Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-26 / 225. szám

2007. SZEPTEMBER 26., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE 5 Két kistérség összefogásával alakult meg a helyi közösség A dormándi Latinovits-kas- télyban alakult meg Tisza- Tarna-Rima menti Leader Ak­ciócsoport fejlesztésében részt vállaló helyi közösség. Az alakuló gyűlésen több mint hatvan résztvevő jelezte csatla­kozási szándékát. Képviselőnek Szucsik Istvánt választották, aki a hevesi irodában kezdeményez­te a helyi közösség regisztráció­ját Ezzel lezárult az eljárás első szakasza. Szeptember 20. és ok­tóber 10. között van lehetőség a közösség bővítésére. Ekkor a megfelelő dokumentumok eljut­tatásával és írásbeli ajánlással csatlakozhatnak civilek, vállal­kozók vagy önkormányzatok. Amennyiben ennek a szakasz­nak valamennyi kritériumát si­kerül teljesíteni, s a vidékfejlesz­tési akciócsoport felkérést kap a stratégiai terv kidolgozására, a későbbi fejlesztések megalapo­zására. Ha a folyamat minden szempontból megfelelő lesz, az előzetesen elismert csoport Leader akciócsoporttá alakulhat. Ez az út garanciája lesz a haté­kony vidékfejlesztésnek: az együttműködés elősegíti majd a hevesi és füzesabonyi kistérség gazdasági megélénkülését, a vi­déki életminőség javítását. ■ SZÁSZI károly, Kömlő - Egyre több az üres ház és elha­gyott porta a faluban, s nagyon rossz ezt látni. Az olcsó ingatla­nok gyakran a lakásmaffia cél­pontjaivá válnak, olyan embere­ket telepítenek ide, akik azt sem tudják, hol vannak. Az ötvenes években még közel négyezren éltünk Kömlőn, ma talán kétez­ren vagyunk. A fiatalok elván­dorolnak a faluból, aki tanul, kö­zépiskolába kerül, az nem jön már vissza. Öregszik a népesség, tőlük már nem lehet elvárni, hogy bármit tegyenek Komlóért. Egyre fogyunk, és egyre több az eladó ház is. Meg kellene állíta­ni ezt a folyamatot, amíg nem késő, és stabilizálni kellene a lé­lekszámúnkat. ■ Szép emlékek Szárazbőről múltidéző Avagy miért kellett a körtefára csengőt kötni? A tízgyermekes Varga család - köztük János bácsi és Piros néni - Szárazbőn élt, csak 1947-ben költöztek be Kömlőre A falvak, tanyaközpontok, uradalmak eltűnése ter­mészetes történelmi fo­lyamat. Dél-Heves legné­pesebb lakott pusztája, Szárazbő ma csak az idő­sek emlékezetében él. Szuromi Rita Valószínű, hogy jó földjeiről, bősé­ges terméséről kapta a nevét az egykor Besenyőtelek, Kömlő, Átány által határolt, közigazgatá- süag az utóbbihoz tartozó urada­lom, Szárazbő. Egyes feljegyzé­sek szerint a két világháború kö­zött több mint háromszázan él­tek itt, cselédként, földműves­ként, kovácsként vagy felesdohányosként. A területen három nagy nemesi család, a Bárczy, a Puky és a Papp(száz) osztozott. Ma már nyomaiban sem lelhető fel Bárczy Elemér 12 szobás kastélya, amelytől Kiss Je­nő, a mindenes, igyekezett min­den eszközzel távol tartani a szárazbői apróságokat Még csak az kellene, hogy zavarják a báró­nő nyugalmát!- Mi 1947-ben odahagytuk a ta­nyát - meséli a ma már Kömlőn élő Varga testvérpár. Az 1925-ös születésű Piros néni és a tőle há­rom évvel fiatalabb testvére, Já­nos bácsi tizedmagukkal éltek szüleikkel a népes uradalmi bir­tokon. - A háború szétdúlta a kas­télyt, a cselédházakat, a dohány­szárító pajtákat később a téesz el­túrta. Mindenki ment, amerre lá­tott. Sokan Kömlőre költöztek, mások Átányban vagy Besenyőtel­ken vettek házat. Néhányan még évekig kijártak di­ót szedni, vagy a vadon is dúsan termő gyümölcsöt leszedni. Mi már nem mentünk, volt nekünk dolgunk az életben... Szárazbő ma már épp olyan le­genda, mint Óhalász, Onána, vagy épp Rákhát Legfeljebb le­véltárak mélyén és persze né­hány nagyon idős ember emléke­zetében léteznek.- Volt egy hatalmas iskola, a három nagy uraság építette, oda jártak a tanyavilág gyerekei - me­séli a testvérpár. - Egyszerre járt oda hat osztály, a tanítónőnk, Se­res Rózsika debreceni volt. Egy nagyon picike, de csinos asszony volt, vagyis hát lány, mivel nem volt annak férje. Suttogtuk is, ha Tűzrőlpattant asszony volt a báróné, maga hajtott Makiárra. hamarabb elengedett minket, hogy megy az urasághoz. Hogy igaz volt-e vagy sem, nem tudni. Az intézőnk egy nagy veres ember volt, úgy hítták, Bagi János, a felesé­ge pedig a Fritz Ilonka. Féltek so­kan a Bagi Jánostól, kemény em­ber volt az, de a mi apánkat soha nem merte bántani. Az uraság kastélyától jó messze álltak a cse­lédházak, ott laktunk mi is. Még a kastély közelébe se mehettünk, azt beszélték, 12 szoba volt ab­ban, a bárónő meg egy német asz- szony, csuda tűzrőlpattant és kar­dos. Az viselte ott a kalapot. Úgy hajtotta a lovat, mint egy férfi. Ha Makiárra ment bevásárolni, so­ha nem engedte, hogy a kocsis hajtson. A férje, Elemér egy jám­bor ember volt Magtalan. Nem született gyermekük - mesélték. Piros néni egyszer találkozott a bárónővel. Az is­Kilencévesen már a földeken piros néni kilencéves korában már markot sze­dett. De sok munkát adott a dohány is, az öt lány elosztotta egymás között a 10 sor dohányt. Édesanyja délig engedte dolgozni, akkor vitte ki az ebédet, s felváltotta őt. Az idős néni úgy em­lékszik, soha nem voltak fáradtak. Bár dolog ren­geteg volt, nem idegeskedtek, tudták, mindennek megvan a maga ideje, kapkodásra semmi ok. Nagyon népes családok éltek odakint, nem volt ritka a 8-10 gyerek sem. kólából hazafelé tartott, amikor a bárónő kutyája megszimatolta a kislány kabátjára varrt muffot, s beleakaszkodott. Piroska sírt, jaj­gatott nagyon, a bárónő meg úgy nevetett, hogy a könnye is kicsor­dult. De nem volt az rossz asz- szony. Aztán amikor a front elér­te Bőt, menekítették a bárónőt a helyiek. Féltek, mivel német szár­mazású, még baja lesz.- Volt ott egy akkora makkfa, amelynek az ágai is akkorák vol­tak, mint a derekam - meséli Já­nos bácsi. - Az alatt üldögéltünk mi delente. A kastély mellett vol­tak eperfák, és egy nagy körtefa is. Ám az intéző csengőt szerelt a körtefára, nehogy meglopjuk. Piros néni gyakran visszaál­modja a régi világot. A pénz ha kevés is volt, de volt értéke.- Aztán jött a háború, jöttek az oroszok, hú, de sokan voltak, sü- töttek-főztek maguknak, négy lányt meg elvittek a tanyára, hogy mosni kell rájuk, de csak reggel engedték őket haza. Amikor be­jöttek, szaladt is az édesapánk, hogy itt vannak az oroszok, haza ne gyertek. Aztán vé­ge lett ennek is. « s/ És tulajdonképp flr Szárazbő történetének . is. A tanyavüág és az ura­dalmak felszámolásával az it­teniek is szétszéledtek. Más világ következett. A birtokon még rádió sem volt Mégis születtek, szeret­tek, meghaltak, éltek. Ma pedig már csak az emlékük létezik... Immár tízéves lett a vásárhelyisek lapja kisköre Tíz éve alapították a kiskörei Suliújságot Október 4-én 14 órakor ez alkalomból szülinapi bulit és szerkesztő­ségi találkozót rendeznek az iskolában. Az eseményen részt vesznek a megye né­hány általános iskolájának újságírói, szerkesztői, a helyi média (a Körkép főszerkesz­tője és Kisköre web-oldalá- nak felelős szerkesztője), valamint a Heves Megyei Hírlap újságírója. Csillagászati est volt az iskolában tárnáméra A diákönkor­mányzat évek óta kapcsola­tot ápol a gyöngyösi Praesepe csillagászkörrel. A közelmúltban az együtt­működés eredményeként hatvan gyermek előadást hallgatott meg a Napról, majd a sötétség beálltakor távcsöves csillagvizsgálat kö­vetkezett, ennek során meg­ismerkedtek a csillagórával és a csillagképekkel is. Őszi könyvtári hetek kezdődnek heves Október 3-án Csáki Zsigmond polgármester megnyitójával kezdődnek az őszi könyvtári hetek a váro­si könyvtárban. Ezen a na­pon előadás hangzik el az Univerzum energiáiról Sza­bó Attila (Pinky) univerzális energiaközvetítőtől és Ádám Józáef Pránanadi-mestertől. Csütörtökön 11 órakor tan­folyam indul, 17 órakor pe­dig „Az átányi kőkoporsó” című könyv bemutatóját tartják a könyvtárban. Pénteken 14 órakor a Gyer­mekkönyvtárban „kölyök- olvashow” kezdődik. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Szuromi Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(S axelspringer.hu Kitüntetett pedagógusok. A kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola két nyugalmazott tanárát köszöntötte a minap Szén József polgármester, aki Mikbvicz Gábornénak és Seres Lajosnénak szolgálati emlékérmet adott át. Mindkét pedagógus alázattal, szakmai hozzáértéssel végezte eddigi munkáját, a jövőben pedig települési rendezvényeken számítanak rájuk. Kontár a szerződés ellenére se jött el falunap Az egykori bábaasszonyt posztumusz díszpolgárrá választották Nyolcadik alkalommal rendez­ték meg az erdőtelki falunapot. A rendezvényt Mary Zsuzsi elő­adóművész nyitotta meg, őt kö­vette Liska János, aki Máté Péter jó barátja volt, így értelemszerű­en az ő dalait közvetítette. A he­lyi csoportok közül színpadra léptek a mazsorettek, a néptánc- csoport tagjai, akik párnás tán­cot adtak elő, valamint a nyugdí­jasklub tagjai egy rockival álltak a közönség elé. Zenélt még ifj. Báder Miklós is, aki mindössze hétéves, de bátran és ügyesen kiállt az emberek elé. Évek óta hagyomány, hogy a falunapi ren­dezvényen adják át a díszpolgá­ri címet. Ebben az évben posz­tumusz elismerést kapott a falu volt bábája, Vass Sándorné, Er­zsi néni, aki generációk születé­sénél segítkezett. Az estet Komár László zárta volna, akivel hivatalosan megál­lapodást kötöttek a szervezők, ám az énekes nem jött el, mivel állítólag a budapesti zavargások miatti útlezárások akadályozták ebben. A történtek pikantériája, hogy ezen az estén a híradások sehonnan sem jeleztek útlezá­rást vagy hasonló eseményt.- Jelenleg is tárgyalunk a mű­sorszervezővel - mondta el Laczházi Tünde, a művelődési ház igazgatója -, és amennyiben nem tudunk a megfelelő kárpót­lásban megegyezni, jogi útra te­reljük az ügyet. ■ A falunap jó hangulatát Komár László hiánya sem tudta elrontani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom