Heves Megyei Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-20 / 168. szám

2015. JÚLIUS 20., HÉTFŐ A polgármester hívta a ritka nevű fiút a falunapra Dormánd a névadó falujával ismerkedett Dormánd nevű díszvendége ko­rábban még soha nem volt Dor- mándnak. Az idei falunapon megismerhették a helyiek a két és fél éves Drinkál Dormán- dot. A szülők valójában nem tudtak a település létezéséről, amikor kisebbik fiuk nevét vá­lasztották. Tudta-e? Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu DORMÁND Buda, Gyula, Ernőd. Kapásból is eszünkbe jutnak olyan településnevek, amelyek hol gyakrabban, vagy éppen mint manapság - ritkábban az anyakönyvekben, mint keresztnevek is szerepel­nek. Gyulát például biz­tosan mindenki ismer a környezetében. Ab­ban azonban egészen biztos Drinkálné Papp Mariann, a kis Dor- mánd édesanyja, hogy Dormánd nevű ismerő­se sosem volt, sőt, alig három esztendeje a név létezéséről sem tudott.- Hunor fiunk mel­lé egy kislányt szeret­tünk volna, már a neve is megvolt. Zselyke lett volna, amikor a 24. heti ultrahangon kiderült, hogy kisfiút várunk. Nevet kellett hát találnunk az új családtag­nak. A férjem nagyon fontos­nak tartotta, hogy magyar név legyen. Tulajdonképpen ez volt az egyetlen szempont. A kór­házból hazafelé autózva meg­nyitottuk a telefonunkon az utónévtárat. Csak a D-ig jutot­tam, a Dormánd elsőre megtet­szett, bár korábban sosem hal­lottam ezt a nevet. Mivel a fő szempontnak megfelelt, hiszen magyar eredetű név, hát 2013 februárjában ezt a nevet kapta másodszülöttünk - meséli a né­mettanár anyuka, aki Csenger- ben neveli a két fiút. Megtudtuk tőle még azt is, hogy nemcsak a második fia ke­resztnevét nem ismerte koráb­ban, de Dormánd település léte­zéséről sem tudott. Az interne­ten böngészve talált rá a hely­A kis Dormánd egy piros játék traktort kapott a falunap díszvendégeként Dormándon ségnévre, s vette fel a kapcsola­tot a község önkormányzatával.- Különlegesnek találtuk, hogy egy kisfiúnak épp a telepü­lésünk neve van az anyakönyvé­ben, hiszen korábban nem talál­koztunk ilyen nevű utóddal, Dor­mándon senki nem választotta még ezt a keresztnevet a gyer­mekének. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a családdal, s mivel tavaly már csak a falunap után értesültünk a kis Dormánd léte­zéséről, ezért az idén hívtuk meg őt először a hagyományos falu­napi rendezvényünkre - foglalta össze a Hírlapnak az előzménye­ket Rajna Kálmán polgármester. Dor­mánd, mint a legtöbb korabeli kis­fiú, rajong a traktorokért, pp éppen ezért a fcj# falunapon ka- w pott is egy já- uibp^ ték járművet a polgármestertől. A kisfiút Dörminek becézik, s bár nagyon jól érezte ma­gát Dormándon, nem nagyon törődött azzal, miért ünnepük. Örült a traktornak, s ügyet sem vetett rá, hogy a Dormándsága okán kapta. Anyukája mondta el helyette: úgy tervezik, hogy kapcsolatban maradnak a tele­püléssel, ahol ilyen nagy öröm­mel, vendégszeretettel fogadták őket. Dormándon töltött napja­ikba belefért még egy-két ki­rándulás is. Jártak Egerben, ter­vezik, hogy Poroszlóra is elláto­gatnak, ha már ilyen messziről, Csengerből vállalkoztak a hosz- szú utazásra. Érdekesség, hogy a kisfiú, Dormánd szülővárosa, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger is szintén magyar sze­mélynévből származik, s azt jelenti, akaratos. A Dormánd egyes források szerint magyar, más források szerint besenyő eredetű név, a jelentése azon­ban