Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-17 / 40. szám

2015. FEBRUAR 17., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Hol is legyen majd a székely kapu? heves Hová kerüljön a szé­kely kapu? - erre a kérdésre várják a hevesi lakosság válaszait a hevesihirportal@ gmail.com címre. Mint is­mert, nemrégiben a székely- földi testvértelepülésen, Gyergyócsomafalván járt a város delegációja. A látoga­tás megkoronázásaként az erdélyiek felajánlottak Heves számára egy ajándék székely kaput, amely számára kere­sik most a legmegfelelőbb helyszínt. A kiválasztásba az önkormányzat szeretné be­vonni a helyieket is. ■ SZ. E. Fórum a jövőről: várják a vállalkozókat szilvásvárad Pályázati fóru­mot tartanak február 23-án 15 órától a községházán. A Bélapátfalvai Kistérségre vonatkozó tanácskozáson szó lesz a jövőben várható vidék- fejlesztési lehetőségekről és egy, a helyi termékeket, ter­melőket népszerűsítő kiad­ványról is. ■ SZ. E. A hetedik alkalommal olvasnak együtt EGER Ahogyan tavaly, úgy az idén is megrendezik a Ba­lassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában a felolvasómaratont. A közös olvasás - amely már a hete­dik ilyen alkalom lesz - ma reggel 8 órakor kezdődik. A cél, hogy minél többen ve­gyenek részt a programban, és továbbadják az olvasás örömét. A programhoz kap­csolódik egy kiállítás is, Ká- nyádi világa címmel. A tárlat megnyitója után kezdődik az egész intézményt érintő kö­zös olvasás. ■ SZ. E. Tavaly is volt felolvasómaraton Pár percen múlhat az élet mentés Kevesen tudják, hogyan lehet segíteni hirtelen szívhalál esetén A hirtelen szívmegállás ellen a leghatékonyabban defibrilláto- rokkal lehet küzdeni, ám mivel ilyen a legtöbbször nincs a hely­színen, kell az emberi segítség Százból csupán hat magyar mer segíteni, ha balesetet lát - derül ki egy felmérésből. E statisztikán lehetne javítani, csak lélekjelenlét és némi tu­dás kellene. Barta Katalin A statisztikák szerint hazánk­ban minden félórában elveszí­tünk valakit hirtelen szívhalál következtében. E számot akár öt­ven százalékkal is csökkenteni lehetne, ha mernénk és tudnánk alkalmazni a hatékony mellkasi kompressziót. Beszédes, hogy bár évente 36 ezer hirtelen szív­halált regisztrálnak idehaza, az érintetteknek csak 5-10 száza­lékát tudjuk megmenteni. E ha­lálok hátterében tulajdonképpen egy ingerületvezetési zavar áll (leggyakrabban), azon belül is az úgynevezett kamrafibrilláció, aminek során a szív remegésbe kezd - tehát nem áll le -, s pum­pa funkcióját képtelen ellátni, így a keringés megszűnik. E ke­ringési zavar helyreállításának legjobb módja a defibrillátor al­kalmazása, ám mivel a legtöbb­ször nem áll rendelkezésre ilyen újraélesztő készülék, a keringést és a légzést pótolni kell. Ennek módját „laikus újraélesztés”-nek nevezzük. Gortva József, a Magyar Vö­röskereszt Heves Megyei Szer­vezetének igazgatója a témával kapcsolatban elmondta: sajnos, a mai napig siralmasak a lakos­ság egészségtudatossággal kap­csolatos ismeretei, s ez különö­sen igaz a laikus újraélesztésre. Egy nemrégiben megrendezett egészségügyi fórumon me- gyénkbeli mentőorvosok arról számoltak be, hogy amikor szív­halálhoz riasztották őket, úgy tapasztalták, az esetek döntő há­nyadában nem avatkoztak be a betegek közelében lévők, noha a mentők kiérkezéséig - ami átla­gosan 10-15 perc - hatásosoan lehetett volna segíteni.- A közúti elsősegélynyújtó vizsga 1993 óta kötelező, előt­te egy tesztet kellett kitölteni - mondja Gortva József. - Ha tehát az eltett 22 esztendőt néz­zük - tegyük fel, hogy évente át­lagosan 3000-en tettek vizsgát -, legalább 60 ezer embernek azért, hogy az emberek idő­ről időre frissíthessék tudá­sukat, és vészhelyzet esetén könnyen alkalmazható és szakszerű tanácsokat kapja­nak, az Országos Mentőszol­gálat a webbeteg.hu egész­ségportállal közösen elké­szíttette és már be is mutatta az Elsősegély - Mit kell ten­nem okozhatna gondot, hogy se­gítsen. A tanfolyam elsősorban a gyakorlatra épül, ám az igazi probléma a megszerzett tudás alkalmazásával van. A gyakor­lat hiánya miatt az évek során megszerzett ismeretek meg­kopnak. A jelenlegi szabályozás azonban nem írja elő az ismere­tek felfrissítését, pedig ezen a területen igazán szükség lenne rá - tette hozzá az igazgató. Győrfi Pál, az Országos Men­tőszolgálat szóvivője is több al­kalommal felhívta a figyelmet arra, hogy tapasztalataik sze­rint a mentők kiérkezéséig csak nagyon-nagyon kevesen nyújta­nak elsősegélyt a bajbajutottak­nak. Pedig mindez nagyon fon­tos lenne, hiszen például a már említett hirtelen szívmegállás, vagy mondjuk a légúti elzáró­dás, esetleg erős vérzés esetén az első 3-5 perc meghatározó nem? elnevezésű mobilalkal­mazást, ami az első ingyene­sen letölthető, magyar nyel­vű átfogó elsősegély-segéd­let. Azok, akik nem tudják a telefonjukon elérni az alkal­mazást, megismerhetik a tudnivalókat a http://elsose- gely.webbeteg.hu internetes címen is. jelentőségű a túlélés, illetve a későbbi a gyógyulás szempont­jából. Éppen ezért nem elég egy­szer, elméletben megtanulni az elsősegélynyújtást, időnként ismételni és lehetőleg gyako­rolni is kell - hangsúlyozta a szóvivő. Gortva József pozitív példák­ról is beszámolt. Mint elmond­ta, az elmúlt években több olyan uniós támogatású pályázat je­lent meg, amely középpontba helyezte az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatását.- Mi is több megállapodást kötöttünk már általános és középiskolákkal, hogy meg­szervezzük e tanfolyamokat, amelyek során diákok és peda­gógusok egyaránt elsajátíthat­ják a szükséges tudást. Az eg­ri Kemény Ferenc Sportiskola és Általános iskolában például minden év egy ismeretfelújító tanfolyammal kezdődik. A mozdulatokat gyakorolni kell... Ha az akarat megvan, zsebben a segítség JEGYZET POPOVICS ZSUZSANNA Kivel van a baj? hát csoda, ha rosszul érez­zük magunkat? - tette fel a kérdést néhai Popper Péter egy tévés előadásában. Rá­mutatott: nem biztos, hogy azokkal van a baj, akik rosszul élik meg a mai vi­lágunk negatív vetületeit: stressz, pénzuralom, elma­gányosodás, bizalmatlanság J stb. Talán éppen azok az egészségesek, akiket ezek az ártalmak megbetegítenek. A szakember 2010-ben ment el közülünk, de mondatai azóta is aktuálisak. MERT MIT TAPASZTALUNK magunk körül? Idézem egy kisvárosban élő nagymama kifakadását, aki számba vet­te, mitől ingerült. Munkába menet csoportba verődött, cigarettázó, lődörgő embe­reket lát az utcán, a pékség, a kocsma előtt. Munkahelye egy üzem műhelye, melynek nyitott ablakain át szintén dohányfüst terjeng a lég­térben, amit ráérő emberek eregetnek. Délután unokáját j játszótérre viszi, amely mi­nősíthetetlenül koszos és elhanyagolt, ráadásul a téren i egymást váltó társaságok randalíroznak, múlatják az időt csúnyán beszélve, szo- tyit köpködve. Este jól be kell zárkózni, mert bárkit kirabolhatnak, még le is üt­hetnek. Velem van baj? - kér­dezi. Netán vándoroljak ki, és adjam át a helyem a „meg­élhetési bevándorlóknak”? nem akarom tovább keserí­teni, de hova is menne? És bármely más idegen ország­ban ő milyen bevándorló lenne? Én hiszek abban, hogy körülményeink olya­nok, amilyenekké alakítjuk. Aki a termőföldjét nyáron olcsó munkaerővel művelte- ti, télidőben se csodálkozzon rá a „bevándorlók” sajátos kultúrájára. Ezzel együtt természetes, hogy nehéz el­viselni azokat, akik mások, mint mi. De ingerültséggel nem sokra megyünk. Akkor már érdemesebb jó példával szolgálni. Hátha ragadós. Közel a száz esztendőhöz, egészségben évek Születés- és névnapja alkalmából is köszöntötték a legidősebb egerfarmosit Uj rendelet alapján jönnek márciustól a támogatások Egerfarmoson fontosnak tarj- ták, hogy időről időre meg­emlékezzenek a település időseiről, a falu legkorosabb szülöttjét pedig minden évben felköszönti az önkormányzat. Az idén ehhez Egerbe kellett utaznia Petrik László polgár- mesternek, dr. Tanárki-Fülöp István jegyzőnek és Lukács Dezsőnek, aki a polgármesteri hivatal szociális intézményét vezeti. A legidősebb egerfarmo- si polgár, Nagy Miklósné, Juli néni ugyanis télen kicsit nehe­zebben viselte magát, így a 95. születésnapját már egyik lánya otthonában ünnepelte tegnap a megyeszékhelyen. Juli néni két lányt nevelt fel, s négy unoká­nak és három dédunokának is örülhet. Családja körében ket­tős ünnepet ültek, mert a né­ni születésnapja éppen a neve napjára esik. így hát most Juli­anna nap alkalmából is köszön­tötték. Juli nénihez eljött az a gondozónő is, aki korábban, még Egerfarmoson segítette a hétköznapjait.- Nagyon-nagyon fontosnak tartjuk, hogy megbecsüljük az időseinket, ezért jöttünk el Egerbe is Juliska nénit virággal, tortával köszönteni - mondta el Petrik László, Egerfarmos pol­gármestere a Hírlapnak, hoz­zátéve: a felnövekvő generációk számára is lényeges, hogy lás­sák a példákat. ■ G. R. Petrik László polgármester a megyeszékhelyen köszöntötte Juliska nénit segítség Kerecsenden a na­pokban alkotott rendeletet a képviselő-testület a márciustól esedékes szociális ellátások­ról. Mint Kiss Sándor jegyzőtől megtudtuk, pénzbeni, illetve természetbeni ellátásokban ré­szesülhetnek a rászorulók, de eseti jellegű, illetve rendkívüli települési támogatást, lakha­táshoz kapcsolódó rendszeres juttatást is kaphatnak az arra jogosultak. A 18. életévét be­töltött, tartósan beteg hozzátar­tozójának ápolását, gondozását végző személy is számíthat települési támogatásra, s a te­metési költségek mérséklése végett is kérhetnek segítséget a rászorulók. Döntöttek arról is, hogy al­kalmanként legfeljebb 15 000 forint összegű, eseti jellegű rendkívüli települési támoga­tást, illetve egyévi időtartamra időszakos jellegű rendkívüli települési támogatást nyújthat­nak havi rendszerességgel, ma­ximum tízezer forint összeg­ben. Megmarad a lakhatáshoz kapcsolódó segítség is, ám en­nek megítélésekor nemcsak a jövedelmi viszonyok, hanem az igénylő életvitele is számít. Az igénylések szempontjai­ról, a kérelmek benyújtásával kapcsolatos egyéb tudnivalók­ról az érintettek a polgármeste­ri hivatalban kaphatnak részle­tes fevilágosítást. ■ B. K. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom