Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-01 / 178. szám
2011. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Prímáshalál: ha eltépik a vonót muzsikusok Az utolsó sarudi zenész nem érti, hogyan lehet munka nélkül élni Ernő bácsinak már rég nem sírt ujjai között a hegedű. Mondja, átszaladna ő a szomszédba, de amikor a testvére meghalt, eltépték az ő hegedűje húrját is, és sírba tették azt. Szuromi Rita Báder Ernő: - Születésemkor adták a kezembe a vonót, később apám egy fakanálon tanított játszani, édesanyám pedig énekelt A prímáscsaládoknál még ma is él egy ősi szokás: ha a zenész meghal, eltépik a hegedűje húrját, és a sírba teszik a muzsikussal együtt. Báder Ernő így most hiába is szaladna testvérei családjához, nincs már egyetlen hegedű se náluk. Az övé meg a fiánál van. Sarudon hát nem szól a muzsika.- Amennyire csak vissza tudok emlékezni, még az ükapám is zenész volt - meséli az utolsó sarudi prímás, Báder Ernő. - A zenészcsaládoknál élt egy nagyon régi hagyomány: ha fiú született, annak világra jövetelekor a kezébe adták a vonót. így történt ez a mi famíliánkban is, s nem csoda, hogy muzsikus is 6 lett valamennyi, a nagybátyám g Gyula, és az öcsém Nándor is. J Úgyhogy ne kérdezze, mikor ad- 1 ták a kezembe először a hangszert, mert bizony az úgy volt, hogy születésem pillanatában. Ernő bácsi ma az utolsó élő sarudi prímás. Pedig még nem olyan régen a faluban három banda is játszott. Volt, amelyik tíz taggal szórakoztatta a helyieket és a környékbelieket, mert az ebbe a faluba valósi bizony nagyon mulatós nép volt. A lakodalmak után a szilveszter jelentette a legnagyobb ünnepet. Ilyenkor még a fodrászüzletben is mulatságot tartottak, húzták is hajnalig a megbecsült zenészek.- Anyám zsidó volt, apám cigány - mesél a prímás az életéről. - Anyámat 1943-ban internálták volna, de beteges volt, ezért kórházba került. Csak meghalni tért haza. Apám egyedül maradt a négy gyerekkel, én akkor 11, a húgom 8, a bátyám 15, az öcsém 9 éves volt. Emlékszem, anyám nagyon szépen énekelt, apám pedig fakanálon tanított minket játszani. Kezünkbe adta a konyhai eszközt és azon mutatta, hogyan mozgassuk az ujjúnkat. Zenén éltünk, azon nőttünk fel, mindnyájunk útja ebbe az irányba vitt. A családfő a második világháborúban fogságba esett, mire hazatért, a gyerekek felnőttek. Ernő bácsi elvégezte a nyolc osztályt, de szakmát nem választott. Ellenben minden munkát elfogadott, amit az élet kínált. Utolsó munkahelyén a helyi húsüzemben sem volt rest a legnehezebb munkát végezni. Egy liter pálinkáért taníttatta meg magát disznót vágni.- A Csepel Autógyár rendészeti osztályán kezdtem dolgozni - eleveníti fel a régi időket -, majd bekerültem a női és gyermekruha vállalathoz, ott húztam le 25 évet. Közben végigmuzsikáltam az életemet. Szombatonként húztuk a lakodalomban, megesett, hogy hétfőn hajnalban olyan fáradtan szálltam fel a munkásjáratra, hogy alig láttam. De tudtam, dolgozni kell. Ma sem értem azokat, akik nem dolgoznak. Hogy lehet munka nélkül tengetni az életüket? Ernő bácsi párja a fémművekben végezte napi munkáját. Mindkettőjüknek ledolgozott éveik után hozza a postás a nyugdíjat. A prímás azt mondja, bármilyen nehéz és fáradságos is volt az élet, megérte, mert szép volt.- Egy nagyon jó asszony volt a társam, aki mellett lehetett zenélni, pénzt keresni és összetartani a családot - folytatja. - Kedvenc nótám ma is az, amit egykor neki küldtem, a „Majd egy Bőgő vagy hegedű ERNŐ bácsi nagybőgőn és hegedűn egyaránt kiválóan játszik, pedig mint mondja, két külön lelkületű hangszer. A bőgő az ösztön, az összhang a zenekarban. A hegedű az elegancia. - Hegedülni csak szépen felöltözve lehet annak, aki ugyancsak megadja viseletében a tiszteletet a hegedűnek. Ha a környezet nem eleőszi estén elmondom én tené- ked...” kezdetű. Csak egy szomorúság ért az életben: a fiaim közül egyik sem zenél. Éttermet vezetnek, az egyik Angliában, a másik Kanadában. De talán az egyik unoka még felveszi a hagyományt. Biztatom is az apját, taníttasd a gyereket, mert annak van érzéke hozzá. A Báder családban a világjárásnak már szinte hagyománya van. Ernő bácsi hosszú évekig muzsikált Balatonalmádiban, az 1990-es években pedig Németgáns, azt megérzi a hangszer. Úgy van ez valahogy, ha elegáns vendégnek elegáns prímás húzza, ott a hangszer és a dallam is csak elegánsan merészkedik e világra. BÁDER ERNŐ SZÜLETETT: Sarud, 1929. február 12. CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős, 4 gyerek, 8 unoka, 6 dédunoka iskola: 8 általános szakma: nincs elismerés: Kétszer lett kiváló dolgozó országban zenélt. Mondja, any- nyira senki sem szereti a cigányzenét, a csárdást és a magyar nótát, mint a német.- És az asszonyok - teszi hozzá tréfásan. - Asszonyoknak játszani a legjobb, azoknak van szívük és fülük a zenéhez. De az is igaz, hogy a nőknek nem mindenki tud muzsikálni. Ott bizony ki kell csalni az érzelmeket, ott nem hangokat játszunk, hanem érzéseket! A sarudi prímás ma is játszana, ha lenne kinek. Hiányzik neki egy mondat, amitől talán ismét muzsikaszó költözne az otthonába és a faluba: „hozd már azt a szárazfát!” ■ Asszonyoknak játszani a legszebb feladat, azoknak van szívük és fülük a zenéhez. EGYPERCES INTERJÚ Fesztivál dudákkal és folkmisével Bosznia-Hercegovina, Finnország, Montenegró, Mexikó, Spanyolország, Venezuela, Kazahsztán és Kolumbia kapott meghívást a XI. Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztiválra. A program augusztus 8-14. között valódi kulturális csemegét kínál a tánckedvelőknek. Erről Patkós Magdolna, a fesztivál főszervezője tájékoztatott.- Az esti táncelőadásokon kívül mi mindent kínálnak?- A hagyományokhoz híven a nyitó és a záró gálák előtt egy belvárosi felvonuláson mutatkoznak be a táncosok. Ám most nem hét végén, hanem hétfőn kezdődik a fesztivál, ezért a programok sorrendje megfordul. A találkozó hétvégéjén a Fő téren népművészeti kirakodó- vásár lesz, ahol a vasárnapi folkmise után a vendégegyüttesek zenekarai zenélnek. Újdonság lesz a gólyalábas bábelőadás és népi játszóház is. Hét közben a nemzeti estek után táncház nyílik a Vak Bottyán János Szakközépiskola udvarán.- Évek óta fontos fesztiválelem a dudástalálkozó. Most kiket hallhat a közönség?- Eljön augusztus 13-án az ország legidősebb dudása, a 92 éves Pál István, de itt lesz Szokolay Dongó Balázs is. Jönnek még horvát zenészek és az egyetlen magyar- országi skót dudás is színpadra lép.- A kedvelt tértáncokkal hol találkozhatnak az érdeklődők?- A volt Mátra Szálló és a Szent Bertalan utcai plébánia előtt, hétköznap 17 és 18 órakor. «J. M. Patkós Magdolnáék az Idén Is sok érdeklődőre számítanak Nincs akadálya a könnyítésnek Eger Mobil illemhelyet kaptak a mozgássérültek Trükkös tolvajok loptak meg egy idős asszonyt Érdemes pótfelvételizni a gyöngyösi KRF-re Van már nyilvános akadálymentesített illemhely Egerben. A WC ugyan mobil és ideiglenes, de legalább van. Rázsi Botond hangsúlyozta: régóta kérik a mozgássérültek, hogy legyen legalább egy ilyen illemhely a belvárosban. Az alpolgármester hozzátette, hogy a Városgondozás Kft. munkatársai a Centrum parkoló mögött a napokban állították fel a mobil WC-t, amelyet az önkormányzat bérel havonta húszezer forintért. Mint elhangzott, a belvárosi rehabilitáció után a piac mellé tervezett parkolóházban és a polgármesteri hivatalban is lesz egy állandó illemhely a mozgás- sérültek részére. ■ M. K. Rázsi Botond (balra) kétszer segített: odavitette a WC-t, és ajtót is nyitott Újabb trükkös tolvajlás történt a megyében, ezúttal Abasáron. A minap egy 83 éves helybeli nő házánál jelentek meg ismeretlenek. Magukat a polgármesteri hivatal munkatársának kiadva bementek, és a nénivel közölték, hogy egyszeri támogatást, különféle zöldségeket hoztak. A jóhiszemű asszony figyelmét így elterelték az illetők, majd távoztak. A sértett csak ezután észlelte, hogy ellopták megtakarított pénzét, összesen 320 ezer forintját. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság nyomozást indított ismeretlen tettes ellen - tájékoztatott Soltész Bálint r. százados, rendőrségi sajtószóvivő. ■ P. A. A felsőoktatási intézményekből kimaradt diákok számára fontos időszak vette kezdetét július 22- étől, ugyanis ekkortól lehet pótfelvételizni. A megfontolt döntés meghozatalára augusztus 9- éig van lehetőség. Eddig kell beadni a jelentkezési lapokat abba az intézménybe, ahol a diák tovább szeretne tanulni. Aki azonban rosszul választ, vagy egyáltalán nem jelentkezik sehová, sokat veszíthet azzal, hogy elmulasztott egy újabb lehetőséget. Akik a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolára (KRF) nyújtják be felvételi igényüket, a meghirdetett költségtérítéses szakok közül választanak. Ők mindenképp nyernek. Először egy új esélyt, majd a sikeres felvételi után egy piac- és karrierképes szakmát. A főiskola olyan szakokon hirdet pótfelvételi eljárást, amelyek alkalmazható, biztos és tapasztalattá fejleszthető tudást kínálnak. Az augusztusi felvételi esetében csak egyetlen intézmény egyetlen meghirdetett szakát lehet megjelölni. Érdemes a költségtérítéses szakok közül választani, mert kiemelkedő tanulmányi eredmény esetén akár állami finanszírozású képzésre is át lehet majd jelentkezni. A főiskola honlapján minden lényeges információ rendelkezésre áll. Érdeklődni személyesen és telefonon is lehet. ■ J. M.
