Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-30 / 100. szám
MEGYEI KORKÉP 3 2013. ÁPRILIS 30., KEDD Saját lelet, amely közkincs határkő A Római Birodalom a limeseken túl is szervezetten „működött” Simon Attila a telkén előkerült, másfél méter magasságú, rendkívül súlyos lelettel. Egy régész véleménye szerint római határkőről van szó... A Hírlap legközelebb május 2-án jelenik meg heves megye Tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat, hogy a Heves Megyei Hírlap legközelebbi száma május 2-án, vagyis csütörtökön jelenik meg. Az AS-M Kft. Heves Megyei Irodájának munkatársai azonban a mai napon délután 4 óráig fogadják az ügyfeleket. ■ SZ. E. Közönségtalálkozót tart a színház Eger A Gárdonyi Géza Színház közönségtalálkozón mutatja be a következő, 2013/2014-es évad műsortervét. A társulat május 2-án 17 órától a Senátor Házba várja a nézőket, ahol Blaskó Balázs igazgatótól, Topolánszky Tamástól, a tánctagozat vezetőjétől és Beke Sándor rendezőtől elsőkézből tudhatják meg, milyen bemutatókat tervez a teátrum, és hogyan kapcsolódik a Gárdonyi-év programjaihoz. ■ SZ. E. Az elsősegélynyújtást népszerűsítették hatvan A Magyar Vöröskereszt nagyon fontosnak tartja az elméleti és gyakorlati ismeretek minél szélesebb körben történő megtanítását, illetve a humanitárius szemléletmód terjesztését, ezért rendezték meg, immáron negyvenkettedik alkalommal felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyüket diákoknak a Zagyva-parti városban. A megméretésen a gyermekek között az ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola, az ifjúsági korosztályban pedig a hatvani Damjanich János Szakközépiskola csapata győzött. ■ SZ. E. Elsősegély-nyújtási ismeretek A legutóbbi hatvani lelet is bizonyítja, hogy a Római Birodalom határai nem értek véget a Dunánál. A Zagyva mentén erődrendszer épült. Tari Ottó Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban feltehetően az ókor végéről származó határkövet talált kertjében egy hatvani lakos. A lelet helye alapján feltételezhető, hogy a hadiút a jelenlegi 32-es (Hatvan és Szolnok közötti) főút nyomvonalának közelében vezetett. Noha az egykori római birodalom hazánk mai területén fekvő provinciájának, Pannóniának a határai az impérium legnagyobb kiterjedése idején- Traianus császár uralkodása alatt, i. sz. 53 és 117 között- sem lépték át a Duna vonalát, mégis római határkövet találtak a közelmúltban Hatvanban. A város a jelezett határfolyótól (latin nevén Danubiustól) mintegy ötven kilométerre fekszik, ezért a téma iránt felszínesen érdeklődők számára talán meglepőnek tűnhet a lelet feltárási helye. Ha azonban elővesszük a korabeli viszonyokat ábrázoló térképeket, ezeken látható, hogy a birodalom késői időszakában Hatvanban (Gombospuszta jelöléssel) kisegítőerőd állt, ami a pannóniai limes (határvédelmi vonal) része volt, átnyúlva az idegen területre (barbaricumba). A történészek szerint feltételezhető, hogy a II. század második felében a térségben erődrendszer létezett, amelynek első három elemét Gombospuszta, Jászberény és Szolnok jelentik. A hatvan-gombospusztai erőd az észak felé, a barbaricumba vezető kereskedelmi utat is biztosíthatta. Soproni Sándor, a korszak egyik kutatója szerint „...a Hatvan határához tartozó Gombospusztán próbaásatások során késő római őrtorony maradványait sikerült felkutatni, majd 1968-ban módunkban állt a kerítésfallal övezett négya limesen túli erődök