Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-26 / 21. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 26., HÉTFŐ A NAP TEMAJA kiss gábor-ügy Az országos rendőrfőkapitány által elrendelt felülvizsgálatnak semmi nyoma. A nyugdíjas bűnügyi vezető új verziót favorizál. A szülők kétségbeesetten várnak. PREKONCEPCIÓ GÁTOLTA A NYOMOZÁST? Ha van is felülvizsgálat a nyolc éve eltűnt egri Kiss Gábor ügyében, annak nincs nyoma. Ám egy nyugdíjas rendőr magán- nyomozó merőben új hi­potézissel állt elő. Szalay Zoltán A Hírlap végig nyomon követte a 2000. november 11-én eltűnt 17 esztendős egri diák, Kiss Gábor tragikus történetét. Olvasóink bepillantást kaptak az állam- igazgatási, majd emberölés gya­núja okán folytatott büntetőeljá­rásba. Megtudhatták, hogy Gá­bor szülei nagyon elégedetlenek a hatóságok munkájával. Úgy tartják, a fiuk esetével nem kel­lő odaadással, empátiával, jogi képviselőjük szerint pedig szak­mai hiányosságok sorával végez­ték feladataikat.- Már egyértelmű számunkra a kép - szögezi le Kiss Gyuláné, az édesanya. - A rendőrség prekon­cepcióval kezelte az ügyet. így már a kezdetektől érezhető volt, nem kellő odafigyeléssel teszik a dolgukat. Először arra gyanakod­tak, hogy Gábor kalandvágyból el­csatangolt. Amikor fél év múltán a Dunából előkerült a holtteste, úgy vélték, hogy öngyilkos lett. Ez a szomorú történet minden lehetséges hazai jogi fórumot megjárt, de még ma sem tudható, miért is kellett meghalnia egy ter­vekkel, célokkal teli ifjúnak. Gábor szülei rendületlenül kutatják fiuk eltűnésének, majd halálának az okát. Közgyűléseken kérnek szót, hogy beszéljenek a tragédiájukról. A Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság illetékese azt mondja, nem folytathatnak felülvizsgála­tot, hiszen az eltűnés miatti eljá­rást az Egri Rendőrkapitánysá­gon folytatták, s panasz nyomán került át az hozzájuk. Miután 2001 májusa végén Fejér megyé­ben a Dunában megtalálták Gá­bor holttestét, az utána elrendelt emberölés miatti nyomozáshoz minden iratot átküldték oda. Elvégzendő teendők a magánnyomozó szerint dr. kodba Ferenc szerint egy eredményes felülvizsgálathoz az alábbiak lehetnének fontos lépések:- A 2000. október 21-i Ossián- koncertre Gáborral együtt ér­kezettfiúk kilétének konkreti­zálása, iskolai barátok célirá­nyos tanúkihallgatásával;- A Gábor MAS-klubba szóló belépőjének hátlapjára felírt „Benedek 3/5” felirat által is­mert személy azonosítása, meghallgatása;- Tisztázandó, hol lépett fel az Ossián zenekar 2000. novem­ber 11 -12-én;- Meghallgatandó egy Kukac becenevű fiatalember, aki élet­- Felcsillant a reményünk - folytatják a szülők -, amikor Bencze József országos rendőr- főkapitány kijelentette: több száz tisztázatlan ügyet felülvizsgál­nak. Sokat vártunk ettől, ám új információt nem kaptunk róla.- Tavaly januárban - veszi át a szót dr. Magyar Elemér, a csa­lád ügyvédje - dr. Kovács Lajos, az úgynevezett „döglött ügyek” szakértője és társa jártak Eger­veszélyesnek tartja, ha elmon­daná, amit tud;- Kiderítendő, hogy működött- e akkor olyan veszélyes bűnö­zői csoport, amelyikhez Gábor véletlenszerűen csatlakozha­tott november 11-én;- Beszerzendő és értékelendő a rendőrségi ügyeleti napló 2000. november 11-16. közöt­ti tartalma, hogy történt-e ak­koriban súlyos bűncselek­mény;- Ismételten kihallgatandó ta­núként az egerbaktai rendőr­feleség;- Utólag kikérdezendő a holt­testet felfedező hajóskapitány, s a hatósági tanúk. Szóba került tavaly november 20-án az egri közmeghallgatáson is a Kiss Gábor-ügy felülvizsgála­ta. Azt követően dr. Petrovics András r. alezredes, megbízott eg­ri rendőrkapitány a következők­ről tájékoztatta levélben dr. Ma­gyar Elemért: „Az Ön által képvi­selt Kiss Gyuláné által a 2008. no­vember 20-i közmeghallgatáson felvetett azon kérdésre, miszerint Kiss Gábor ügyében jelenleg is fo­lyamatban van-e hatóságomnál büntető- vagy közigazgatási eljá­rás, tájékoztatom, hogy az Egri Rendőrkapitányság ilyen eljárást nem folytat, illetve a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi szolgálatának közlése szerint ők sem...”. A kapitány arra is kitér, ha a hatósága az említett két proce­dúra lefolytatása szempontjából valamely forrásból releváns infor­mációhoz jut, azt haladéktalanul érdemben kivizsgálja. A Fejér Megyei Rendőr-főkapi­tányságon (FMRFK) a telefonnál R. Szabó Ágnes sajtószóvivő.- Kiss Gábor ügyében felül­vizsgálatnak nálunk nincs nyo­ma - feleli kérdésünkre. - Ám azt elmondhatom, hogy az ered­ménytelenül záruló nyomozások aktáit rendszeresen elő szoktuk venni. Ez rutinfeladat. Már csak azért is fontos, mivel a technika, a technológia mindig jobbá vá­lik, így új módszerekkel vizsgál­hatók a bizonyítékok. E konkrét esetben a korábbi eljárásoknál közreműködő előadó és osztály- vezető már nyugdíjasok. Ilyen­kor más kapja az esetleges újabb nyomozás elvégzésére szóló uta­sítást. Jelenleg ez az ügy nincs kézben, de a három, időközön­ként vizsgált történet egyike. Kiss Gyulán és a feleségén jól látható, nem erre számítottak.- Számunkra elfogadhatatlan - indokol Gábor édesanyja -, hogy nyolc év után sem tudha­tunk semmit arról, miért kellett meghalnia a fiunknak, akinek a többre érdemességét bizonyítja, hogy eltűnése előtt kapott városi ösztöndíjat. Lehetetlen, hogy sose derüljön ki a valóság! Teljes meg­nyugvást a valóság megismerése sem hozna nekünk, de azért is te­szünk erőfeszítéseket, hátha meg­változik az ilyen ügyek kezelése. A Kiss szülők a nyilvánosság előtt eddig nem ismert doku­mentumokat is mutatnak. Még 2006 nyarán adtak megbízást magánnyomozásra a pécsi Info- Kód Szerviz Bt.-nek, amelynek ügyvezetője a már nyugállomá­nyú rendőrségi bűnügyi vezető, dr. Kodba Ferenc. A szakember három hét után alapos iratértékelést készített. Az eltűnési dokumentumokról azt rögzítette, hogy „hasznosíthatósá­guk szinte a nullával egyenlő, túl sok megérzésre, hipotézis felállí­tására van szükség ahhoz, hogy célirányosan lehessen haladni a nyomozással...”. Nézete szerint rögzíteni kellett volna az azonna­li keresés elindításáról, a szolgá­latban lévő rendőrök feladattal va­ló azonnali ellátásának szüksé­gességéről, végrehajtásáról szóló jelentéseknek az ügy előadójához történő továbbítását is. Alaposab­ban fel kellett volna tárni az eltű­nést megelőző napok történéseik Például azt, hogy Gábor 2000. no­vember 11-én valóban az Ossián zenekar koncertjére igyekezett-e. Játszott-e aznap vagy másnap Egerben vagy bárhol az együttes? Vajon miért mondta otthon a fiú, hogy a MÁS-klubba megy a bará­taival, mikor ott nem volt prog­ram, s a barátai sem voltak vele. Dr. Kodba úgy véli, az sem kizárt, hogy Gábor a MÁS-klubban olya­nokkal találkozott, akikről otthon nem akart beszélni. Ők hozták olyan helyzetbe, amelyből mene; külni akart, de az illetők ezt nem engedhették meg neki, mert az információ, amelynek a fiú birto­kában volt, számukra veszélyes­nek bizonyult. Minden nyom nélkül elveszett egy 17 éves fiú. Lehetséges ez? A magánnyomozó nem érti, honnan vette a rendőrség, hogy a fiú kalandvágyból ment el, s majd visszajön. Erre ugyanis semmi­lyen megalapozó információt nem talált az iratokban. Dr. Kodba szerint nagyon fontos lenne tisztázni: Egerbaktán egy rendőrfeleség miért vallotta 2001 májusa végén azt, hogy ő 2000. november 13-án kora reggel látta Gábort az erkélyükről az utcán a falu felé gyalogolni. Egy hátsó rendszám nélküli Lada Combi utolérte őt, abból ki­szállt egy katonaru­hás, haját lófarokba kötő férfi, s azt kia­bálta: „Megvagy f...szfej, nem tudtál megszökni!”? Helyzetértékelésében dr. Kodba arra utal, hogy a nyomozás felújí­tására csak a Legfőbb Ügyészsé­gen lehet kezdeményezést tenni, a lezárt ügyben hivatalosan Fejér megye nem tehet semmit Hozzá­teszi: „általános vélemény volt, hogy ha újra kellene nyomozni, azt ők (a Fejér megyeiek) nem vennék jó néven, mert eredetileg A fő kérdés te­hát az eltűnést követő mozgás pontosítása (lett volna). ben. Találkoztak a Kiss házas- .................................................................................................................................................................................. is az volt a véleményük, hogy He­párral és velem. Több órán át be­szélgettünk. Kovács úr nyilván­valóvá tette, azért jöttek, mert az országos főkapitány utasítása alapján ennek az esetnek a felül­vizsgálatát is el kell végezniük. Pár hónappal később a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) új bűnügyi osztályveze­tője is közölte velünk, hogy elő kívánják venni az ügyet. Magam adtam át nekik a főbb iratokat, mivel azok nem álltak a rendel­kezésére. Nagyon konkrét információ kell a megszüntetett eljárás újbóli elrendeléséhez DR. KOVÁCS LAJOS, a több száz ügyben tervezett felülvizsgálat koordinátora a Hírlapnak el­mondta: országosan jelenleg 208 üggyel, köztük harminc eltűnési esettel kell számolni­uk. Gábor tragédiájával kap­csolatban egyelőre nincs kellő információ. Az eltűnés miatti eljárásban Heves, az ember­ölésiben Fejér megye rendőrsé­ge az illetékes. Felvetésünkre a rendőr ezredes közölte, hogy dr. Kodba Ferenc magánnyo­mozói értékelésében az FMRFK nem talált olyan új kö­rülményt, ami alapja lehetne a büntetőprocedúra ismételt elindításának. Kovács doktor kifejtette: megszüntetett eljárá­sok esetében nagyon konkrét információnak kell felmerül­nie ahhoz, hogy a megfelelő ügyészi szerv úgy ítélje rúeg, abban az ügyben eredmény várható. Ahhoz is, hogy a nyo­mozás újbóli elrendelésére, le­folytatására utasítsa az illeté­kes rendőrhatóságot. Most ilyen információk beérkezését várják. Az ügyet felszínen tart­ják, az nem merül a feledés homályába. vés megyének kellett volna a nyo­mozást lefolytatnia, jelenleg is ezen az állásponton vannak”. Kodba úgy véli, az ügyben dolgo­zók koncepciója elsődlegesen az volt, hogy valószínűleg öngyilkos­ság történt. Ezt arra alapozták, hogy Gábor személyisége átalaku­lóban volt, nehezen viselte az ott­honi körülményeket, amelyek mintagyerekké akarták őt nevelni. A magánnyomozó leszögezi: az is kérdéses, hogy Gábor Ossián együttes iránti rajongása őt ma­Egerben nem fűznek hozzá kommentárt soltész Bálint, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője arra a kérdé­sünkre, miszerint mi a HRFK álláspontja a magánnyomo­zó által a Kiss Gábor-ügyben kifejtettekkel kapcsolatban, úgy reflektált, hogy nem kí­vánják kommentálni dr. Kodba Ferenc értékelését. gát is megváltoztatta-e, s emiatt kerülhetett olyanok társaságába, akiknek a cselekedeteit aztán nem tudta elfogadni, ezért azok fogva tartották őt. Miután szökni próbált, s ezt meghiúsították, vé­gezhettek vele. Kodba doktor sze- rint e körben az egerbaktai rend­őrfeleség vallomásának alapos körbejárása sokat segíthetett vol­na. Ám az asszony vallomásának azért nem adtak hitelt, mert az nem felelt meg a favorizált ön­gyilkossági verziónak. Kodba doktor álláspontja szerint a nő mintegy három és fél méter ma­gasból látta a fiút, ezért jelölte meg átlagos magasságúnak, bár az 190-195 centis volt. Ám a ta­nú személyleírása teljesen meg­felelt Kiss Gáborénak. Az sem ve­hető komoly érvnek - írja dr. Kodba -, hogy egy bokortól a ta­nú nem láthatta azt, amiről be­szélt. Ő járt a helyszínen, s meg­állapította, hogy ott bokor, látást korlátozó tárgy nem lehetett. Gábor holtteste feltalálásának körülményeit is furcsállja a nyug­állományú bűnügyi vezető. A szakvélemény szerint a fiú élve került a Dunába, nem sokkal az eltűnése után. A fő kérdés tehát az eltűnést követő mozgás ponto­sítása (lett volna). Hogyan jutott a Dunáig, miért és miként került a folyóba? Kérdés, mi történt a holt­test felfedezése után? Hogyan szállították a partra, megnézték- e a zsebeit? Dr. Kodba szerint az öngyilkosság helyett a kényszerí­tés a valószínűbb, hiszen kiváló úszóként nem lehetett öngyilkos Gábor. Ahhoz saját magát kellett volna megkötöznie, és úgy vízbe ugrani. Ám erre Semmi jel nem utal. A holttest feltalálása­kor a hatósági tanúk azt igazolták, hogy a fiúnál övtáska volt. A szülei szerint ilyet sosem használt, hiszen nem sze­rette. A dokumentumokból az tű­nik ki, hogy valószínűleg sem a vízmintát, sem a ruházatot, sem a haj- és fanszőrzetet nem küld­ték el vizsgálatra. így a szakvéle­mények problematikus körülmé­nyek között születhettek. A szer­vek megléte a lép kivételével, s az élve történt vízbe kerülés ki­zárja a szervkereskedelemre vo­natkozó feltételezést. Dr. Kodba pontokba szedve összegzi, miként lehetne még most is eredménnyel kecsegtető vizsgálatot elvégezni. Szerinte empatikus hozzáállással, s „köl­csönös bizalommal kellene együtt­működésre törekedni a nyüt nyo­mozást megszüntető nyomozó szerv vezetőjével... Ám az ered­ményes együttműködést csak a helyismerettel és személyes kap­csolatokkal rendelkező egri rend­őrségtől lehetne remélni”. í j \

Next

/
Oldalképek
Tartalom