ismeretlen. Van viszont női párja is, a Dormándka. A TÁRKI tavaly napvilágot látott kutatása azt vizsgálta, hogy a különböző társadalmi csopor­tok körében milyen valószínű­séggel jelennek meg a ritka, il­letve a gyakori keresztnevek. Vajon igaz-e az a közhiedelem, hogy ritka nevek az utóbbi év­tizedekben terjedtek el? Ered­ményeik azt mutatják: az egy­mást követő generációkban egyre magasabbá válik a ritka nevek aránya: a kiskorúak több mint negyedének, a legidőseb­bek hatodának van rit- I ka neve. T isztában vagyok azzal, hogy az olvasót a legkevésbé érdekli, milyen körülmények között születik-meg egy cikk. Ennek el­lenére mégis ide írom ezen írás megszületésének a hátterét. Azt tudniillik, hogy mielőtt számítógéphez ültem, egy olyan, a ká­li földeken termett görögdinnyéből ettem, amelynek a magját 2015. február 7-én ültette el a termelő. Persze, attól semmivel sem rosz- szabb, vagy jobb a gyümölcs íze, zamata, hogy ismerem a genezisét, azokat a munkafázisokat, amelyeken át a dinnye felnevelkedett. A háttérhez tartozik, hogy ma már azt is tudom, a magyar föl­dön naggyá növekvő görögdiny­nye termelőjének számos „ellen­sége” van, kezdve a fuzárium- mal, ami akár már a magról is pusztíthat, folytatva a sort a fagy- gyal, amely lecsaphat a legvárat­lanabb pillanatokban. Ott van az­után ellenségül még az időjárás sok más eleme is, legyen az eső­zés vagy rekkenő hőség, de akár a héjat kiszaggató jégverés is em­líthető. Ha pedig nem volt még elég az „ellenségképből”: ott van­nak a földeken az - egyébként védett madár - varjak, majd pedig a mindig leleményes „csókák” is, vagyis a terménytolvajok. Jönnek ők zsákokkal, csapatokban, esetleg egy kiszuperált régi Zsigulival. Hanem ami termés még így is megmaradt, arra is rárepülnek újabb „ellenségek”. A nagybani felvásárló például, aki az éppen aktuális kiskereskedelmi értékesítési ár negyedét, ötödét kínálja ott kinn a határban. S végül a legnagyobb ellenség: az „olaszból, görögből, spanyolból” még mindig beáradó olcsó „multi dinnye”. Leginkább ez utóbbi szituáció változtathatja keserűvé azt, ami amúgy mézédes lehetne. A terménytolvajok jönnek zsákokkal, csapatokban. Egy sétáló embert ütött el az autóbusz GYÖNGYÖS A történet még 2013 szil­veszterének délutánján játszódott le a mátraalji településen. Már sö­tét volt ugyan, de jók voltak az idő­járási viszonyok, és a közvilágítás megfelelően működött. A 34 esz­tendős autóbusz-vezető a pályaud­varon a Koháry úttal párhuzamo­san a Mátrai út irányába haladt járművével. Az 1-es kocsiállás utáni jobbra visszafordító kanyar­ba érkezett. A vád sze­rint oda úgy hajtott be figyelmetlenül és rela­tíve nagy sebességgel, hogy jobb­ra nem volt számára kellő kilátás, hiszen azt takarta egy másik tö­megközlekedési eszköz. Emiatt a sofőr nem észlelte az úttesten tő­le jobbról balra előtte átkelő gyalo­gost. A kocsija jegykiadó automa­tája ugyanis éppen a holttérben volt. A busz bal oldali elülső részé­vel elütötte az iparkodó embert. A sértett a baleset következtében nyolc napon túl gyógyuló lábujjtö­rést, továbbá nyílt sebeket és zú- zódásokat szenvedett el. A nyomozást követően az Eg­ri Járási Ügyészség a napokban közúti baleset gondatlan okozá­sának vétsége miatt emelt vádat az autóbusz irányítója ellen.