Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-16 / 268. szám
2009. NOVEMBER 16., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Befagyott a recski bányaüzlet jegelt eladás A környezetvédelemmel kapcsolatos hivatkozás csak ürügy, kifogás Hivatalosan még lehet reménykedni, ám a tavaszi választásokig aligha történik már bármi érdemleges a recski bányával. Kovács János Recsken nincs folyó vagy tenger, csak patak és tó, ám a rézércbánya egykori csillogó hajója most ismét távolodni látszik. Pedig már úgy tűnt: közeli remény lehet a biztos rév, az újrainduló hasznosítás. A bánya nélküli hagyományos bányásztelepülésen sokan már a jó szerencsét is kevésnek tartják ahhoz, hogy ismét elinduljon az érckitermelés. A csodában is mind kevesebben bíznak. Lehet, tényleg csoda kellene ahhoz, hogy sok kudarc után végre elkeljen a 2000-ben lezárt recski ércbánya. Sokan a réz kiugróan magas világpiaci árában, az iránta való fokozott keresletben látják a varázsszert, ami megmozgathatja a befektetők fantáziáját és bankszámláját. Az eredményes vállalkozáshoz ugyanis több tízmilliárd forint befektetés szükséges. A tavaly januárban meghirdetett ércbánya-értékesítési pályázattal az állam ismét túl akar adni az értékes holt tőkén, mivel csak az állagmegóvás évi mintegy 30 millió forintjába kerül. Nyílt eljárásban kínálta eladásra Közép-Európa legnagyobb szíA recski ércbánya hőskorában, az 1970-es években legalább 1300 embernek adtak itt munkát. Ma már szakembert se nagyon találni. nesérc-lelőhelyét az állami tulajdonú Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. Az aranyról, de főként gazdag réztartalmú ércéről híres, megkutatott és részben feltárt recski bányatelekért legalább 4,6 milliárd forintot várnak. Ám az eredményhirdetésre máig nem került sor. Úgy tudjuk, az egyeztetések az öt pályázó közül kiválasztott kínai befektetőkkel folytak - s folyhatnak is tovább. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hivatalosan úgy tájékoztatott, hogy a Recsk II. bányatelek hasznosítási pályázata eredménytelenül zárult 2009 áprilisában. Az ezután indított, még folyamatban lévő újabb értékesítési eljárásról annak lezárásáig részletes információkat nem adhatnak ki. A Hírlap nem hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a privatizációs eljárások „befagytak”, mindenki kivár, a jövő tavaszi választásokig érdemi haladás ez ügyben aligha várható. A bányanyitás akadályaként említett környezetvédelmi szempont, a tájrehabilitáció és rekultiváció a hozzáértő szakemberek szerint inkább csak kifog' hiszen ezek a bá- nyaberuházás- sal együtt elvé- f gezhetők. :fí Osztja ezt a nézetet Holló Imre recski polgármester is, aki úgy véli, most megint beláthatatlan távlatba került a bánya megnyitása. A hátrányos helyzetű térségben pedig égető szükség lenne megélhetést adó új munkahelyekre, hiszen a környékbeli nagyfoglalkoztatók zöme bezárt, megszűnt. Erre a sorsra jutott a parádi üveggyár, a bánya, Liszkó, az erdészeti üzem és a téeszek zöme. Holló Imre nem tartja kizártnak, hogy újra visszatérnek Recskre a kínaiak. Nekik pénzük is van rá, s a gyors gazdasági fejlődés miatt mindennél nagyobb az igényük a nyersanyagra. Az újranyitás- hoz meg lehetne nyerni a zagytározó vagy az ércelőkészítő elhelyezkedése miatt a környékbeli Mátraderecskét, Bodonyt vagy Parádot is. Többmilliárdos állami rekultivációs költség AZ ELADÁST SÜRGETI, hogy ÓZ ideiglenes lezárás, elárasztás után most már végleg be kellene zárni a lelőhelyet. Ennek többmilliárdos rekultivációs, környezetvédelmi költségei a magyar költségvetést terhelnék. A leendő vevőnek nemcsak a 4,6 milliárdos, vételárat, de a bérleti díj százmillióit is le kellene rónia. Az újraindításhoz és feljuttatáshoz öt évre és további tízmilliárdos befektetésre van szükség. De a tét sem kicsi: Recsken tízmillió tonnát meghaladó, kétszázalékos réztartalom fölötti ércvagyon van. Továbbra sincs nyoma az eltűnt asszonynak Bányanyitás bányászok nélkül A KILENCVENES ÉVEKBEN Úgy számoltak, hogy 160 millió dollárra, 30 milliárd forintra lenne szükség a recski bánya újraindításához. Ez ma a 40 milliárdhoz lenne közelebb. A '70-e.s években 1300 ember kapott itt munkát. Kérdéses, hogy egy újrainduló bányához honnan vennék a szakembereket. Most jószerivel egy vájárbrigádot se lehetne hadra fogni. A hajdani bányászok már rég kényszer-, rokkantsági vagy öregségi nyugdíjban vannak. Bányászati szakképzés híján fiatal utódok sincsenek. X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint eladják-e valaha a recski rézérc kitermelési jogát? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu W A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. A speciális mentők csónakon a Sajó egy szakaszát is átfésülték, de nyomot nem találtak. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Két napon át kutattak a hét végén az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport tagjai egy középkorú hölgy után, akinek a Borsod megyei Bánrévéről veszett nyoma még szerdán.- Eltűnése óta a családtagok és ismerősök keresték a hölgyet, a rendőrség körözést adott ki ellene. Az asszonnyal együtt a kutyájának is nyoma veszett, ám a jószág időközben előkerült. A kutatáshoz tőlünk is segítséget kértek, a hét végén mi is a helyszínen dolgoztunk - tudatta Kovács József, az egri speciális mentők vezetője. A szlovák határhoz közeli Bánréve a Sajó völgyében található. A speciális mentők szombaton a folyón való kereséssel kezdtek, majd a nő háza melletti több tíz hektár vizes, náddal borított területet fésülték át. Vasárnap a Sajó árterében, a Szefó nevű németjuhászkutya bevonásával folytatták az akciót, ám az eltűntnek továbbra sem bukkantak a nyomára. ■ benevezett csapatok A Heves Megyei Hírlap a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményének együttműködésével 2009 októberében immár hatodik alkalommal hirdette meg többfordulós elméleti és gyakorlati feladatokkal tűzdelt vetélkedősorozatát, amelynek témája a Hírlap, és a megye múltja, jelene. A programra Heves megye általános iskoláinak 7-8. évfolyamos osztályai egy-egy 5 fős csapatot nevezhettek. A LADIK az ország valamennyi megyéjében elindul, sőt, a programhoz csatlakoznak határon túli csapatok is. A megyei győztes csapatok részvételével 2010 májusában egy országos döntőre kerül sor. Csapat neve Település Iskola Osztály Felkészítő tanár Duracellek Atkár Petőfi Sándor Általános Iskola 8. Hegedűs Krisztina School 5 Atkár Petőfi Sándor Általános Iskola 7. Kovács Judit Író-Deákok ■ Besenyőtelek Dr. Berze Nagy János Általános Iskola 8.a UrinéSzászi Ilona Besenyei Toliforgatók Besenyőtelek Dr. Berze Nagy János Általános Iskola 7.a Uriné Szászl Ilona DZSORDZSI Eger EKF Gyakorló Általános Iskola 8.e. Kalóné Gyenes Réka Hírfalók Eger EKF Gyakorló Általános Iskola 8.d. Dr. Gyenes Béláné Médiamogulok Eger Dobó István Gimnázium 7.a. Batári Antal BÖNGÉSZŐK Eger Pásztorvölgyi Általános Iskola 7. Réti Györgyné Heves újságolvasók Hatvan Újhatvani Óvoda és Általános Iskola 7.b. Máté Györgyné Tisza-tavi szerkesztők Kisköre Vásárhelyi Pál Általános Iskola 7. Bodorné Nagy Erzsébet NÁNAI FIRKÁSZOK Kisnána Kisnánai Általános Iskola 7. Szlama Tiborné Kompolti hírharsona Kompolt Kompolt-Nagyút Általános Iskola 7,b. Kerezsiné Bódi Zsuzsanna VADMACSKÁK M.tárkány-E.farmos-Sarud ÁMK-M.tárkány-E.farmos-Sarud Ált. Isk. 7. Vass Zoltánná SAJTÓSOKfK) Sírok Országh Kristóf Általános Iskola 8. Rajnavöl^i Vilmos VAKEGEREK Sírok Országh Kristóf Általános Iskola 7. Rajnavöl^i Vilmos HEVES HÍRLAP Helyből a legjobb EGYPERCES INTERJÚ Az időben való felismerés a legfontosabb November 14-én 130 országban tartották meg a Nemzetközi Diabetes Társaság tag- szervezetei a világnapjukat. Az egri rendezvény előadóját, dr. Domboróczki Zsolt diabe- tológust ez alkalomból kérdeztük.- Mekkora lehet azon betegek aránya, akik nem is tudják, hogy cukorbetegségben szenvednek?- Amikor még a felvilágosítás, a tájékoztatás gyermekcipőben járt, ötven-ötven százalék lehetett a felismert és a lappangó betegség aránya. Mára ez változott. Magyarországon jelenleg 770 ezer a felismert, s az egymilliót meghaladó az összes cukorbeteg, vagy egyéb szénhidrátcsere- zavarban szenvedők száma.- Korábban tehát nem vettünk tudomást róla?- Amellett, hogy ténylegesen növekszik, mégpedig erőteljesen a betegek száma, a fenti arányok alapján erről is szó van. Szűk egy évtizede azonban egyre nagyobb figyelem irányul erre az alapvetően civilizációs betegségre. A média is segít, hogy mind többen időben felismerjék a bajt. Legfőbb szerepet azonban a háziorvosok játszhatnak a szűrésben.- Mennyire pénzkérdés a megelőzés?- Van költségvonzata, de nem annyira a pénzen, mint inkább a szemléleten és az életmódon múlik, hogy valakinél kialakul, vagy sem a cukorbetegség. Az étrendünkre, a rendszeres mozgásra odafigyelve jó eséllyel előzhetjük meg a kialakulását, vagy csökkenthetjük annak kockázatát. Dr. Dom- boróczkl Zsolt: A szűrésben a háziorvosoké a legfőbb szerep Bányanyitást sürgetnek Bélapátfalván Fontos lenne a bányászat folytatása Bélapátfalva és kistérsége több mint 17 ezer lakója számára. Ez jelentős iparűzési, és bá- nyajáradék-bevételt, s munkalehetőséget teremtene. Erről is szó volt azon a megbeszélésen, amelyre Sós Tamás országgyűlési képviselő hívta meg a kistérség polgárait. Az önkormányzat már kezdeményezett tárgyalásokat arról, miként lehetne újraindítani a bányászatot. A honatya jelezte: az elmúlt három évben közel kétmilliárd forint fejlesztési és támogatási összeg érkezett a kistérségbe. A bányanyitás kapcsán egyeztet az illetékes tárca vezetőjével. ■
