Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-25 / 21. szám

2012. JANUAR 25., SZERDA 5 MEGYEI KORKÉP Élményszerzés és tájékoztatás is lesz szombaton a főiskolán nyílt nap A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sokrétű és szí­nes képzési palettájával ismer­kedhetnek meg az érdeklődők az év eleji nyílt napokon. Sok­szor azonban nem elég a ténye­ken alapuló információk begyűj­tése, hiszen a friss élmények el­feledtetik, hogy a továbbtanulás alapvetően adminisztratív folya­mat. Ezért találta ki a KRF a tá­jékoztató napot, melyet január 28-án, szombaton 11 órától ren­deznek meg a főépületben. ■ Fontos, hogy a legfris­sebb információk birto­kában jelentkezzünk. A nyílt napon a diákok egy ki­csit úgy érezhetik, mintha már a főiskola hallgatói lennének, hi­szen egy teljes napig belecsöp­pennek az intézmény életébe. A tájékoztató napon az élmény- szerzésen túl megtudják, mit kell tenniük azért, hogy valóban a Károly Róbert Főiskola teljes jogú polgárai lehessenek. A tájékoztató nap egy olyan kérdés- és információbörze, ahol mindenki személyre szabott vá­laszt kaphat. A szülők első kéz­ből juthatnak friss, hasznos, a jelentkezés és a továbbtanulás szempontjából nélkülözhetetlen ismeretekhez. ■ J. M. Nem népszerű az internetes jegyvásárlás heves megye Az otthon nyomta­tott jegyek bevezetése óta a MÁV-START Zrt. statisztikái szerint 204 vásárló volt, aki He­ves megyei célállomásra vagy Heves megyéből kiinduló állo­mástól vett otthon nyomtatott jegyet - tájékoztatta a Hírlapot a tömegközlekedési cég sajtó- osztálya. Két hónapja lehet az interne­ten keresztül vonatjegyeket nyomtatni, ami országosan már meghaladja a tízezres üzletkö­tést. Ez azt jelenti, hogy a Heves megyeiek mindössze kétszáza­lékos arányban élnek ezzel a le­hetőséggel. 2008 óta lehet elekt­ronikusan megvenni a tikettet, aminek a rendszerét folyamato­san fejleszti a MÁV. ■ Sz. V. Hakkavatik meséi magyarul a kelet varázsa Először jelennek meg az ezeréves kávéházi történetek t Az Ezeregyéjszaka törté­neti gazdagságával vetek­szik a kávéházi mesélők történeteiből álló mesefo­lyam. M. Soós Tamás for­dításában magyarul is ol­vashatjuk ezeket. Guti Rita- Komótosan halad a tevenyáj... a mahari, a legutolsó nemes vér­vonalú jószág lábán kolomp szól. Azért, hogy mindenki tudja: jön s megy a sivatagi csapat, s jaj, le ne maradj! - a keleti kávé­házak asztalainál a hak­kavatik, a mesemondók gyakran zárják aznapi mondanivalójukat a fenti gondolattal, hogy más­nap, más mesével újra útra keljenek a fantázia újabb palotái, falvai, or szágai felé. S felvegyék az utasokat, akik csat­lakoznak hozzájuk. Ők a mesekaravánok pasái, akik napról napra, évről évre hallgatóságuk elé szórják az utak menti földrészek összegyűjtött meséi­nek gyöngyszemeit. Most mi is ízelítőt kap­hattunk eddig magyarul soha és sehol nem mesélt történetekből.- Aki nyílt szívvel utazott a mesék soraiban, nemegyszer le­hetett olyan érzése: ez mintha már velem is megtörtént volna, nem sivatagi kavargó homokon áttetsző látomás áldozata - mondja M. Soós Tamás nemrég elkészült újabb mesefordításai­ról, melyeket hamarosan A vágy vánkosai címmel kis példány­számban, egyedi minőségben szeretne kiadni. Az erotikus tör­téneteket is tartalmazó kötethez a Príma díjas egri szobrász, Ros­tás Bea készített illusztrációkat. Nem új terület az Egerben élő orientalista számára a keleti me­sevilág történeteinek magyar nyelvre való átültetése. 2009-ben jelent meg a Varázslatos mesék Keletről című, gyerekeknek szánt műve, 2011-ben a Borúra derű cí­mű történelmi, szerelmi kalando­zásokról szóló írásokat tartalma­zó kötet. Ebben a sorban harma­dikként A vágy vánkosait nem tö­megkiadásban jelentetné meg. A terv, hogy Indiából hozott merí­M. Soós Tamás. Az újabb mesegyűjte­mény történetei a hétköznapok fölé emelik az olvasót, derűt sugároznak a szerelem szavával. tett papírra, egyedi bőrkötésben, limitált példányszámban adják az ezért áldozni hajlandó könyv­gyűjtők kezébe ezt a nem min­dennapi kiadványt. Régi típusú, manufakturális könyv lesz.- Dr. Hazai György akadémi­kus és Iszmail Parhatil ankarai professzor közösen rendezte a Magyar Tudományos Akadémia keleti gyűjteményét, oszmán ko­ri kéziratait - említi M. Soós a kávéházi mesélők történeteinek napvilágra kerüléséről. - Egy va­sárnap délután jelent meg ná­lunk Hazai professzor a Vámbéry Ármin orientalista ha­gyatékában talált kötettel, hogy segítsek a magyarra fordítás­ban. Tudni kell, hogy három nagy közel-keleti mese­műfaj létezik. A legis­mertebbek az Ezer­egyéjszaka meséi, a második csoport az ezer évvel ezelőtt piaci, kávéházi mesélők által el­mondott történek. E ! csoportba tartozik A vágy vánkosaiban talál­ható 45 történet is. A harmadikat a pletykame­sék alkotta papagájelbeszé­lések jelentik. A kávéházi mesélők történeteinek kutatá­sával először Andreas Hetze bé­csi orientalista foglalkozott a múlt század 50-es éveiben. Ku­tatásai azonban megsemmisül­tek. Ez egy ezeregyéjszaka gaz­dagságú történetfolyam. A me­sélők célja az volt, hogy a telkek­be derű költözzön a mesék által. Az életörömről szólnak, sokszor a szeretem szavával. Európában eddig csak németre fordították te, ezt követi most a magyar nyel­vű közlés. Kövessétek a karaváncsengő hangját!- akkor lábadt könnybe a szemem az örömtől először, amikor egészségügyi gondok miatt a gazdaságot elhagyva kerestem az utat vissza a hu­mán területre, és visszatalál­tam a keleti nyelvészethez - idézi fel M. Soós, hogyan talál­ta meg magának a fordítást.- Olyan ez, mint amikor a vi­déki gyerek élete gerincét a nagyvárosban éli, ám végül visszatér a gyökereihez. Ami­kor a török, perzsa, arab szö­vegekkel kezdtem foglalkozni, éreztem, hogy hazaértem, itt­hon vagyok. „elétek gurítottuk a történe­tek tarka szőnyegét, képben és írásban. Lépjetek rá, s emel­kedjetek vele a hétköznapok fölé... Mi folytatjuk a mesélést, ha tetszett: kövessétek tovább is karaváncsengő hangját!” - írja a megjelenés előtt álló könyvéről. PERCES INTERJÚ Jobb minőség az egri kórházban négy Év után ismét auditálták az egri Markhot Ferenc Kórhá­zat. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. kép­viselője kedden adta át az in­tézmény minőségirányítási rendszerét megúj ító tanúsítvá­nyokat a kórház vezetésének. Dr. Tombácz Imre minőségirá­nyítási osztályvezetőt kérdez­tük a részletekről.- Mióta van napirenden a Markhot kórházban a minő­ségbiztosítás?- A Markhot Ferenc Kórház egyik úttörője volt az egészség- ügyi intézmények minőségbiz­tosításának, hiszen már 1999- ben megszereztük az első tanú­sító okiratot. Az egri kórház 2008-as átszervezésekor erre nem fektettek hangsúlyt, tavaly kezdtük újra a munkát, és az év végére sikerült minden feltételt teljesítenünk.- Hogyan javíthatja az ellátás színvonalát az ISO 9001-es szabvány, és a MEES előírása­inak teljesítése?- Az ezekben szereplő indi­kátorok folyamatosan jelzik, melyik területen van szükség további javulásra. Ezeket a dol­gozók is megismerték a tanúsí­tás ideje alatt, és mindent meg­tesznek, hogy valamennyinek megfeleljünk.- Melyek a legfontosabb in­dikátorok?- A műszerezettség színvo­nala, a gyógyszerezés, a beteg­elégedettség mérése, a várako­zási, előjegyzési idők nyilván­tartása, az ágykihasználtságba fertőzések számának figyelése, a szakmai protokollok betarta­tása mind arra sarkallja a mun­katársakat, hogy folyamatosan kövessék, hol tartunk a hazai és nemzetközi elvárások telje­sítésében, az új célkitűzések meghatározásában. ■ G. R. Dr. Tombácz Imre: - Munkatársaink tudják, hol tartunk. PROMÓCIÓ Hozzájárult az agrárszakképzés minőségalapú megújulásához projekt Közoktatási intézmények szoros együttműködése, humánerőforrás-, szervezet- és infrastruktúra-fejlesztés SZÉCHÉNYI TERV A minap rendezték meg János­halmán A munkaerő-piaci igé­nyekhez alkalmazkodó FVM Al­földi Agrárszakképző Központ fejlesztése című projekt záró­konferenciáját. A TÁMOP-2.2.3-09/1-2009- 0014 egy közel 373 milliós TISZK-fejlesztési projekt, mely a 6 településen (Jánoshalma, Mátrafüred, Szentes, Péter- vására, Gyomaendrőd, Kétegy- háza) működő közoktatási intéz­mények szoros együttműködé­sével, humánerőforrás, szerve­zet, valamint részben infra­struktúra fejlesztésével járult hozzá a kelet-magyarországi tér­ségben az agrárszakképzés mi­nőségalapú megújulásához. A VM Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ intéz­ményei számára az integráció­ban segítséget jelentettek a többi között az intézményirányítás egységesítésére vonatkozó tevé­kenységek, a tagintézmények közötti jó gyakorlatok átadása, a közös stratégiai tervezés és az intézmények szakemberei, pe­dagógusai közötti szervezett ke­retekben zajló szakmai munka. A projektben nagy létszámú tantestületi és vezetői képzések valósultak meg, közösségi funk­ciókat alakítottak ki, valamint oktatás-módszertani és tan­anyagfejlesztések is zajlottak. A képen balról Jobbra: Dúl Nándor szakmai vezető, Fekécs László pro­jektmenedzser, Patakiné Farkas Erzsébet közoktatási szakértő, dr. Pa­taki Mihály, az Európai Unió Oktatási Bizottságának tagja A pedagógusképzések témái az alábbiak voltak: konfliktus- és agressziókezelés, kooperatív tanulás- és fejlesztő technikák, projektoktatás, projektmódsze­rek plusz kompetenciaalapú moduláris képzés, informatika, e-learning-módszertan és e-tan- anyag-fejlesztés. Menedzsmentképzéseket is tartottak, Változtatásmenedzs­ment és esélyegyenlőség, Lean- menedzsment az oktatási-kép­zési szolgáltatásban, Pályázat- írás és projektmenedzsment a nonprofit szférában címmel. Szakmai műhelymunka zaj­lott 6 szakterületi munkacso­port keretében, ezek: integrált irányítás, tanügyi igazgatás; tananyagfejlesztés, felnőttkép­zés; gyakorlati oktatásfejlesztés, moduláris képzés; pályaorientá­ció és HHR; intézménymarke­ting és környezeti fenntartható­ság; minőségirányítás, mérés­értékelés, pályakövetés. A képzésekhez tananyagokat, oktatási segédanyagokat, iroda- és vizuáltechnikai eszközöket is vásároltak. A projektről, az intéz­mények mindennapjairól és be­iskolázási, felnőttképzési tevé­kenységéről bővebb információk a www.agrarszakkepzes.hu web- oldalon olvashatók. A projekt az Európai Unió támogatisivat. az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. i lMÉÉUÉÉMMlA«ini

Next

/
Oldalképek
Tartalom