Heves Megyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-24 / 299. szám
2013. DECEMBER 24., KEDD 5 INTERJÚ Karácsony, a remény különleges üzenete ünnep Beszélgetés Ternyák Csaba egri érsekkel a Karácsonyról és a főegyházmegye életéről Homa János- Érsek úr! Karácsonyra készülünk. 2013-ban mit jelent az egyháznak és mit jelent Önnek ez az ünnep?- A Karácsonyban mindig van egy állandóság. Arra emlékezünk évró'l évre, hogy Jézus Krisztus közel kétezer évvel ezelőtt megszületett Betlehemben. Ez az állandóság adja az ünnep lényegét. Tehát mi nem a szeretetet ünnepeljük általában, hanem Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Karácsony este a templomokban és a családi ünnepeken felolvassuk az evangéliumban leírt történetet. Megajándékozzuk egymást és a szegényeket. Őszintén törekszünk arra, hogy jobbak legyünk, mint az előző évben voltunk. Az egyház számára az idei Karácsony a remény különleges üzenetét hordozza. Maga Ferenc pápa személye is reményt jelent: az evangélium tisztaságának és üdeségének megtapasztalását, a gyengédség bátor vállalását. A Karácsony nekem személy szerint püspöki szolgálatom kezdetét is jelenti. Meghívást arra, hogy újra a Gyermek elé térdeljek, és gyermeki hittel Tőle kérjem és várjam az erőt feladataim teljesítéséhez.- Az idén novemberben zárult a Hit éve. Ehhez a kezdeményezéshez az Egri Főegyházmegyében is nagyon sok program társult. Kérem, értékelje ezt az esztendőt! Sikerült-e eleget tenni a Szentatya szándékainak? Sikerült-e elmélyíteni a hit igazságait a hívek körében?- Nagyon nehéz dolgot kér tőlem. A Hit Évéről nem tudunk teljes mérleget készíteni. Beszélhetünk programjainkról, elmondhatjuk, hogy milyen sokan vettek részt egyik vagy másik rendezvényünkön, a tanúságtételek bizonyára sokakat megerősítettek keresztény elkötelezettségükben. Mégis emlékeztetni szeretnék arra, amit XVI. Benedek pápa írt A hit kapuja című apostoli levelében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hit éve eredményessége nem a programok számán mérhető. Az igazi eredmények a lélek mélyén történtek, ezek többnyire nem láthatóak. Elgondolkodtató azonban, amit egy újságíró úgy fogalmazott meg, hogy a vallásszociológusok szerint „irreálisan sokan” választották a hittant az iskolákban az erkölcstan helyett.- Az elmúlt esztendőben több programot is kezdeményezett az Egri Főegyházmegye. Kérem, szóljon a legfontosabbakról!- A már említett Hit Ünnepe mellett az évenként szokásos főegyházmegyei ministráns- találkozó volt a legfontosabb. Ezeken a találkozókon fiatal és idősebb híveink is élmény- szerűen megtapasztalhatták az egyház nagy közösségének megtartó erejét, akik kis településük templomában mindig ugyanazzal a néhány tucat emberrel találkoznak csupán.- Az Egri Bazilikában tartották az Isteni Irgalmasság Országos Konferenciáját. Mit jelentett ez az esemény az egyházmegye életében?- Több országos találkozóra is sor került nálunk. Az Országos Lelkipásztori Találkozónak minden évben Eger ad otthont. Itt volt a Cursillo lelkiségi mozgalom országos találkozója is. A bazilikát nagy méretei, a sok ülőhely és a kiváló akusztikai viszonyok mellett a kihelyezett képernyők is alkalmassá teszik nagy egyházi rendezvények befogadására. Örömünkre szolgált tehát, hogy a nemrégiben nyugállományba vonult Katona István püspök úr által vezetett Isteni Irgalmasság mozgalom éves konferenciája is itt került megrendezésre. Egyházmegyénkben is követőkre talált ez az ájtatossági forma.- Az Egri Egyházmegye 2013. szeptemberétől már 39 nevelési, oktatási intézményt működtet. Hogyan látja ezeknek az iskoláknak a helyét, szerepét? Zökkenőmentes volt-e az átállás az újonnan átvett intézményekben?- A fenntartóváltás mindig sok munkával jár, és nagy együttműködést kíván az intézmények vezetőitől és munkatársaitól. Új iskoláink ezt a feladatot jelesen oldották meg. Hála munkatársaimnak és régebbi intézményeink jó hírnevének, iskoláink az elmúlt években jelentős presztízst vívtak ki maguknak. Ennek következtében minden évben több intézmény kéri, hogy egyházi fenntartásba kerüljön, mint amennyit mi fogadni tudunk. Egy iskolát a fenntartó önmagában nem tud katolikussá tenni. Szükség van a pedagógusok, valamint a diákok és szülők együttműködésére is. A helyi lelkipásztoroknak pedig különleges kihívás egy iskola teljes lelki vezetése. Ugyanakkor erőforrást is jelent, amely az egyházközséget gazdagítja.- A fiatalokra is nagy figyelmet fordít az egyházmegye. Az idén 31. alkalommal rendezték meg az Egerszalóki Ifjúsági Találkozót. Milyen tapasztalataik vannak?- Sok fiatal nem találja helyét a világban, és arra sem találja a választ, hogy mi élete célja, értelme. Ezek a találkozók elsősorban a keresztény fiatalokat szeretnék megerősíteni a hitből fakadó válaszokban. Az egyház minden nemzedéket Krisztushoz akar elvezetni, aki ma is értelmes célt és reményt tud adni az embernek.- Az iskolák mellett számos más intézményt is működtetnek. Ezek között a legismertebbnek számít a Szent István Rádió és a Szent István Televízió. Ezek a tömegkommunikációs eszközök mennyire segítik a papok pasztorációs tevékenységét?- A lelkipásztorkodás akkor igazán hatékony, ha személyes. E tekintetben tehát nem szabad túlzott reményeket fűzni ezekhez az eszközökhöz. Ha egy plébános kihirdeti a mise végén, hogy a héten ilyen és ilyen munkához vár segítséget a hívektől, és aki tud, jöjjön el, előfordulhat, hogy nagy csalódásban lesz része. Ha azonban megszólít és felkér néhány embert, biztos lehet benne, hogy aki igent mondott, az nagy valószínűséggel el is fog jönni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a tömegkommunikációs eszközök sem helyettesítik a személyes tanúságtételt és jelenlétet. Kétségtelen viszont, hogy a rádió, a televízió, az internetes honlap, vagy éppen a hagyományos újság nagy segítségünkre van az apostolkodásban.- Az Ön kezdeményezésére jött létre Egerben a Redemp- toris Mater Missziós Szeminárium. Ennek keretében sok országból, távoli helyekről érkeznek ide kispapok, hogy az Egri Hittudományi Főiskolán teológiai tanulmányokat folytassanak. Miért tartotta fontosnak ennek az új intézménynek a létrehozását?- Az egyik ok kétségtelenül a papi hivatások számának csökkenése. A másik az, hogy egyházmegyénk tudatosan nyitottabbá akar válni a világegyház tapasztalataira a különféle egyházi mozgalmak és utak befogadására révén. A Tanácsosok Testületének támogató döntése nyomán hívtam meg a Neoka- tekumenális Út néhány papját, akik részben az új szemináriumban, részben egy miskolci közösségben tevékenykednek. Az a 16 fiatalember, aki az új szemináriumban készül a papi hivatásra, többi kispapjainkkal együtt szintén hittudományi főiskolánk növendéke. A külföldieknek nagy kihívást jelent a magyar nyelv és a filozófiai alapok együttes tanulása. Erős hivatásbeli elkötelezettségre vall ekkora áldozatot hozni több ezer kilométer távolságra családtól, barátoktól. Minden tiszteletet megérdemelnek.