé­get és további pozitív, utasbarát -j- magatartást! Egy mindennap közlekedő eg­ri polgár. Molnár Imre, Eger, Mátyás király út Derűsen is lehet közlekedni Sokuknak ez volt az első külföldi útja, feledhetetlen élményben lehetett részük Heves megyei nyugdíjasok erdélyi kirándulása A HEVES Megyei Nyugdíjas Szö­vetség jóvoltából a Tamamérai Nyugdíjas Egyesület tagjai, pár­toló tagjai felejthetetlen élmény­ben részesülhettünk, amikor hat napon át Erdély szép tájain tehet­tünk kirándulást, olykor fiatalo­kat is megszégyenítő kemény tú­rát. A fenyvesek, hegyek, völgyek látványa mellett történelmi, kul­turális élményben is volt részünk. Amikor néhányan feljutottunk a Hargita csúcsára, elénekeltük a magyar és a székely Himnuszt, „szem nem maradt szárazon”. A tagok közül sokan még nem jár­tak Székelyföldön - sokuknak ez volt az első és talán utolsó „külföl­di útja”. A szurdokvölgyben a Bé­kás-szoros égre meredő sziklafala félelmetesen szép látványt nyúj­tott. A Gyilkos-tó partján a legen­da is válósággá vált, talán mind­annyian elhittük a szép székely­lány történetét. A szorost elhagy­va meg sem álltunk a moldvai fes­tett kolostorokig. Farkaslakán Ta­mási Áron erdélyi író szülőháza Összekovácsolták őket az élmények és sírja tett ránk nagy hatást. Az író unokaöccse fogadott bennün­ket és tartott tájékoztatást. Szép város Kolozsvár. Bizony szép! Itt Mátyás király szobra, a Szent Mihály templom, valamint Mátyás király szülőháza volt lá­togatásunk célja. A Házsongárdi temetőben megtaláltuk Dsida Je­nő költő, Apáczai Csere János, Kós Károly építész sírját. Csíksomlyó a Mária Kegyszoborral a lelkeket „töltötte” fel. Hűsölni leereszked­tünk a parajdi sóbányába, majd Korondra látogattunk. Hazafelé az élményektől is összekovácso- lódott csoport vidám magyar nó- tázás közepette vett búcsút a szép Erdélytől. Köszönetét mondunk a Heves Megyei Nyugdíjas Szövetségnek, Bujdosó Sándorné elnökasszo­nyunknak és Marmoly György el­nökhelyettesnek. Száz Heves me­gyei - köztük tarnamérai, boco- nádi, hevesi, káli, egri - nyugdí­jas kapott életre szóló élményt ál­taluk. Köszönjük! A kirándulók r > f

Next

/
Oldalképek
Tartalom