Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-05 / 79. szám
2011. ÁPRILIS 5., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 ZARÁNKIG Heves megye tanácskozás A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FÖME) tájékoztatót szervez április 6-án, szerdán délután két órakor Egerben, a Megyeházán. Az egri pénzügyi Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Iroda megnyitása és a pénzügyi fogyasztóvédelem helyzete Magyarországon című tanácskozásra többek között ellátogat Horváth László Heves megyei kormánymegbízott, dr. Szász Károly, a PSZÁF elnöke, Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, az Ország- gyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának alelnöke és dr. Hajnal Zsolt, a FOME vezetője is. Márkáz FESTÉS Az idei esztendőben is a Mátrán keresztül mennek a zarándokok Csíksomlyóra, ezért a könnyebb tájékozódás érdekében a napokban újrafestik a turistajelzéseket. A munkába bárki bekapcsolódhat. Ma és április 7-én, csütörtökön várhatóan a Márkáz és Domoszló közötti szakaszon dolgoznak majd az önkéntesek. Az érdeklődőket 15 órakor várják a markazi kápolnánál. A munkaruháról mindenkinek magának kell gondoskodnia, a festéshez szükséges eszközöket és a kesztyűt azonban a szervezők mindenkinek biztosítják. Nagyréde játék Többek között a lábbal hajtós játékokat és a jurtaépítést is kipróbálhatják a helybeli óvodások szerdán délelőtt a nagyrédei Kastély Óvodában. A Népi Játékok Fesztiválja nevű programban szerepel még emellett kézműves játszóház, illetve a kemencés kenyérsütés folyamatának végigkísérése is. Az esemény a közelgő húsvéti ünnepekre is felkészíti a gyermekeket, akik a színes programok között azt is megtanulhatják, hogy mi az a bohóckalapács vagy a babzsákreptetés. Nagyvisnyő védelem A kutyák veszettség elleni kötelező védőoltását túlnyomórészt már megkapták a település házőrzői. Amelyik eb kimaradt, az csütörtökön 9 és 10 óra között részesülhet a szérumban a művelődési ház előtti parkolóban. Szilvásvárad véleményezés Módosítja az önkormányzat a pincesorra vonatkozó településrendezési tervet. Az elképzelésekről a polgármesteri hivatalban tájékozódhat, s teheti meg észrevételeit a lakosság április 29-ig. Kenyértörés iskolaügyben oktatás Eger nem fogadja be a falvakból érkező gyerekeket Felmondja Eger két intézményfenntartó mikrotár- sulási megállapodását. Aki fizet - Andornaktá- lya és Egerszólát maradhat, a többiektől búcsúznak. Negyessy Zita A négy „csökönyös" falu közül csak Ostoroson van általános iskola, amely szeptemberben is várja a gyerekeket Eger önkormányzata azt indítványozta: azon diákok után is fizessen a lakhelyük önkormányzata kiegészítő támogatást, akik nem a kistérségi szerződés alapján járnak városi iskolába. A falvak közül Andornaktálya és Egerszólát elfogadta a megállapodás módosítására irányuló javaslatot, viszont Ostoros, Egerbakta, Egerszalók és Demjén elutasította, mondván: „nem ők küldték Egerbe a gyereket”. Míg Eger jobb anyagi helyzetben volt, örült az állami normatívát hozó „vidékieknek”, mert megmenekülhettek az iskoláik bezárásától, még ha a normatíva nem fedezte is a fenntartásuk költségeit. Eger most felmondta két intézményfenntartó mikrotársulási | megállapodását. Hogyan érinti | ez a diákokat? - kérdeztük Rázsi | Botondtól. Az alpolgármester el- 1 mondta: akik az 1-8. évfolyamra járnak az egri önkormányzat által fenntartott iskolákba, azok a tanulói jogviszonyuk alapján maradhatnak. Ám új jelentkezőket már nem fogad Eger. Az alpolgármester azzal indokolta a döntést, hogy a mikro- társulás négy önkormányzata - Ostoros, Demjén, Egerszalók, Egerbakta - nem tudja vagy nem akarja kifizetni az állami normatíva feletti kiegészítő hozzájárulást. Ez diákonként éves szinten Ostoros esetében 40 ezer 500, a többi község esetében 81 ezer forint. Demjén polgármestere, Fodor Géza közölte: helyhatóságuk úgy reagál Eger döntésére, hogy szerződést kötnek a kerecsendi általános iskolával. A demjéniek bíznak benne, hogy változik az oktatási törvény, és szabadon dönthetnek a szülők, hova járatják a gyerekeiket. Ostoroson Kisari Zoltán polgár- mester lehetőségként említette, hogy a tagiskolájuk egy már meglévő mikrotársuláshoz kapcsolódik. Felvetődött - ám ehhez Eger jóváhagyása is kell -, hogy létrehoznak kistérségi finanszírozással egy iskolát, amelyhez integrálódhatnak tagintézményeikkel a bajba került önkormányzatok. Eger odalrányíthatja majd a „nem szeretem vidéki gyerekeket”. Kisari Zoltán megjegyezte: - Nem növeltük a E-mailben ülés alatt megjött a határozat ostoroson nem tekintik barátinak Eger közgyűlésének lépését. Azért sem, mert a javaslatukat válasz nélkül hagyta a város, és döntött a társulás ez év december 31-i felbontásáról. Furcsa: még zajlott Egerben a közgyűlés, de e-mailban már megérkezett a határozatuk Ostorosra. város terheit, hanem csökkentették a gyerekeink az utánuk járó állami normatívával, és az álta- 1 unk eddig fizetett kiegészítéssel a fenntartási költségeket:- Optimista vagyok - fejtegette Varga Tibor, Egerbakta polgár- mestere. - Bízom benne, hogy a tanév végéig megváltoztatja döntését Eger. Egerszalók polgármestere, Tő- gyi Gábor elmondta, hogy három testületi ülésen tárgyalták, végül nem fogadták el Eger indítványát. A megállapodást három éve kötötték, és rendre fizették a rájuk háruló költségeket. Eger most újabb követeléssel állt elő: fizessenek azok után is, akiket Önként vettek fel a városi iskolákba.- Ha ezt nem teszik, még mindig lehetne iskolánk - kesergett Tőgyi Gábor. - Most majd megnézzük, hova vihetnénk a gyermekeinket. Sajnálom, hogy Eger e lépéssel a saját iskolarendszerét is meggyengítette, mert még kevesebb forráshoz jutnak. Ők is bezárhatnak majd iskolát. Beiratkozáskor azért még létezhet kiskapu rázsi botond (képünkön) lapunk megkeresésére ekképpen reagált: ha az Egerbaktán, Egerszalókon, Demjénben és Ostoroson élő szülők ragaszkodnak ahhoz, hogy Egerben tanuljon a gyermekük, úgy a város saját kockázata, felveszi-e a szabad helyre a kisdiákot. Ugyanis ekkor a kiegészítő forrást Egernek, mint fenntartónak kell megteremtenie. Ezért kezdeményezte Eger, hogy a falvak is vállaljanak részt a teherviselésből. ÁLLÁSPONT SZALAY ZOLTÁN Alkotmányos csonttörés nagy vita dúl most hazánkban: ki védje meg országunk lakóit, akiket méltatlan támadás ér? Az állam, avagy ők magukat? Korábban kétség sem fért hozzá: ez az előbbi kötelessége. Ám az élet igazolta, hogy elégséges jog és eszköz híján javaink, életünk megóvása nehézkes. A jogos védelemben az arányosság feltétele (ököllel ránk rontó ellen kés, husáng, pisztoly csak büntetőítélet terhe mellett használható) gátat szabott a cselekvésnek. Aztán 2009-től ijedtség vagy más méltányolható ok esetén túlléphetővé vált büntetés veszélye nélkül a jogos védelem határainak feszegetése. Még azzal is, hogy valaki áramot vezet a kerítésébe, persze, olyan erejűt, ami csak sérülést okoz. A fegyvertartás előírásai viszont - a pécsi egyetemi ámokfutás kapcsán - szigorodtak. A LEGÚJABB TERVEK arról szólnak, hogy a „rendőrségi erőn túl önvédelmet is gyakorolhassanak” az állampolgárok. Átformálná a hatalom az önvédelem jogát, amit az új alkotmányba is belefoglalna. Tény, hogy népszerűséget fokozó lépés ez, hisz rengeteg honfitársunk járt már pórul, amikor bűnözők következmény nélkül törhettek be a telkére, a házába, támadhattak rá sötét utcán. MEGFONTOLT HANG az ÍS, amely óva int az áteséstől a ló túloldalára, de ez a megoldás épp a nem kívánt zuhanást készíti elő. E szabályok gyűjtőhelye jogtudósok szerint nem lehet az alaptörvény, mivel arra hivatkozással bárki csonttörő módon, netán lőfegyverrel is megvédheti az értékeit, a családját, önmagát. Akkor pedig elszabadulhatnak az indulatok. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Tüntetés helyett kátyúzás úthelyzet Százhúszmillió a burkolatfelújításokra Példamutató önkormányzat díszpolgár Helyettes államtitkár kapta az első díjat A Mezőszemerei Civil Egyesület kezdeményezésére fórumot tartottak a községbeli faluházban szihalmi és egerfarmosi civilek részvételével. A téma a településeken átvezető közutak állapota volt. A beszélgetésre meghívták Szerencsi Gábort, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves megyei igazgatóját. A civilek megelégelték a tarthatatlan útállapotokat, a rengeteg balesetveszélyes kátyút és gödröt. Remélik, hogy mozdul valami ebben az ügyben belátható, rövid időn belül. Arra is felkészültek, hogy nagyszabású demonstrációval, közös figyelemfelkeltéssel serkentsék a halaszthatatlan megoldást. ■- Két éve nem történt a környék útjain semmilyen érdemi felújítás és helyreállító munka, katasztrofális állapotok uralkodnak a térségben. Végső esetben készek vagyunk akár útlezárással is hangot adni ennek a lehetetlen állapotnak - hangsúlyozta a mezőszemerei Civil Egyesület képviseletében Kollár Lajos.- Érzékeljük a problémát, és a következő hetekben megkezdődhetnek az érintett térségben a kátyúzási munkálatok. A kivitelezők már megvannak, és a közbeszerzési eljárás lezárulta után - remélhetőleg már április elején - elindulhat a felújítás. A térség négy érintett településének - Szihalom, Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány - közútján 120 millió forintból május végéig szeretnénk befejezni a munkálatokat. Ennek során a kátyúzás, burkolatfelújítás mellett két kilométeren teljesen megújul a mezőtár- kányi átkelési szakasz. Mindez komoly előrelépést jelent, hiszen a megy,ében tavasszal ösz- szesen 414 millió forintot költünk útfelújításra, aminek több mintegy negyedét a szóban forgó térségre fordítjuk - tájékoztatott Szerencsi Gábor. ■ Folytatás az 1. oldalról Stuller András, Mátraszentimre polgármestere elmondta: az idei ■esztendőben már nem csak a kis-és nagyvállalkozókat hívták meg a születésnapi találkozóra. Azokra is számítottak, akik a mátrai turizmusban a Felső-Mát- rán kívül is érdekeltek.- Nekünk nincs más alternatívánk, mint az idegenforgalom, ebből kell megélnünk. Ezt figyelembe véve készítettük el az ön- kormányzat gazdasági programját is, szeretnénk a Felső-Mátrá- ban megtartani a jelenlegi élet- színvonalat - vélekedett a polgármester. - A költségtakarékosság érdekében csökkentettük az ■ A helyiek szerint két éve nem történt érdemi útjavítás. önkormányzat működési költségeit, amit energiatakarékossággal valósítunk meg. Szeretnénk példát mutatni a vállalkozásoknak, hiszen akkor is lehet fejleszteni, megújítani, ha kevesebb a pénz befektetésekre. A találkozón adták át először az Önkormányzatok Mátrai Szövetsége és a Magyar Földrajzi Társaság Gyöngyös-Mátra Vidéki Osztály által alapított „Mátra Díszpolgára” címet, amit Busi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár vehetett át. Az elismerés a bizalom díja, hiszen egy év múlva derül ki, a jutalmazott valóban tett-e annyit a térségért, hogy örökös tagja lehessen a Mátra Lobbi Baráti Körnek. ■ Stuller András szeretné, ha nem romlana az életszínvonal *