egyik legfontosabb feladata a Zagyva folyó védelme lehetett. A történészek feltételezései szerint ekkoriban a folyó fontos hadi és kereskedelmi útvonalként is szolgált, összekötve Pannóniát a barbaricumon túli Daciával (a mai Erdéllyel). A kutatók vélekedése szerint ebben az időszakban a Zagyva még hajózszögletes őrtornyot teljesen feltárni. Ám a feltárt őrtorony szomszédságában egy másik római épület maradványai is előkerültek. Egy jelentős római katonai állomás képe kezd kibontakozni.” Majd egy érdekes megjegyzés az erőd feladatáról: „Figyelemre méltó az erőd fekvése: az észak-déli irányban folyó Zagyva partján, a legfőbb átkelőhelyen épült. Rendeltetése egyrészt a Zagyva völgyének ellenőrzése, másrészt a Zagyván való átkelés biztosítása volt.” A határvidékeket sáncrendszerek és az ezeket összekötő hadiutak hálózták be, s utóbbiak egyikéhez tartozhatott a most megtalált határkő is, amely a jászberényi út melletti Sasteleken egy kertben került elő. A telek tulajdonosa, ható volt; valószínűsíthető ugyanis, hogy a Jászsági-medence 1500-2000 évvel ezelőtt nagyobb szögben hajlott a Kö- zép-Tiszavidék irányába, ezzel a folyók vizének nagyobb áramlását, gyorsabb folyását eredményezve dél-délkelet felé, ami a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltételeket jelentett a vízi közlekedéshez. Simon Attila elmondta: a lelet már évekkel ezelőtt kiemelkedett a földből, de csak a közelmúltban ásták ki teljesen. Megvizsgáltatták egy régésszel is, aki megállapította, hogy római határkőről van szó, amely mintegy másfél méter magasságú és olyan nehéz, hogy ketten sem tudták megmozdítani. Az egyik oldalán csiszolt, a másikra pedig a római 11-es számot vésték fel. Az elsődleges információk szerint a rózsaszínű anyag nem mész és nem is vulkanikus eredetű. A környéken nem bányásztak hasonlót, így a későbbi vizsgálatok dönthetik el, honnan szállíthatták ide ide. A most feltárt határkő - ha erről van szó -, mivel a törvényben meghatározott időpont, azaz 1711 előttről származik, régészeti leletnek minősül. Dr. Tomka Gábor régész a köztelevízió egyik műsorában általánosságban elmondta: a hasonló leletek fellelését be kell jelenteni a jegyzőnek vagy a helyileg illetékes múzeumban. (Ennek elmulasztása örökségvédelmi bírsággal járhat.) Az is elképzelhető, hogy a helyén hagyják, ha pedig nem így történik, akkor feltüntetik a címkéjén a megtaláló nevét. Simon Attila közölte: hivatalosan is értesíti az önkormányzat jegyzőjét a fentiekről. A Zagyva folyót védhették a barbaricumban JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN A munkaalapú lózungról a kormány kihelyezett ormánsági ülése utáni sajtótájékoztatón, a Baranya megyei közgyűlés elnöke kijelentette: „munkaalapú társadalmat építünk”. A politikus nem maga találta ki e fantasztikus gondolatot, szinte naponta hallotta - velünk együtt - a kormány különböző szintű és beosztású tagjaitól. Ez igen, bólinthatott a szöveg hallatán - szintén sokunkkal együtt -, és azonnal beemelte köznapi szóhasználatába anélkül, hogy végig gondolta volna, mit mond. ismerjük el, a munkaalapú társadalom, mint cél nemes és követendő, csak épp olyan, mintha valaki feltalálta volna a csövön a lyukat. Mert milyen lehetne egy társadalom, ha nem munkaalapú? Naná, hogy olyan! Ha nem, akkor idővel szétesik. A gazdaság nyelvére lefordítva: munka nélkül nincs termelés, nem nő a GDP, nincs adó, nincs miből finanszírozni a nyugdíjat, a szociális ellátást, az oktatást, a kultúrát és sorolhatnám. leegyszerűsítve a kérdést: az a kormány, amelyik nem munkaalapú társadalmat épít, a nemzet ellenére van. Más megközelítésben: a munkaalapú társadalom nem magyar találmány, minden normális társadalom alapja a munka, keleten, nyugaton egyaránt. értem én, hogy mi van e lózung mögött: így utalni arra, hogy az előző kormányok nem munkaalapú társadalmat építettek. Vagyis nem teremtettek új munkahelyeket, az embereket arra kárhoztatták, hogy ne dolgozzanak, munka helyett segélyből éljenek. Ami persze - ahogy mondani szokás - barokkos túlzás. De mindegy, túlzás, nem túlzás, erről kell beszélni, nem pedig tartalom nélküli jelszavakat kreálni, amelyeket aztán politikai mamelukok addig szajkóznak, míg a végén el is hiszik, amit mondanak. Tigris a kádban, porond a nappaliban abszurd Egy Mrozek-darabot mutattak be a főiskolai Szuszogó Színház fiataljai Megyénkből Bujpál Donén lesz ott az országos döntőn Slawomir Mrozek Piotr Ohey mártíromsága című abszurd darabját mutatta be a napokban az egri Eszterházy Károly Főiskola színjátszó csoportja, a Szuszogó Színház. A Szegvári Menyhért és Nádasy Erika instruálta fiatalok az Egészségház úti B épület nagy előadóját töltötték meg játékkal, publikummal no, meg - bár egy abszurdnál ez furcsának tűnhet - egy csipetnyi valósággal. Piotr Ohey (magyarul talán: Minden rendben Péter) nem nagyratörő ember, csak egy családapa, aki szeret olvasni. A bürokrácia jeles képviselője aztán egy nap közli vele: egy tigris költözött a fürdőszobájába, s innentől fizethet adót a jószág után, meg mosakodhat a lavórban. Egy „kutató” beköltözik a család lányának szobájába, a cirkuszigazgató pedig valóságshow-t álmodik meg a nappaliba. A külügy egy maharadzsa vadászmezejének nevezi ki a lakást, Piotr pedig élő csali lesz, s bár ellene van a történteknek, valójában mégsem tesz semmit, sodródik a hivatalnokokkal, az adminisztrációval és lehajtott fejjel követi a hatalom által diktált irányt, amelynek puskacső van a végén. Groteszk J világ ez, hangjátékkal, hivatá- 5 sós őrültekkel és egy kiszolgál- í tatott férfival - a kulcslyukon I keresztül. ■ P. A. Hivatalos irat arról, hogy a vadállat megkapja a fürdőt. Képgaléria: heol.hu verseny Huszonegyedik alkalommal rendezték meg a Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Versenyt az 5-6. osztályos tanulók részére. A verseny Heves megyei döntője - a Tűzliliom Környezet- védelmi Oktatóközpont Egyesület és az Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék közös szervezésében - a Főiskolai Környezetvédelmi Napok keretében zajlott. Á versenyen megyénk tíz iskolájából tizenkét ötödikes és tíz hatodikos tanuló mérte ösz- sze tudását. Az 5. osztályosok kategóriájában Bujpál Dorián (Berze Nagy János Általános Iskola, Besenyőtelek; felkészítő tanára Bozsik Mária) bizonyult a legjobbnak. A 6. osztályosok versenyét Kernács Bence (III. András Általános Iskola, Do- moszló; felkészítő tanára Seres- né Dely Mónika) nyerte. A szabályok változásai miatt az idei évtől megyénként csak egy tanuló vehet részt az országos döntőn. A két első helyezett ezért helyosztó versenyt vívott, amelyet - kis különbséggel - Bujpál Dorián nyert meg, így a besenyőtelki iskola tanulója képviseli Heves megyét a május 24-26. között Mezőtúron sorra kerülő országos megmérettetésen - tudatta dr. Kárász Imre tanszékvezető egyetemi tanár, megyei szervező. ■ S. B. S.