Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-16 / 88. szám
Cigánykerék Rendező: Szegvári Menyhért Bemutató április 16-án: 2010. ÁPRILIS 16., PÉNTEK HEVES I HI R1AP Gárdonyi Géza Színház Cigánykerék vagy Salto Mortale Látomásos világ: kiállítás kíséri a Cigánykerék bemutatóját A Cigánykerék bemutatójához kapcsolódóan Horváth János festőművész munkáiból nyílik kiállítás a Gárdonyi Géza Színház emeleti galériájában április lóén, péntek este 18.30 órakor. A kiállítást megnyitja Tóth Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola mestertanára. ROSSZ KÖRNYÉK A Ki lehet-e törni a nyomorból, bűnből, elszigeteltségből? Miért pazarolják el a cigányok a tehetségüket? Ezeket a kérdéseket Csemer Géza 1984-ben tette fel. Szegvári Menyhért rendező szerint szomorú, hogy a téma ma talán aktuálisabb, mint valaha. Csemer Gézát, a darab roma származású íróját gyerekkoromtól kezdve ismerem - mondja Szegvári Menyhért - Szegeden végezte el a József Attila Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karát. Rendkívül művelt, okos fiú volt. Sokszor azzal szórakoztam, hogy a nagy Révai Lexikonból kikerestem a legrövidebb, legeldugottabb szócikket, majd Gézának szegeztem a kérdést, tudja-e, ki volt ez és ez az illető. Mindig tudta. Egyszer megkérdeztem: Géza, miért tanulsz te meg ennyi fölösleges dolgot? Azt válaszolta: Én cigány vagyok, nekem kétszer annyit kell tudnom, mint az évfolyamtársaimnak! Csemer Géza a Cigánykerékben a romák legégetőbb problémáival foglalkozik őszintén, nétfa kegyeüenül, önkritikával, váddal, sok humorral és lírával. Az előadás nem akar igazságot tenni, ítélkezni vagy politizálni, csak felmutatja a problémát. A darab végén elhangzik: „úgy várjuk, hogy jön majd egy új világ, amikor befogadnak az emberek...” Szakcsi Lakatos Béla akkoriban még csak külföldön volt nagyon népszerű dzsessz-zenész - ezt már a darab zeneszerzőjéről említi a rendező.- Szerencsére ma már Magyar- országon is sikeres és elismert alkotóművész. Zenéje ebben a darabban a dzsessz, a rock, a magyar népzene, a városi cigányzene és a romantikus amerikai filmzene ötvözete. Olyan időkből, 1984-ből, amikor a világzene fogalmát még senki sem ismerte. Ezért különleges. Csemer Géza: Eger-Ideért a Cigánykocsi! A vajda azt mondta, hogy végre egy irányba kéne fordítani a tengelyt. A hajtó diktálja az irányt, a lovak adják a tempót. Attól függ, hogy kaptak-e elegendő zabot, vagy üres hassal kell húzni az elrongyolódott sátoros kocsit. Az út Magyarországon át vezet, balról jobbra, keletről nyugatra... A cigánykereket is akkor vetik a purdék, amikor jókedvük van. Ha elölről hátra vetik, az már szaltó - Szaltó mortále! Halálugrás. Ezt Szakcsi Lakatos Béla Olaszországban negyven évig élt nagynénje mondta így, akit kisSokszínű társaság. Mert élnek ott dolgos cigányok is, akik tavira és tánciskolába járnak, jók és rosszak, ahogy az összmagyarságban is. lánykorában vitt el a nagyvilágba egy vándorcirkusz kocsija - emlékezik Csemer Géza. - „Kicsi voltam és nagyon dzsunga, de nagyon ügyes ám a kötélen”, így mesélte már hajlott korában Szakcsiék szoba-konyhájában az egykor sikeres artistanő, aki akkor még egy olasz városka piacán retikülöket árult a szinyorináknak. Ahol cigányok vannak, az rossz környékké lesz A Cigánykerék című zenés játékot a Szegedről jött Csemer Géza és Szegvári ugyancsak onnét szalasztott rendező állítja színpadra, ezúttal Egerben. A játék az 1960-as, 70- es évek budapesti dzsumbujában, a ,nyócker”-ben játszódik; rossz környéken, mert ahol cigányok élnek, ott rossz lesz a környék. Csak a Fejes Endre-félék mondják rá, hogy „ezerszer áldott”. Mert élnek ott dolgos cigányok is, akik lovira és tánciskolába járnak, és akkoriban mozijegy-üzérek is, verdakeres- kedők, akik régen lókereskedők voltak, és mindkét nembeli prostituáltak, fiúk, lányok, koraérett gyermekek, bűnözők és „ma született” bárányok, művészek és vallásba révültek, jók és rosszak, ahogy az összmagyarságban is. Melegek, leszbikusok, jobbkezesek meg balkezesek. Jól tudta ezt az egész rövidke életét Egerben leélt Mészáros György is, aki ’56 miatt börtönt szenvedvén megtanult az oda- benti romáktól anyanyelvi szinten cigányul, és ezen a nyelven gyűjtött cigányfolklórt, népszokást, néplélektant, írt cigány nyelvtant és szótárt, megszerette a cigányokat. Ebben a tárgyban tartott volna előadásokat a cigányok történelméből - ha engedték volna neki. De nem támogatták, tehát robotolt a Vízügyi Igazgatóságon, közben megálmodta gádzsó létére a „cigány mennyországot”. Egerbe invitált engem Ilia Mihály - az egyetemen tanárom -, ő buzdított, hogy menjek. Mészáros György vitt el Eger alá, Andornaktálya-felsőre. Később Eger fölé, Bogácsra. Mekkora nyomor fogadott ott engem, muzsikus cigánygyereket. Ott és akkor ismertem meg a Pusoma családot: a térdelve ügyködő, kovács Aladár bácsit és feleségét, Csíki Herminát, aki, mint mondta, bejárt Egerbe utcát söpörni. Meghívtam az Egyetemi Színpadra föllépni. Jött is a kölcsönkapott kis bundában, s ment vissza a hegyoldalba vájt sziklalakásba, ami fölé a kis egyentáblára föl volt írva: Dankó sor. ATiszatáj akkori főszerkesztője, Mocsár Gábor - az Égő arany kifejezés megalkotója - úgy volt Csemer Géza: Engem Eger régóta a bűvöletében tart csak hajlandó leközölni az erről szóló riportomat, hogy lapalji megjegyzést fűzött hozzá: „figyelemfölkeltő szándéka miatt közli írásomat...” A cigányság is pártosodik, ahogy a magyarság példázza Hát azóta sem történt sok ebben a dologban, ha csak az nem, hogy a cigányság is pártosodik, ahogy a mintának veendő magyarság példázza... „És forognak a cigánykerekek, és sírnak mind a cigánygyerekek”. Hogy egyik szavamat a másikba öltsem - aztán Egerhez köt más is. Az, hogy a várban, a Püspöki Palota előtti színpadon, Mikó András társul hívva engem is, megrendeztük Farkas Ferenc Vidróczki-operáját Begányi Ferenccel, Pitti Katalinnal, Doma- hidi Lászlóval, Német Gáborral, Maros Gáborral, s mikor Kis Anna éneke (Innocet Vince Ernő szövege) megszólalt, hogy „Halljad, Mátra szele, halljad” - föstött mátrai fák megindultak a színpadon előre, s minden néző-hallgató megborzongott. A Mátra szele megidézte a magyar múltat, a letűnt betyárvilágot. Engem Eger azóta is bűvöletében tart. Ami együtt tartja ez emlékfoszlányokat bennem, az közös országuk határtalan szeretete. Mert nem csak azt tudatja, hogy a szeretett és gondokkal küzdő haza új utat keres és arra is sugallatot, hogy mi, a cigányai énekkel, zenével, tánccal is magyarnak kell érezzük magunkat, ahogy Sárközi is magyarnak érezte magát. Sárközi, az Egri csillagok egyik fényesen ragyogó, kéken hunyorgó, kacsintó egri cigánycsillaga. „Látomásos világba lép a szemlélő Horváth János képeiben. Szemünk előtt megelevenednek a cigány népmesék motívumai és mögötte a sejthető, a szemmel nem, de szívvel, lélekkel érezhető valóság” - ajánlja a művész kiállítását Zakariás János, művészettörténész. Maguk a képek egy érdekes színes világra engednek bepillantást. A többet-mást látó művész érzékenységével képre vitt jelenetekben mintha egy álomba kerülnénk és az álom szárnyán utaznánk. Kozmikus testek, a Nap, Hold, csillagok kísérik a hősöket, kísérnek minket; hívnak, kérnek, lépjünk be ezekbe a látomásokba, meséljük, álmodjuk őket együtt tovább. Ezekben az „álmokban” a színek telítettsége, melegsége ragadja meg a szemlélőt Az alakok, figurák úgy hatnak, mint mesefigurák. Ugyanakkor feltűnő, milyen szeretettel, empátiával közelít tárgya, alakjai témái felé. Sok képről végtelen derű, békés nyugalom árad. Mások nyugtalan impulzusokat közvetítenek, érezzük, valami történt, történik, de végül minden jóra fordul, feloldódik a mesék, az álmok végtelenségében. A népmesék, legendák mellett másik állandó forrása az egyszerű emberek élete, küzdelmei, mindennapi harca a létért. Ezeket a képeket is egyéni látásmód, sokszor szokatlan perspektíva jellémzi. A művész sok olyan részletet fedeztet fel velünk, amelyekre a mindennapi életben nem figyelünk fel. Sok humorral, derűvel szemléli embertársait, groteszk mivoltukban is szeretetteljesen, bensőségesen jeleníti meg őket. Szerethető világ Horváth János képi világa, mégis elgondolkodtató, továbbgondolásra késztető. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a felszín alatti valóság, az álmok világa, a művészet többet láttató és mutató varázstükre. ■ Cigányélet, cigánysors! a szegedről szalasztottak közös jellemzője, hogy ők is nagyon szeretik a hazát - véli Csemer Géza. Úgy, ahogy a sváb származású Gárdonyi, aki ráadásul még Géza is volt. Mint jómagam. Szegedi újságíróskodása foly tán keveredett barátságba Dankó Pistával, akit kottaírásra, összhangzattanra okított, s közben versszövegekkel is ellátta, többek közt a Bakalevéllel: „írom a levelet Balog Máriának”.- E nótának az eljátszásával az azóta is működő cigánybandák temérdek pénzt muzsikáltak ki a magyar zsebekből, s ha ennek csak egy része a most éhező cigánygyerekek táplálására, ruházkodására szolgálna, hát az lenne csak „jó világ", sőt „cudar világ”, s ha még a gyárakat is visszaállítanák, új munkahelyeket is hoznának létre a rajok, akkor a „jó világ” jobb lehetne, mint azelőtt. A Gárdonyi Géza Színház májusi műsora ■ Nagyszínpad 4. KEDD 10.00 MÁJUS 35 Kormos István bérlet 15.00 MAJUS 35 Móra Ferenc bérlet 5. SZERDA 19.00 A TÖRÖTT NÁDSZÁL Németh László bérlet 6. CSÜTÖRTÖK 19.00 CSÖRGESS MEG! Bródy Sándor bérlet 7. PÉNTEK 19.00 CIGÁNYKERÉK Latinovits Zoltán bérlet 8. SZOMBAT 15.00 CIGÁNYKERÉK Zenés bérlet 19.00 CIGÁNYKERÉK Egri Páholy 11. KEDD 19.00 REQUIEM Táncbérlet 12.SZERDA 19.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 13. CSÜTÖRTÖK 11.00 MÁJUS 35 Szabó Lőrinc bérlet 14.00 MÁJUS 35 Bérletszünet 14.PÉNTEK 19.00 MAYA Pedagógus bérlet 15.SZOMBAT 19.00 SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Illyés Gyula bérlet 19.SZERDA 19.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 20. CSÜTÖRTÖK 19.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 21.PÉNTEK 19.00 A TÖRÖTT NÁDSZÁL Latinovits Zoltán bérlet 22.SZOMBAT 15.00 CIGÁNYKERÉK Egressy Béni bérlet 19.00 CIGÁNYKERÉK Kelemen László bérlet 25.KEDD 15.00 SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Ady Endre bérlet 26.SZERDA 19.00 CIGÁNYKERÉK Németh László bérlet 27CSÜTÖRTÖK 19.00 CIGÁNYKERÉK Bródy Sándor bérlet 28.PÉNTEK 19.00 MAYA Jászai Mari bérlet 29. SZOMBAT 15.00 MAYA Zenés bériét 19.00 MAYA Illyés Gyula bérlet 31. HÉTFŐ 19.00 „ÜNNEP ÉS ZENE" Egri Szimfonikus Zenekar koncertje ■ Stúdiószínpad 3. HÉTFŐ 19.00 HIRLAP-SZINHAZ 14.PÉNTEK 19.00 KERTI MULATSÁG avagy ÍRÓK A FOGASON 25.KEDD 19.00 KERTI MULATSÁG avagy ÍRÓK A FOGASON AZ OLDALT. MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. r