- Ön gyakran járja az egyházmegyét. Templomszenteléseken, bérmálásokon, búcsúi szentmiséken vesz részt. Milyenek a benyomásai az egyházmegyéről? Egyházközségeinkben szép számban vannak olyan hívek, akik magukénak érzik az egyházat, és szívesen tesznek is érte. Az ünnepi alkalmak, amikor bemutatkoznak előttem a közösségek, kétségtelenül összeszedettebb, és retusált képet mutatnak az egyházközségek állapotáról, mint a hétköznapok. Ha tudja az ember, hogy az ünnepi valóságot látja, akkor is jó érzés, hogy híveink szeretnek a templomban ünnepelni. Valójában erről kellene, hogy szóljon minden vasárnapi istentiszteletünk, amikor a közösség megünnepli az eukarisztiát, majd alkalmanként a fehér asztalnál is együtt ünnepel. Az ilyen együttlétnek közösség teremtő ereje van.- Az érsekség udvarán hónapok óta nagy munka folyik. A műemléki épület egy részét átalakítják, turisztikai látogatóközpontot alakítanak ki. Miért tartotta fontosnak, hogy megnyissa a kapukat?- Ez a hányatott sorsú épület változatos napokat élt meg azóta, hogy hetven évvel ezelőtt meghalt Szmrecsányi Lajos érsek, a palota utolsó lakója. Sokáig üresen állt, majd évtizedeken át az Egervin székháza volt. Végül mintegy tíz évvel ezelőtt került vissza az érsekség birtokába az épület, amelynek felújítása aránytalanul nagy feladat elé állított bennünket. Ezért döntöttünk úgy, hogy főként uniós pályázati Névjegy ternyák Csaba egri érsek az Egri Főegyházmegye 81. főpásztora 1953. december 4-én született Fertőszentmiklóson. Teológiai tanulmányait a győri Egyházmegyei Szemináriumban, majd Budapesten a Központi Szemináriumban végezte, ahol a Hittudományi Akadémia hallgatójaként teológiai doktorátust (PhD) szerzett. 1979. június 21-én szentelték pappá Győrben. 1986-tól 1988-ig dogmatikai tanulmányokat végzett Rómában. 1988-tól 1992-ig a római Pápai Magyar Intézet rektoraként működött. 1992-től 1997- ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. 1992. december 24-én esztergomi segédpüspöki kinevezést kapott. 1993. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában. 1997. december 11-én címzetes eminentia- nai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki. XVI. Benedek pápa 2007. március 15-én nevezte ki egri érsekké. Beiktatása az Egri Főszékesegyházban volt 2007. június 9-én. 2010-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. forrásból finanszírozzuk a restaurálást. Azzal, hogy a palota díszudvarát és magát a palotát is megnyitjuk a turisták és az érdeklődők előtt, szimbolizálni szeretnénk egyházunk nyitottságát az egész társadalom felé.- Önt kérték fel a csíksomlyói búcsúi szentmise szónokának. Mennyire inspirálta, hogy több százezer, sőt, a tévénézőkkel együtt, akár egymillió ember előtt beszélhetett a hitről, az egyház feladatairól.- Kétségtelenül különleges élmény volt a magyarság legnagyobb búcsújáró helyén oly sok hívő és Isten-kereső ember előtt beszélni. Átéreztem a feladat súlyát, hogy szavaimmal nekem kell megerősíteni a hívőket, és segíteni azokat, akik még nem találták meg Őt.- Érsek úr december 4-én ünnepelte 60. születésnapját, amelyhez ezúton is gratulálunk. Előre nézve, az elkövetkező időszakban mit tart a legfontosabb feladatának?- Köszönöm gratulációját és mindazok szeretetét, akik ezekben a napokban bármilyen formában kifejezték jókívánságaikat. Szeretném, ha mindenkinek szép és meleg Karácsonya lehetne, ha senkinek nem kellene éheznie sem ételre, sem szeretetre. Feladataim teljesítése közben pedig arra törekszem, hogy figyeljem az idők jeleit, és hogy jó pásztora legyek papjaimnak és a rám bízott híveknek.- Köszönjük az interjút! Á { ' í
