Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-04 / 104. szám

2012. MÁJUS 4., PÉNTEK ÉVGYŰRŰK 13 Kulturális körutat tesznek Erdélyben a partnerklubhoz látogató egriek Mint cseppben a tenger sorjázó kötetek Évtizedekig értek a bennük lévő történetek A faluban élő időskorúakat köszöntötték a noszvajiak generációk Az egri Dobó Ka­tica Nyugdíjas Szervezet - hét Heves megyei önkormányzat­tal közösen - támogatást nyert az „Európai Unió a polgáro­kért - aktív generáció” című pályázaton. Az időskorúak 270 fős közössége vonzó program­jaival, a különböző korosztá­lyok közösségeivel kialakított példás együttműködésével, a határon túli - a szlovákiai Bártfa, illetve az erdélyi Sep- siszentgyörgy nyugdíjasaival ápolt - partnerkapcsolatok elmélyítésével érdemelte ki az unió támogatását. A nyertes pályázat révén május 4-8. között 85 egri nyugdíjas látogat el Sepsiszent- györgyre, ahol találkoznak a partnerszervezet tagjaival, majd Kovászna, Zágon és a háromszéki tájegység neve­zetességeivel ismerkednek. Felkeresik Csomakőröst, ahol megkoszorúzzák híres szülöt­tének emlékművét. Ezt követően Brassóban pe­dig nevezetességekkel ismer- kedbek.A sepsiszentgyörgyiek augusztusban viszonozzák az egriek látogatását. ■ Táncfesztiválon versengenek az időskorúak gála Második alkalommal rendezik meg május 8-án a nyugdíjasok kelet-magyaror­szági szenior-táncfesztiválját a gyöngyösi Mátra Művelődé­si Központban. A rendezvény­re a Dunán inneni csoportok nevezhettek, a rendezők szerint legkevesebb kilenc együttes és két páros lép majd fel. Mint Marmoly György, a Nyugdíjasok Országos Szövet­ségének regionális kulturális referense elmondta: hagyo­mányteremtő céllal szervezték meg az előző találkozót, ami nagy sikerrel zárult. Megyénk táncosai közül a mezőtárká- nyiak jeleskedtek. ■ Telefon: 06-20/928-5521 Hirdetési ügyekben: 36/513-633 Az „Évgyűrűk” oldalunk legközelebb május végén jelenik meg. Bakacsi Ernő otthonában. A nyomdából hamarosan kikerülő regénye a Lángoló tavasz címet viseli. A nyugdíjasként íróvá vált Bakacsi Ernő élete is kész re­gény, őt mégis inkább mások sorsa érdekli. Szilvás István Ebben a történetben kissé módosul a mondás, miszerint minden ember élete kész re­gény, csak papírra kellene vet- í ni. A most 74 éves, Egerben élő j Bakácsi Ernő is sok mindenen } átment, amíg végigjárta a lajos- mizsei Bene 310. számú tanyá­tól a nyugdíjas napokig tartó hosszú utat. így hát akár olda­lak tucatjait is teleírhatná éle­te történéseivel, ám őt inkább mások sorsa izgatja. Otthonról hozta ezt az eredendő kíváncsi- J ságot, melyet az öregek hosszú [ téli estéken tátott szájjal hall­gatott beszélgetései alapoztak meg. A hajdan volt paraszti világ régi históriái, a bölccsé nemesült koros tanyasi embe­rek igaz meséi, a szerteágazó, | ugyanakkor összetartó család j hol szomorú, hol tragikomédiá­ba hajló történetei. A sors sokakkal űzött játéka, hogy az évtizedeken át cipelt rejtett vagy az addig csupán dédelgetett vágyak a nyug­díjas évek alatt válnak valóra, így történt ez ezzel a nyitott, határtalan érdeklődésű em­berrel is, aki - miután az élet rendje-módja szerint befejezte szívvel-lélekkel végzett agrár- mérnöki tevékenységét - egy­szerre úgy érezte, hogy tollat kell fognia, mert annyi min­den kívánkozna rá. Tizennégy éve történt mindez, s ez alatt a csaknem másfél évtized alatt tucatnál is több kötet került ki a kezei közül. Az első a beszé­des „Indák” címet viselte, ami a szoros családi kötődésre utal. Mint az egymásra épülő elbe­szélések bizonyítják: volt mit elmondania. S nemcsak szű- kebb famíliája, hanem mások számára is, mert ezer és ezer ilyen család van még az ország­ban. Olyan ez hát, mint csepp­ben a tenger. Az azóta alapos emberisme­retről és a cselekmény sodró Lángoló tavasz - az új kötet formálásáról tanúbizonyságot tett író az első időkben a tisztes krónikások közé tartozott, az áttörést azok a munkái hozták, amelyek egyre inkább magu­kon viselték a szépírás tradicio­nális jegyeit. Ezek közül külö­nösen két regénye - a „Vajúdó élet” és a napokban bemutatott „Lángoló tavasz” - emelkedik ki. Az előbbi szigorúan vett családregény, melynek cselek­ményét egy kard köré fonta a szerző. Ükapja, Bakacsi Ist­ván az 1848-as szabadságharc később kivégzett résztvevője volt, akinek példás élete ihlette meg. A regény főhőse, Baranyi Mihály így rendelkezett: „Jenő nevelt fiamra hagyom a kar­dom, amivel a szabadságért csatáztam (...), és testálom rá, hogy azt fijának adja tovább, az az ő fijának, mindig a fijának... Bakacsi Ernő SZÜLETETT: Lajosmizse, 1938. április 17. tanulmányai: Katona József Gimnázium (Kecskemét), kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola (Budapest) pályafutása: agrármérnök, egyebek között Nagyrédén, ostoroson, Egerben. KÖTETEI: Indák (1999), Bogár A nyomdából frissen kike­rült másik regény, a „Lángoló tavasz” egy reménytelennek induló, ám végül beteljesedő szerelem hitelesen szép leírá­sa. Főhőse, Búzás István okos, tanulni vágyó, de nagyon sze­gény fiatalember, aki hihe­tetlen erővel, kitartással, de mindig a becsületes úton járva küzd azért, hogy a legalsóbb ré­teghez tartozó kondásból, csor­dásból, majd hentesinasból el­ismert gazdává, s a családjáért élő emberré válhassék. Édes­anyja mondta neki: „...Gazdag ember lettél, nagy urak között mozoghatsz, de én csak annyit kérek tőled, maradj ilyen, mint eddig voltál. Egyszerű, szorgal­mas ember. Sohase felejtsd el, hogy honnan jöttél.” És ezt Bakacsi Ernő sem felej­tette el... (2000) , Húsz év tanyán (2001) , kiüldözöttek (2001), De, mi­ért?! (2002), Lépés a sötétbe (2003), Pirkad (2004), Vajúdó élet (2005), Igazságért kiáltok (2006), Aláírtak (2006), Élni kell (2009), elszántott mezsgyék (2009), Szívdobbanás (2010), köszöntés Hagyomány már, hogy minden tavasszal össze­jövünk, hogy mi, fiatalabbak kifejezzük hálánkat, tiszte­letünket, megbecsülésünket és szeretetünket azok iránt, akik hosszú, munkában el­töltött évek után köztünk töltik megérdemelt nyugdíjas évei­ket - mondta az időskorúakat köszöntő beszédében Bóta Gé­za polgármester. - Noszvajon kicsit fordított a világ, ugyanis 1991-ben az ENSZ október else­jére tette az idősek világnapját, mi mégis tavasszal tartjuk, mert ez a természet meg­újulásának az ideje, és ekkor reményekkel telve tekintünk a jövőbe. Az alig több mint 1800 lako­sú településen négyszáz idős­korú él, őket hívták meg az általános iskolában rendezett ünnepségre. Itt köszöntötte őket Bóta Géza, aki kiemelte: a hajszás hétköznapokon haj­lamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy mennyi mindennel tartozunk az idős korosztály tagjainak.- Pedig a figyelem kijárna mindennap, és nem csak csalá­di szinten - mondta. Az esemény további részé­ben hűsítő üdítővel, zamatos helyi borral és finom sütemény­nyel vendégelték meg a koros falubelieket, akiket alkalom­hoz illő műsorral leptek meg a rendezők. Ebben felléptek az óvodások, a Pitypang Hagyományápoló Egyesület néptáncosai, de ott volt a szórakoztatók között Simorjay Emese színművész- nő, továbbá a jó hangulatról gondoskodó Magyar Gyula és Szabó László. ■ Bóta Géza polgármester Gyorsan szegényednek a nyugdíjasok nyílt levél A Kormánnyal való egyeztetést hiányolják az érdekképviseletek Dalos ajkú szépkorúak az országos versenyen Ez az esztendő az aktív idősö­dés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve. En­nek jegyében is fordult nyílt levében Orbán Viktor minisz­terelnökhöz - tagszervezetei egyetértésével - az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetsége. „Sze­retnénk a Kormány figyelmét ráirányítani a magyar nyug­díjasok minden tekintetben romló helyzetére, a nyugdíjas képviseletekkel történő egyez­tetések hiányának társadalmi veszélyeire” - írták a szövetség választmánya által megfogal­mazott petícióban. A Kossuth Lajos térre címzett levél tervezetét megvitatták az MSZOSZ Heves Megyei Nyug­díjas Koordinációs Bizottság tagjai, akik - mint Fodor Pálné képviseletvezető, a testület el­nöke elmondta - egyetértettek az abban foglaltakkal. Az érdekképviselet tagjai je­lezték a kormányfőnek, hogy a nyugdíjak reálértéke az elmúlt években 10 százalékkal csök­kent, az átlagnyugdíj aránya a nettó átlagkeresetekhez vi­szonyítva 71-ről 63 százalékra esett vissza. Az elmúlt évben a Kormány egyértelműen ki­nyilvánította, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét - a korosztály fogyasztói árindexének figye­lembevételével - megőrzi. A j KSH adatai szerint 2011-ben h az az árindex 4,4 százalék lett, Fodor Pálné a testület elnöke a Kormány ennek ellenére csu­pán négy százalékos nyugdíj- emelést hajtott végre. A hiány­zó 0,4 százalékos emelés pótlá­sára benyújtott kérelemre máig nem kaptak választ. Az MSZOSZ Nyugdíjas Szö­vetsége és tagszervezetei azt sürgetik, kezdjenek érdemi párbeszédet a Kormány nyug­díjasokat értintő politikájáról és intézkedéseiről. Annál is inkább, mert - ellentétben a nyugellátás összegével - az időskorúak megélhetési, egész­ség- és lakásfenntartási költsé­ge folyamatosan nő. így az ösz- szes nyugdíjas helyzete romlik, az átlag alatti nyugdíjjal ren­delkezők elszegényednek. ■ siker tavaly Pozsik Joachimné Győrben, Molnár János pedig Salgótarjánban ért el előke­lő helyezést a magyarnóta- és népdalénekesek országos ver­senyének döntőjében. A dálos ajkú nyugdíjasok most is bíz­nak a sikerben. A Heves Megyei Nyugdíja­sok Szövetsége által rendezett esemény zsűrije huszonhét fellépő produkcióját értékel­te. A Kálból, Besenyőtelekről, Gyöngyöshalászról, Rózsa- szentmártonból, Egercsehiből, Domoszlóról, Tenkről, Markaz- ról, Lőrinciből, Atkárról, He­vesről, Hatvanból, Makiárról és Egerből érkezett szépkorúak magyarnóta, s egyéb - opera, operett, táncdal - kategóriá­ban indultak, de volt aki Petőfi megzenésített verseivel aratott sikert. A dalfesztiválról tizenkét fel­lépő jutott tovább. A népdalosok közül Kovács Lajosné (Tenk), Almási Józsefné (Hatvan), Po­zsik Joachimné (Egercsehi), Deme Józsefné (Rózsaszent- márton), Csabainé Kálmán Edit (Eger), Girus Tibor (Eger) és Tanka Mária Magdolna (Kál), az egyéb kategóriából pedig Molnár János (Eger), Kmetzné Gömöri Mária (Eger), Orbán János (Gyöngyöshalász), Pótha Irma (Eger) és Tajtiné Marika (Eger) vesz részt a területi, il­letve az országos döntőn. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom