Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-20 / 142. szám

2007. JÚNIUS 20., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK ­Ne adja fel: vegye fel! MiKROHiTEL Tizenötmillió forint is adható a vállalkozóknak Kikötő és túraközpont létesült kínálat Egyedülálló lehetőségek várnak a vendégekre A Mikrohitel Plusz előnyei: • Nincs kezelési költség, folyósí­tási jutalék. • Megkezdett beruházás is finanszírozható. • Ingyenes tanácsadás, segítség az üzleti terv elkészítésében. • Mezőgazdasági vállalkozások is igényelhetik. • Kamata a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat. • Kapcsolódhat mikro- hitelhez is. A ROP-os pályázatból megvalósult beruházást hamarosan használatba vehetik a turisták Gyakori szlogen, hogy egy jól működő vállalko­záshoz csupán egy zseni­ális ötlet kell, és minden megy magától. Az üzleti, gazdasági élet szerep­lői azonban jól tudják, hogy a si­kerhez legalább olyan nagy szükség van tőkére, mint arra a bizonyos „isteni szikrára”. Az el­múlt években a kisvállalkozások közül sokan azért kényszerültek térdre, mert hiába kopogtattak a különböző bankok ajtaján, azokból a legtöbbször kitessékel­ték őket. Márpedig pénz nélkül nem lehet elindítani egy életké­pes vállalkozást sem. Még na­gyobb gondot jelenthet, ha az el­ső lépéseket már sikerült meg­tenni, ám a folytatáshoz - példá­ul - egy újabb beruházáshoz, egy eseüeges fejlesztéshez kép­telenség előteremteni a szüksé­ges összeget. Szerencsére egy jó ideje van megoldás a fenti gondokra. A Mikrohitel Plusz konstrukcióval már jó pár megyénkbeli vállalko­zó megismertekedett, s ők kivé­tel nélkül állítják: igazi mentőöv­ként szolgált ez a pénzügyi lehe­tőség a kellő pillanatban. Bátran állíthatjuk tehát: ha vállalkozásának kedvezményes kamatozású, gyorsan felvehető, hosszú futamidejű hitelre van szüksége, érdemes Önnek is a megyénkben közkedvelt Mikrohitel Pluszt választani! Ennek előnyeiről előnyeiről Tóth Elemér ügyvezetőt, a He­ves Megyei Vállalkozási és Terü­letfejlesztési Alapítvány igazga­tóját kérdeztük:- A hitel jelentős segítség a mikrovállalkozások számára, hiszen nemcsak a tervezett, ha­nem a már elkezdett beruházá­sokra is igénybe vehető. Felső határa 15 millió forint, ezt 7-10 év alatt kell visszafizetni. A tör­lesztés megkezdéséhez 2 év tü­relmi időt biztosítunk. lAegyeí és fővárost Vállalkozásfejlesztési Aiapftványolc HM VT A Alapítványunk több, mint 10 éve foglalkozik hitelnyújtással, s eddigi tapasztalataink szerint azért népszerű ez a támogatási forma a kisvállakozások köré­ben, mert azok a vállakózások is igénybe vehetik, amelyek a kereskedelmi bankoktól nem kaphatnak kölcsönt. A konstrukció kapcsolódhat mikrohitelhez is, melynek ösz- szege anyagvásárlásra is fel­használható. Országosan eddig több, mint 25 ezer vállakózás vette fel, több mint 40 milliárd forinthoz jutva. A Mikrohitel Plusz a Heves Megyei Vállakozási és Területfej­lesztési Alapítvány központjá­ban igényelhető. A hitelnyújtáshoz vezető lé­pések 1. Elemezzük, alkalmas-e az Ön vállalkozása a kölcsön felvéte­lére. 2. Segítünk elkészíteni az üzleti tervet 3. Megtaláljuk az Ön számára legkedvezőbb hitelformát. A hitelprogramról, a folyósítás feltételeiről, a beszerzendő do­kumentumokról és az igény­lőkre vonatkozó egyéb feltéte­lekről a Heves Megyei Vállal­kozási és Területfejlesztési Alapítvány munkatársaitól kaphatnak részletes felvilágo­sítást. HEVES MEGYEI VÁLLALKOZÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY 3300 Eger, Petőfi S. u. 19. 36/410-724 info@hmvk.hu Forduljon hozzánk bizalommal! Ne adja fel: vegye fel! Heteken belül használhatják a vendégek az átadás előtt álló Fűz­fa Kikötőt Poroszlón. A létesít­mény különlegessége, hogy a közveüenül a Tisza-tó partján fek­vő szállodából pár tízméteres sé­tával elérhető. Az a tény, hogy a hotelnek sa­ját hajókikötője van, azt is jelen­ti, hogy a pihenésre érkezett em­ber hajnalban különösebb herce­hurca nélkül mehet horgászni, ha ahhoz szottyan kedve. De ha más napszakban tölti a vízen az idejét a vendég, akkor sem kell at­tól tartania, hogy a vele együtt üdülő családtagok unatkozná­nak: a bowlingtól az úszómeden­céig sok minden megtalálható a panzióban.- Mindaz, ami előbb álom, ké­sőbb terv és sikeres pályázat volt, hamarosan valósággá lesz - mondta Erdélyi Imréné, az Er- Tank Kft. ügyvezető igazgatója. Az Európai Unió Bizottságától a Regionális Operatív Programban (ROP-1.2.2-05/1.) elnyert pályá­zati pénzek segítségével ugyanis megépülhetett a Fűzfa Kikötő. A 72 millió forintos beruházás költségének 45 százalékát pályá­zattal, vissza nem térítendő támo­gatásként nyerte el a kft. A léte­sítményhez szükséges földmun­kákat már befejezték, és térbe­tonból alakították ki a sólyát, ahonnan az autóval érkező turis­ták engedhetik majd le a csónak­jaikat. Emellett a cölöpsor mellett kavicsos utat is építettek. Lerak­ták a lejárórámpákat és a stégeket is kialakították már. Mint megtudtuk, nem csak a kikötő jelent újdonságot, hanem az is, hogy a Regionális Idegenfor­galmi Bizottság biztosította lehe­tőséget kihasználva a kikötőből vízitúrát, kerékpáros túrát és gya­logtúrát is tehetnek a vendégek, mégpedig képzett túravezetővel.- Egyedülállóak vagyunk Ma­gyarországon abban a tekintet­ben, hogy mindhárom túrázási formában kínálunk lehetőséget. A RIB-es pályázatra harminc­egyen jelentkeztek a Tisza-tó kör­nyékéről, vállalva, hogy túraköz­pontot létesítenek. Ebben voltak, alak a vízi, voltak, akik a kerék­páros, mások pedig a gyalogos tú­rázás lehetőségét célozták meg, mi mind a hármat. A kikötőt is és magát a túraközpontot is július­ban szeretnénk indítani - mon­dotta az ügyvezető igazgató, aki­től megtudtuk: elsősorban ma­gyarvendégekre számítanak. Ak­ciókat szerveznek majd annak ér­dekében, hogy ki legyen használ­va maga a kikötő is, de elsősorban azért vágtak bele a létesítmény megépítését célzó pályázatba, hogy a saját vendégeiket ki tud­juk szolgálni.- Nagyon sok olyan, családdal érkező turista fordul meg nálunk, akik közül például a papa jön hor­gászni, a család meg fürdik, bowlingoznak. Mostantól a tavi elérésünk is kényelmesebb lesz, ami növeli szolgáltatásaink szín­vonalát is- mondotta Erdélyi Imréné.- Kerékparkölcsönzőt létesí­tünk, a kikötőnél csónakkölcsön­zési lehetőséget teremtünk. Mel­lette túrákat tervezünk a Tisza- tavi Tanösvényre a madárrezer­vátumba. Annál is inkább, mert nagyon sok az érdeklődő gyer­mek, illetve iskolás csoport. Még egyszer a veszélyes gyűjtögetésről Közúti jelzőtáblák, csatorna-fe­dőlapok, feszültség alatti villa­mos vezetékek, vasúti biztosító berendezést működtető kábelek lopása miatt súlyos balesetek tör­ténnek. Miért? Az üzemeltetők intézkedéseinek hiánya miatt is! Nem lehet minden ellopható tárgy mellé őrt állítani, mondja az üzemeltető. Ebben igaza van. Következik a rendőrségi feljelen­tés, esetleg eredménytelen nyo­mozás, felelős nincs. Pedig kell, hogy legyen! Az üzemeltető mi­kor, hányszor kezdeményezett jogszabálykészítést,-módosítást vagy -javaslatot ezen lopások megakadályozására? Remélem, régóta és sokszor, de úgy tűnik, eredménytelenül. Az alábbi módszer bevezetését javaslom. A témában érintett üzemeltető hirdetményben közölje, hogy az üzemeltetés során feleslegessé vált, tételesen is felsorolt anyaga­it saját telepén selejtezi és őrzi. A bármilyen módon újrahaszno­sítható anyagot (színesfémet stb.) az őrzött tárolóhelyről iga­zolás kiadása mellett szállíthat­ják el, vagy az üzemeltető adja át a kijelölt gyűjtőhelyeken. A ta- láltnak mondott, gyűjtött r lopott - anyag megszűnik. Egyelőre nem látom akadályát a fenti vagy hasonló módszer alkalma­zásának. Nem fogadható el az a nem hivatalos vélekedés, hogy a „gyűjtögetés” mintegy szociális segítségnek lenne tekinthető, sürgősen lépni kellene az illeté­keseknek. ■ Lenhardt László (cím a szerkőben) A vasparipák hazai, látványos bukása vélemény Miért gazdaságtalan nálunk minden, ami máshol jól működik? Nagy kérdés, hogy az átalakított menetrend után vajon miért váltak alacsonyabb színvonalúvá a megyeszékhelyen a közlekedés feltételei? Nagyon elszomorít, hogy hazánk­ban néhány technikai vívmány fejlesztése komoly fejtörést okoz a hatalmon lévő kormányoknak. Folyamatosan elolvasok minden olyan írást, mely a vasút, a hajó­zás fejlesztésével és jövőjével kap­csolatban napvilágot lát. Nem ér­tem, hogy e technikai eszközök miért veszteségesek, míg más eu­rópai országokban gazdaságosan üzemeltethetők. Míg egy német vagy osztrák vasúti személyszállító vagon tisz­ta, nálunk ugyanez miért mocs­kos a szó igazi értelmében? Ten­geri flottánk már nincs. A dunai és balatoni hajózásnál is bajok vannak. Európa legfiatalabb és legkorszerűbb repülőgép-flottá­ja veszteséges. Biztos, hogy min­den esetben csak az eladásuk je­lentheti a megoldást? Hol vannak a tanulmányok, elemzések, gazdasági számítá­sok, rövid és hosszú fejlesztési tervek és a szakmai érvek, me­lyek biztosítják a magyarországi légi flotta, dunai, tiszai hajózás, a vasút biztonságos és gazdasá­gos működését? Hol vannak az utazók által is megfizethető, kor­szerű és kényelmes utazási felté­telek? Az átalakított menetrend után az utazási feltétel egy me­gyeszékhelyről miért vált alacso­nyabb színvonalúvá? Hová lettek a kényelmes és tiszta „IC” kocsik, miért hosszabbodott a menetidő? Nagy tekintélyű Parlamen­tünk egyik oldala sem mondhat­ja el magáról, hogy megnyilvá­nulásaik egy-egy szakmai kér­désről bölcsek, előrelátók. Azt még kevésbé, hogy azokat képvi­selik, akikért ott ülnek a padsor­okban. A külföldiek szavával él­ve: hazánk a rosszkedvű embe­rek országa. Hogy miért? Szám­talan okot lehetne felsorolni. En­nek ellenére nap mint nap ta­pasztalom, hogy a magyar embe­reknek van véleményük az or­szág sorsáról. El is mondják a te­levízióban, rádióban, írott sajtó­ban, csak az a baj, hogy mind­ezek sajnos süket fülekre talál­nak. Manapság a pórnép véle­ménye a politikusoknak időn­ként ciki. Természetesen van­nak kivételek, és ezért őket tisz­telet is övezi. ■ Baráth Mihály Eger (cím a szerk.-ben) Mi lesz velünk, elnémított hadiárakkal? Lassan elfogyunk, de nem szó­lunk, csak hallgatunk. Tüdomá- sul vettük, hogy szegény az or­szág, ránk nem volt és nincs pénz. Aki a hazáért harcolt hat évig, aztán e küzdelembe bele­halt, nem járt a hozzátartozói­nak semmi. Ötven évig említeni sem volt szabad a történteket. Aki hadifogolyként vagy hadi­rokkantként hazakerült, az 480 ezer forintot kapott, joggal. Ne­kik volt szószólójuk, nekünk nem, de még pártfogónk sem. Mi hadiárvák egész életünk­ben nyomorúságban éltünk. Saj­nos úgy tűnik, hogy az Ország- gyűlés képviselői közül senki nem volt hadiárva. Mi nem kampányolunk, nem tüntetünk, csak hallgatunk. Jó lenne, ha a politikusok nem csak magukra, hanem a lassan elmúló hadiár­vákra is költenének kicsit. ■ Czipó Lászlóné, Verpelét (cím a szerk-ben) Csak névvel és címmel ellátott leveleket várunk A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet, azokért felelőssé­get nem vállal. Csak a teljes név­vel, címmel ellátott írásokat je­lentetjük meg. Továbbra is vár­juk írásaikat címünkre: Eger, Barkóczy út 7. szám. A boríték­ra írják rá: Pf. 23. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom