Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-17 / 90. szám

3 2008. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Eger VERSENY A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban ma és holnap országos tanulmányi versenyt ren­deznek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési In­tézet által is támogatott megmé­rettetésen a növendékek CNC- gépkezelésből és programozásból adhatnak számot tudásukról. Egerfarmos verseltek az idő­sek Otthona adott helyet a vers­és prózamondó versenynek. A nyugdíjasok mellett az iskolából is érkeztek versszerető gyerekek. Az Őszirózsa Nyugdíjas Szervezet összejövetelén Csák Lajosné, Verebélyi Géza és Nagy Kálmán­ná előadása nem csak a zsűrit, de a közönséget is lenyűgözte. Heves megye uszadék a Tiszán levonuló árhullám miatt a kiskö­rei vízlépcsőnél elrendelt duz­zasztást a vízügyi igazgatóság megszüntette. A folyó Kisköre alatti szakaszán uszadék megje­lenésére lehet számítani, ezért az illetékesek felhívják a figyel­met arra, hogy a vízi eszközök használatakor, továbbá a kom­pok üzemeltetésekor az érintet­tek tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. ApC SZÍNHÁZ Ma a fővárosba lá­togatnak a Színházbarátok Köré­nek tagjai. Az utazók a Thália Színházban a Csókos asszony cí­mű darabot tekintik meg. Hatvan ELŐADÁS A városi bé­lyeggyűjtő kör sorozatának kere­tében az erdélyi hotelposták ki­alakulásáról szerezhetnek isme­reteket az érdeklődők április 19- én, szombaton 10 órától a Grassalkovich-kastély barokk ter­mében. Az előadó dr. Perneczkey László atomfizikus lesz. Kerecsent! anyukáknak a Biz­tos Kezdet Klub ma délutáni fog­lalkozásán a fül-orr-gégészeti be­tegségek otthoni ápolásához kaphatnak jó tanácsokat az anyukák az erre az alkalomra meghívott szakápolónőtől. A fog­lalkozás 14-től 18 óráig tart. Eget TÁRLAT Az Eszterházy Ká­roly Főiskola gyakorló szakiskolá­ja végzős diákjainak munkáiból nyílik vizsgakiállítás ma 16 órakor a Művészetek Háza Átrium Galé­riájában (Széchenyi u. 16.). Az al­kotásokat Homa János, az önkor­mányzat kulturális bizottságának elnöke ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe. Agora a salakos pályán tervek Eredetileg a sportcsarnokot szerették volna felújítani A Városházán bemutatták az elképzelés fő elemeit. A polgármester (jobbra) szerint àt Agora remélhetőleg egy átalakuló, fejlődő városrészhez tartozik majd. Multifunkcionális közös­ségi központok kialakítá­sára nyújt lehetőséget az Agora-pályázat. Erről és Eger új kulturális kon­cepciójáról esett szó a vá­rosházi fórumon. Rénes Marcell Mint azt nemrégiben hírül ad­tuk, az Agorára a társadalmi inf­rastruktúra fejlesztésére szánt operatív program keretéből nyer­hető el jelentős európai uniós tá­mogatás. Az Agora esetében szó lehet például a városi közműve­lődési intézmények racionalizá­lásáról - ez a megyeszékhelyen éppen a közelmúltban történt meg -, illetve ehhez kapcsolva komplexumok létesítéséről. Miután eldőlt, hogy tizenhat megyei jogú város mellett Eger is jelentkezik a kiírásra, három épí­tésziroda meghívásával tervpá­lyázatok készültek. Az előzetes tenderen igen szoros pontozásos versenyben a Rátkai Építész Iro­da bizonyult a legjobbnak, így ezt a céget kérték fel az elképzelés részletes kidolgozására. A jelenlévők a fórumon kivetí­tőn is megismerkedhettek a ter­vekkel, megtudhatták például, hogy az új központ az elképzelé­sek szerint az Érsekkert és a Had­nagy út sarkán, a mai salakos pá­lya egy részén kap helyet. Szeleczki János alpolgármester tájékoztatása szerint eredetileg a már eléggé leromlott állapotú Ke­mény Ferenc Sportcsarnokot újí­tották volna fel