- Az immár vádlott buszsofőr büntetőjogi felelősségét az ala­pozza meg - adott magyarázatot a büntetőeljárás újabb lépésére a főügyészségi sajtószóvivő -, hogy megszegte a KRESZ egyik rendel­kezésében foglaltakat. Azaz nem adott elsőbbsé­get az áthala­dó gyalogosnak a közútnak mi­nősülő úttes­ten. A közleke­désrendészeti előírások ugyanis a parkolókban, a buszpályaudva­rokon, buszmegállókban is érvé­nyesek, s azok megsértése szank­ciókkal járhat együtt. Az előbb leírtaknak megfelelő­en a súlyos balesetet okozó jármű vezetőjével szemben az ügyészség a vádiratában - a Büntető törvény- könyv paragrafusai alapján - in­dítványozza pénzbüntetés kisza­bását. A vádhatóság egyúttal kéri, hogy az ügyben első fokon eljáró járásbíróság állapítsa meg a bűn- cselekményhez rendelhető bünte­tőpontok számát, s erről értesítse a nyilvántartót. Sz. Z. Baleset gon­datlan okozá­sa a vétség. Egy híd is épülhet a feszülethez HEVES Komoly összefogással szé­pül a városban a kereszt. A He- vesvezekényre vezető út mellett, szabad területen áll egy feszület, melynek nem ismert az állíttató- ja, alapító okirata sincs. Az „AN­NO 1828” feliratú keresztet - amely ma is sokak által látoga­tott kegyhely - legutóbb 1997- ben újította fel Slakta István. Az Anna-telepi, az Ötödrészi, a Tadrai és a Bernáthegyi emlék­helyek után most ezt is helyre­állíttatják. A rekonstrukció ötlete Kovács István képviselőtől származik, aki fontosnak tartja azt is, hogy könnyen meg is lehessen közelí­teni a keresztet, ezért egy hidat is építtet az árok fölé. Mint meg­tudtuk, a kivitelezésben Szakái Benedek vállalkozó lesz segítsé­gére. A híd megépítése, az alap­kő rendbe tétele, járólapok lera­kása, valamint egy kovácsoltvas kerítés elhelyezése mind-mind a munkálatok részét képezik. A munkához a Start-közmunka- programban dolgozók is hozzá­járulnak. A hozzávetőlegesen 250 ezer forintba kerülő beruházás után a kegyhely méltó külsővel és kö­rülmények között várja majd a Szent István Napok rendezvény- sorozat keretében tartandó újra- szentelést, amikor is a testvérvá­rostól, Gyergyócsomafalvától ka­pott székelykaput is felavatják a jelenlévők. SZ. E. A szabolcs-szatmár-beregi nyertesek öt perc alatt kilencet sütöttek Hamar elfogyott a palacsinta POROSZLÓ Az elmúlt hét végi, szombati rekkenő hőség ellené­re igencsak derekasan dolgoz­tak a poroszlói Sámli klub asz- szonyai, akik a rendre hagyo­mányos rendezvénynek szánt Csintalan Palacsintanapon idén pontosan ezerhatszáz palacsin­tát sütöttek, s kínáltak a klasszi­kus édesség kedvelőinek a tele­pülés főterén. Nem maradtak el természete­sen a szintén hagyományos, pa­lacsintához kapcsolódó versen­gések sem. A palacsintasütésben végül az idén egy Szabolcs-Szat- már-Bereg megyébe való páros: Fábián Tünde és Fábián Hajnal­ka jeleskedett, hiszen ők öt perc alatt kilenc palacsintát készí­Az asszonyok rengeteg palacsintát sütöttek, el is fogyott mind tettek. A második és harmadik helyezés is családban maradt, ugyanis Fábián József nyolc, míg Fábián Miklós hét palacsintát sü­tött ugyanennyi idő alatt. Az eseményen megrendezett töltő-evő versenyen az idei győz­tes páros szintén igazán gyors volt, hiszen 24 másodperc alatt végeztek három palacsinta meg­töltésével és megevésével a Po­roszlón nyaraló Vajdáék, azaz Vajda Győző és Vajdáné Valler Brigitta párosa. A második he­lyen végzett Gál Kevin és Sará- di Gyöngyi ugyanerre 39 má­sodpercet szánt, a harmadik he­lyezett Burai Krisztián-Nyerlucz Szabolcs duó egy perc 22 másod­perc alatt végzett. G. R. i Édes? Keserű? Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom