Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-07 / 235. szám

TP'*#! *W " i^iTp JL hétfőn elhatárolódott szélsőséges koalíciós partnere, Ján Slota kijelentésétől, amelyben a nacionalista pártvezér Hitlerhez hasonlította a külügyminisztert. „Mindennemű személyre szóló támadástól elhatárolódom’’ - mondta Fico. Ám azt fenntartotta, hogy Göncz Kinga ultimátumot adott Szlovákiának. HIIISÁV Még sincs melamin a kapucsínóporban HÁROM, EGYMÁSTÓL függet­len külföldi laboratórium vizsgálata sem mutatott ki melamint a magyar hatósá­gok által korábban zárolt Nestlé Coffee Mate termé­kekben - közölte a cég. A piaci bevezetés előtt álló termékre a Nestlé Hungária saját maga kezdeményezett önellenőrzést. A termékek zárlatát a hatóságok hétfőn feloldották. Leszakadt a lift, két munkás meghalt két munkás meghalt, ami­kor lezuhant egy lift egy pesti V. kerületi házban. Az áldozatok a szerkezet te­tején álltak, az épületben liftszerelők dolgoztak. A fel­vonó szerkezetét tartó kötél­zetet elvágták, így a lift le­szakadt. Háromszor leszavazták Szűcs Erikát a Házban szűcs erika szociális és munkaügyi miniszter há­rom interpellációra adott válaszát is leszavazta a par­lament. Ilyen még nem tör­tént az Országgyűlésben. Az ellenzék ezért lemon­dásra szólította fel. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióve­zető-helyettese azt mondta: a kisebbségi kormány öt hó­napos fennállása óta több­ször szavaztak le miniszteri választ, mint 16 év alatt. Szűcs Erika. A Fidesz lemondatná. Emlékezés a vértanúkra gyász Félárbocon a nemzeti lobogó - A parlament is tisztelgett Díszszázad a Batthyány-mauzóleum előtt. Állami vezetők koszorúztak, emlékezve a kivégzett honvédtábornok hősökre. Budapesten és Aradon is megemlékezéseket tartot­tak az aradi vértanúk em­lékére. Október 6-át 2001- ben nyilvánították nem zeti gyásznappá. Ambrus Vilmos" Budapesten az Országgyűlés mellett több helyszínen és Ara­don is megemlékeztek az 1848-49-es szabadságharc leve­rését követő megtorlásra. 1849- ben a világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék íté­lete alapján október 6-án Aradon végezték ki a magyar honvédse­reg 12 tábornokát és egy ezrede­sét, akik a szabadságharc buká­sát követően kerültek osztrák fogságba. A nemzet vértanúja lett Aulich Lajos, Damjanich Já­nos, Dessewffy Arisztid, Kiss Er­nő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ig­nác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Bat­thyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány mi­niszterelnökét. A nemzeti gyásznapon az ara­di vértanúkra emlékezve katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Ma­gyar Köztársaság állami lobogó­ját hétfőn reggel a Parlament előt­ti Kossuth téren. A ceremónián részt vett Sólyom László köztársa­sági elnök, Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Ka­posvári Bertalan, a Legfelsőbb Bí­róság elnökhelyettese és Szili Ka­talin, az Országgyűlés elnöke. A képviselők a parlamenti ülés elején egyperces néma fel­állással emlékeztek vértanúink­ra. Szili Katalin ünnepi beszédé­ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivégzett katonatisztek között nemcsak magyar, hanem horvát, örmény és német is volt. A házelnök szerint példájuk ar­ra figyelmezteti a mai politikuso­kat, hogy vannak olyan célok, amelyek összekötik a különböző politikai erőket. „A megbocsátásnak és a bú­csúnak kialakult kultúrája kell, hogy legyen” - mondta Hiller Ist­ván oktatási és kulturális minisz­ter a Batthyány-mauzóleumnál, ahol a közjogi méltóságok és po­litikusok koszorúzást tartottak. A miniszter úgy fogalmazott: megbocsátást nehéz volt gyako­rolni azokban az időkben, ami­kor a szabadságharcot leverték. Megtorlás a szabadságharc után AZ ARADI VÉRTANÚK mellett számos áldozata volt az oszt­rák önkénynek. Már 1849 au­gusztusában történtek kivég­zések, de még október végén is hajtottak végre halálos íté­leteket. A külföldre menekül­tek közül sokat távollétükben ítéltek halálra, és nevüket akasztófára kiszögezve tették közszemlére: így akasztották fel jelképesen például Kos­suth Lajost. Több tízezer hon­védet és tisztet pedig közle­gényként évekre besoroztak a császári hadseregbe. A pártok közül a Fidesz a fővá­rosi Batthyány-örökmécsesnél tartott megemlékezést. Ezen Or­bán Viktor azt mondta, „ne higy- gyük el, ne fogadjuk el, hogy az egyre nemzetközibbé váló világ­ban már nincs értelme annak a kifejezésnek, hogy a magyar nemzet függetlensége”.: Az SZDSZ a gyásznap alkalmá­ból kiadott közleményében azt ír­ta, október 6-ának emlékeztetnie kell mindannyiunkat: „A tudatra ébredő jövendő nemzedékek fel­teszik majd a kérdést, mit tettek azok, akik 2008-ban magyarnak vallották magukat.” Aradon Szekeres Imre honvé­delmi miniszter a vértanúk em­lékét felidéző ünnepségen hang­súlyozta: a szabadságharc tra­gédiája volt, hogy a különböző nemzetiségű politikai vezetők túl későn ismerték fel: a „Népek tavasza” nemcsak egy nép tava­sza volt. Dávid Ibolya szintén Aradon mondott beszédet. „Ne­héz kimondani, hogy Aradon veszíteni is győzelem volt” - emelte ki az MDF elnöke. A vá­rosban a központi megemléke­zést a belvárosi minorita temp­lomban tartották. Az MSZP kalóz­titkosszolgálatra, a Fidesz Szilvásyr« gyanakszik A T. Házban folytatódott a lehal gatási ügy körüli vita. A szoci; lista képviselők közül Fogan siné Deák Valéria arról beszél hogy minden jel szerint „káló/ titkosszolgálat” által támadás éi te sok ezer állampolgár alapjc gát. Iváncsik Imre szakállamtii kár közölte, büntetőjogilag nen biztos, hogy az állampolgárok ról történt adatgyűjtés a legsc lyosabb vétség. Sokkal súlyc sabb, ha államtitoksértés is tői tént. Az MSZP-s Török Zsolt az kérdezte tőle, lehallgatták-e a fi deszes Demeter Ervint és Kővé Lászlót, és a „velük rendszeresei beszélgető” Horváth Józsefet, a: UD Zrt vezetőjét. Válasz: képvise löt nem hallgattak le, bár az em lített személyek bizonyos ügyek ben „gyanúba keveredtek”. A fideszes Cser-Palkovic: András megerősítette, politika célokra használták a titkosszol gálátokat, ezért büntetőfeljelen tést tettek Szilvásy György mi niszter ellen. ■ A V Francia és német kutatók kanták az orvosi Nobelt Egy német rákkutató, Harald zur Hausen és két francia AIDS- kutató, Françoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapta idén megosztva az orvosi Nobel-díjat. A német kutató a méhnyak rákot okozó vírustörzsek felfede­zéséért kapja az elismerést, a két francia a HIV-vírus 1983-as fel­fedezéséért. Harald zur Hausen felfedezé­se után sikerült védőoltást kifej­leszteni a méhnyakrákot okozó humán papillomavirus ellen, ami a második leggyakoribb da­ganatos betegséget okozza a nők körében. A francia kutatók felfe­dezése pedig nélkülözhetetlen volt az AIDS megértéséhez és ke­zeléséhez. A legmagasabb orvos- tudományi elismeréssel tízmil­lió svéd korona - 250 millió fo­rint - pénzjutalom jár. ■ Z. H. Zrínyi híd: 40 tonnás kamionok a Mura felett Jöhetnek az első hordók a. ' ' atom Biztonságosnak mondják a szakértők a bátaapáti radioaktív hulladéktárolót Terheléspróbát tartottak hétfőn a horvát és a magyar autópályát - Letenye és Muracsány (Gori- can) között - összekötő Mura-hí- don, amelyet várhatóan a hónap végén adnak át a forgalomnak. Az építők hat, egyenként mint­egy negyventonnás teherautó­val végezték el a terhelési pró­bát előbb a híd jobb pályáján, majd a bal oldalon is elvégzik a méréseket. A Mura-híd Zrínyi nevét fog­ja felvenni. Műszaki átadása egy hete kezdődött, és október 17-ig tart. Jelenleg a korlátok utolsó darabjait rakják a he­lyükre, és befejezik a víznye­lők aszfaltozását, a Mura-part rendbetételét. ■ Az első radioaktív hulladékot vár­hatóan a hónap közepén fogad­ják a Tolna megyei Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktív Hulladéktá­roló tegnap átadott felszíni létesít­ményeiben. Az atomtörvény szellemisége azt kívánja, hogy az a generáció, amely élvezi a nukleáris energia hasznát, gondoskodjon a hulla­dék elhelyezéséről - fogalmazott a Radioaktív Hulladékokat Ke­zelő Kft. ügyvezető igazgatója. Hegyháti József rámutatott, e gondolatiság jegyében épül Bátaapátiban a hulladéktároló, amelyben a paksi atomerőmű­ben keletkezett kis- és közepes aktivitású hulladék véglegesen elhelyezhető. Pálinkás József, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke el­mondta, nincs abszolút bizton­ság, viszont a tudomány jelenle­gi állásának megfelelő legmaga­sabb biztonságot garantálja a lé­tesítmény. „Amit itt látunk, az ebben a műfajban a világszínvo­nal.” Rónaky József, az atom­energia hivatal főigazgatója még a pontosságot, a bizalmat és a fe­lelősséget húzta alá. Az ünnepélyes szalagátvágás után egy ezúttal még üres hordó­kat szállító autó gördült be a léte­sítmény udvarára, és a jelenlévők követhették útját az épületig, ahol elhelyezik majd azokat. A felszín alatti végleges tároló megépítése 2010-ig várható. Az épület három­ezer hordónyi hulladék befogadá­sára alkalmas. Az avatásra a Greenpeace is készült. A tárolóhoz vezető út­nál néhány aktivista állt, transz­parenst tartva. Szót emeltek a hulladékok átmeneti elhelyezé­se ellen, sőt kijelentették: a nuk­leáris áramtermelésre a jövőben nincs szükség Magyarországon. Az állításra Aszódi Attila reagált lapunknak. A Műegyetem nuk­leáris technikai intézetének igazgatója rámutatott: a hazai villamosenergia-termelés 38 százalékát adó paksi atomerő­mű pótlását csak szén-dioxidot kibocsátó erőművek tudnák el­látni, lényegesen drágábban. ■ Vida Tünde Rónaky József, Hegyháti József és Pálinkás József felavatja a tárolót

Next

/
Oldalképek
Tartalom