közösségi célokra, de kiderült, hogy erre ennek a pá­lyázatnak az előírásait követve nincs mód. A felsővárosi műfü­ves sportpálya kialakítása óta az érsekkerti salakos pályát nem­igen használták már a sportolók, így ezt a helyszínt választották. A par­kosított környezetbe tervezett Agora 550 fős nézőtérrel ren­delkezik majd. A projekt teljes összege országosan 14,6 milli­árd forint, amelyből feltehetőleg nyolc-tíz megyei jogú város ré­szesedhet 1-1,7 milliárdos ér­tékben. Különösen kedvező, hogy önerőt nem igénylő, vagyis száz százalékban támogatott a program. A pályázat benyújtá­sának határideje május 30. Habis László polgármester a résztvevők előtt kifejtette: ahhoz, hogy Eger a jelenlegi uniós költ­ségvetési időszakban sikerrel szerepeljen a különböző pályá­zatokon, integrált városfejleszté­si stratégiára lesz szükség. A most készülő anyag a városrehabilitációs terveket is tartalmazza. Az első ilyen a Do­bó térhez és a környékéhez kap­csolódik, amelyet szeretnének úgy át­formálni, hogy a ma­inál alkalmasabb le­gyen nagy rendezvé­nyek színterének. De a Líceum, az Ér­seki Palota épületegyüttese, a Szépasszony-völgy és térségének fejlesztése is az elképzelések kö­zött szerepel. A leendő Agora pe­dig remélhetőleg egy átalakuló, fejlődő városrészhez tartozik majd, a vasútállomás környékén - az Érsekkert szomszédságában- ugyanis intermodális, közös közlekedési csomópont létreho­zását tervezik. Innen lenne elér­hető a helyi és a helyközi autó­busz- és a vasúti közlekedés, de felmerült az Egert és térségét ki­szolgáló okmányiroda ideköltöz- tetésének ötlete is. A városi közgyűlés kulturális bizottságának szocialista tagja, Kalmár Péter érdeklődésünkre elmondta: ugyan az egész pályá­zati rendszert láthatóan az jel­lemzi, hogy hiányzik a távlatos stratégia, és egy adott település az ingyenpénz csábításában arra pályázik, amire éppen lehet, mégis van fantázia az Agorában. Nagyon szellemes, korszerű, eu­rópai gondolat egy ilyen közössé­gi tér kialakítása, bűn lenne nem kapcsolódni hozzá. Kérdéses ugyanakkor, hogy mi lesz a meg­építésével felszabaduló ingatla­nok sorsa. Ilyen lehet például a Művészetek Háza Széchenyi ut­cai, igencsak értékes épülete. ■ A vasútállomás környékén intermodális csomópont ki­alakítása a cél. Szép elképzelés: az Érsekkertbe építendő új közösségi központ látványterve egér közgyűlése jövő heti ülé­sén tárgyalja a 2011-ig szóló kulturális koncepciót. Az anyag szerint a fejlesztés ered­ményeként az Agora új komp­lexuma alkalmassá válna ma­gas színvonalú kulturális ren­dezvények lebonyolítására, az élethosszig tartó tanulás szín­tereként folyamatos képzések biztosítására, régiós informáci­ós központok elérésére és csa­ládbarát szolgáltatások kiala­kítására. Önálló otthont kap­na benne az Egri Fesztivál Ba­lett, az Egri Szimfonikus Zene­kar, továbbá megvalósulna egy professzionális kiállítási tér. ÁLLÁSPONT SU HA PÉTER Rézbagoly; érvágás elképzelem, ahogy kedvenc háziorvosom egy sztetosz­kóppal a nyakában tüntető­leg elhagyja a rendelőjét, az épp felbontott szerződését fecnikre tépve. Elképzelem, bár elképzelhetetlennek tar­tom. Túl az orvosi eskün, meg az elhivatottságon, meg minden szépséges elven is túl. Ott, ahol a kurta farkú bankszámla túr. egy orvos ugyanis abból él, hogy gyógyít. Még akkor is, ha egyrészt az egészségügy nem üzlet, másrészt az ő vállalkozását az államnak kellene nyereségessé tennie. Mindkét alapvetés az orvosi kamarától származik, kü- lön-külön érthető, együtt legalábbis pikáns. Ha ugyanis az egészségügy nem üzlet, akkor értelmez­hetetlen rá a vállalkozás, mint piaci tevékenység. Ha meg mégis, akkor szektor- semlegesség, egyenlő pálya, egyenlő esélyek, akár rézbagolyfényező kisiparos, akár magánzó agysebész az illető. Aki vagyonát kockáz­tatja, maga teremti meg mű­ködése feltételeit, tudását, munkáját a piacon értékesí­ti. Tehát vállalkozik. úgy tűnik, mintha a kamara ezt nem akarná érteni. Vi­zitdíjat ne, de vizitdíjpótlást igen, piacot ne, de nyeresé­get igen. Garantáltat. Ez így nem fog menni. AKKOR HOGYAN? A hivatásuk­kal felhagyó orvosok majd fusiznak? A sufniban egy rozsdás bökővei eret vág­nak? Kötve hiszem. Abba­hagyják a szakmát? Akkor viszont a szerződésben ma­radó doktoroknak lesz sok­kal több betegük, és ezzel kártyájuk, pénzük. És akkor az orvosi kamara kényelmesen hátradőlhet: na ugye, mégiscsak lehet itt újraosztani a piacot. (De a piac szónál szemérmesen önnön ajakára koppint.) VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Feltámadási menet az összetartozásért kelet Útjuk során szívet rajzolnak a zarándokok a Kárpát-medencébe Újabb lendületet vehet a vár rekonstrukciója A már hagyományos, immár ne­gyedik feltámadási menet, amely a Kárpát-medencei magyarság területén halad végig, kedden Heves megyébe is elért. A zarán­dokokat Hatvanban, Gyöngyö­sön és Egerben fogadták. A menet Tihanyból indult hús- vétkor, és pünkösdkor érkezik Csíksomlyóra, ahol a búcsú nap­ján találkozik a felvidéki ággal, és közösségük kifejezőjeként egy csokorba fonódnak. Az útvo­nal egy szívet rajzol a Kárpát­medencébe. Az út folyamán a feltámadási menet jelvényére, az Árpád-kori motívumú szárnyas keresztre, melyet stafétaként adnak tovább egymásnak a fogadó plébániák, A jelképet Pádár Sándor vitte Gyöngyösön, a kereszt Egerbe folytatta útját minden állomáson egy szalagot tűznek. Gyöngyösön a Szent Ber- talan-templomban fogadták a ke­resztet a helyi Kolping egyesület és az egyházközség képviselői, akiknek nevében a szalagot Dá­vid Józsefné kötötte fel. Juhász Ferenc plébános arra emlékezte­tett: a feltámadási menet kelet fe­lé tart, ami a keresztényeknek fontos, hiszen a Megváltó is ott született, halt meg és támadt fel. Erre emlékeztet a legtöbb temp­lom hagyományos keletre néző építése is. „Nekünk magyarok­nak pedig különösen fontos, hogy tőlünk keletre, országhatá­rainkon kívül rekedt testvéreink­kel sose feledjük el a közösséget” - jegyezte meg a plébános. ■ A felújított Dobó-bástya 2005 no­vemberében történt átadása után - amely az egri vár rekonstrukci­ójában komoly áttörést jelentett - most ismét lehetőség nyílik egy nagyszabású berüházásra. A vár­ban tartott tegnapi sajtótájékoztatón el­hangzott: a megye, a város, a múzeum és a Kincstár összefo­gásában összeállt az a három elemből álló, összesen másfél mil­liárdos projekt, amelyre a Regio­nális Operatív Programból remél­nek uniós forrást. Ha sikerrel pá­lyáznak, úgy 2009-2010-ben megkezdődhet a beruházás is. Mint azt dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató és Sós Tamás közgyűlési elnök elmondta, a ter­vek szerint visszaépítenék a Püs­pöki palota keleti, elbontott szár­nyát, amely révén megnyílhatna az épület ma még kihasználatla­nul álló tetőtere is. Itt helyeznék el a megye népművé­szeti kiállítását. A hajdani Provizori palota helyén nélkü­lözhetetlen kiszolgá­lóhelyiségeket alakítanának ki, s innen lehetne megközelíteni az alatta húzódó, ma még feltáratlan pincerendszerben létrehozandó egri szőlészeti-borászati történeti kiállítást A ma még elzárt Szép­bástya, azaz a Kálvária-domb is megnyílhatna a rekonstrukciót kö­vetően a látogatók előtt. ■ ■ Szőlészeti-borá­szati történeti ki­állítást terveznek. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom