Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-20 / 142. szám
2007. JÚNIUS 20., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK Ne adja fel: vegye fel! MiKROHiTEL Tizenötmillió forint is adható a vállalkozóknak Kikötő és túraközpont létesült kínálat Egyedülálló lehetőségek várnak a vendégekre A Mikrohitel Plusz előnyei: • Nincs kezelési költség, folyósítási jutalék. • Megkezdett beruházás is finanszírozható. • Ingyenes tanácsadás, segítség az üzleti terv elkészítésében. • Mezőgazdasági vállalkozások is igényelhetik. • Kamata a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat. • Kapcsolódhat mikro- hitelhez is. A ROP-os pályázatból megvalósult beruházást hamarosan használatba vehetik a turisták Gyakori szlogen, hogy egy jól működő vállalkozáshoz csupán egy zseniális ötlet kell, és minden megy magától. Az üzleti, gazdasági élet szereplői azonban jól tudják, hogy a sikerhez legalább olyan nagy szükség van tőkére, mint arra a bizonyos „isteni szikrára”. Az elmúlt években a kisvállalkozások közül sokan azért kényszerültek térdre, mert hiába kopogtattak a különböző bankok ajtaján, azokból a legtöbbször kitessékelték őket. Márpedig pénz nélkül nem lehet elindítani egy életképes vállalkozást sem. Még nagyobb gondot jelenthet, ha az első lépéseket már sikerült megtenni, ám a folytatáshoz - például - egy újabb beruházáshoz, egy eseüeges fejlesztéshez képtelenség előteremteni a szükséges összeget. Szerencsére egy jó ideje van megoldás a fenti gondokra. A Mikrohitel Plusz konstrukcióval már jó pár megyénkbeli vállalkozó megismertekedett, s ők kivétel nélkül állítják: igazi mentőövként szolgált ez a pénzügyi lehetőség a kellő pillanatban. Bátran állíthatjuk tehát: ha vállalkozásának kedvezményes kamatozású, gyorsan felvehető, hosszú futamidejű hitelre van szüksége, érdemes Önnek is a megyénkben közkedvelt Mikrohitel Pluszt választani! Ennek előnyeiről előnyeiről Tóth Elemér ügyvezetőt, a Heves Megyei Vállalkozási és Területfejlesztési Alapítvány igazgatóját kérdeztük:- A hitel jelentős segítség a mikrovállalkozások számára, hiszen nemcsak a tervezett, hanem a már elkezdett beruházásokra is igénybe vehető. Felső határa 15 millió forint, ezt 7-10 év alatt kell visszafizetni. A törlesztés megkezdéséhez 2 év türelmi időt biztosítunk. lAegyeí és fővárost Vállalkozásfejlesztési Aiapftványolc HM VT A Alapítványunk több, mint 10 éve foglalkozik hitelnyújtással, s eddigi tapasztalataink szerint azért népszerű ez a támogatási forma a kisvállakozások körében, mert azok a vállakózások is igénybe vehetik, amelyek a kereskedelmi bankoktól nem kaphatnak kölcsönt. A konstrukció kapcsolódhat mikrohitelhez is, melynek ösz- szege anyagvásárlásra is felhasználható. Országosan eddig több, mint 25 ezer vállakózás vette fel, több mint 40 milliárd forinthoz jutva. A Mikrohitel Plusz a Heves Megyei Vállakozási és Területfejlesztési Alapítvány központjában igényelhető. A hitelnyújtáshoz vezető lépések 1. Elemezzük, alkalmas-e az Ön vállalkozása a kölcsön felvételére. 2. Segítünk elkészíteni az üzleti tervet 3. Megtaláljuk az Ön számára legkedvezőbb hitelformát. A hitelprogramról, a folyósítás feltételeiről, a beszerzendő dokumentumokról és az igénylőkre vonatkozó egyéb feltételekről a Heves Megyei Vállalkozási és Területfejlesztési Alapítvány munkatársaitól kaphatnak részletes felvilágosítást. HEVES MEGYEI VÁLLALKOZÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY 3300 Eger, Petőfi S. u. 19. 36/410-724 info@hmvk.hu Forduljon hozzánk bizalommal! Ne adja fel: vegye fel! Heteken belül használhatják a vendégek az átadás előtt álló Fűzfa Kikötőt Poroszlón. A létesítmény különlegessége, hogy a közveüenül a Tisza-tó partján fekvő szállodából pár tízméteres sétával elérhető. Az a tény, hogy a hotelnek saját hajókikötője van, azt is jelenti, hogy a pihenésre érkezett ember hajnalban különösebb hercehurca nélkül mehet horgászni, ha ahhoz szottyan kedve. De ha más napszakban tölti a vízen az idejét a vendég, akkor sem kell attól tartania, hogy a vele együtt üdülő családtagok unatkoznának: a bowlingtól az úszómedencéig sok minden megtalálható a panzióban.- Mindaz, ami előbb álom, később terv és sikeres pályázat volt, hamarosan valósággá lesz - mondta Erdélyi Imréné, az Er- Tank Kft. ügyvezető igazgatója. Az Európai Unió Bizottságától a Regionális Operatív Programban (ROP-1.2.2-05/1.) elnyert pályázati pénzek segítségével ugyanis megépülhetett a Fűzfa Kikötő. A 72 millió forintos beruházás költségének 45 százalékát pályázattal, vissza nem térítendő támogatásként nyerte el a kft. A létesítményhez szükséges földmunkákat már befejezték, és térbetonból alakították ki a sólyát, ahonnan az autóval érkező turisták engedhetik majd le a csónakjaikat. Emellett a cölöpsor mellett kavicsos utat is építettek. Lerakták a lejárórámpákat és a stégeket is kialakították már. Mint megtudtuk, nem csak a kikötő jelent újdonságot, hanem az is, hogy a Regionális Idegenforgalmi Bizottság biztosította lehetőséget kihasználva a kikötőből vízitúrát, kerékpáros túrát és gyalogtúrát is tehetnek a vendégek, mégpedig képzett túravezetővel.- Egyedülállóak vagyunk Magyarországon abban a tekintetben, hogy mindhárom túrázási formában kínálunk lehetőséget. A RIB-es pályázatra harmincegyen jelentkeztek a Tisza-tó környékéről, vállalva, hogy túraközpontot létesítenek. Ebben voltak, alak a vízi, voltak, akik a kerékpáros, mások pedig a gyalogos túrázás lehetőségét célozták meg, mi mind a hármat. A kikötőt is és magát a túraközpontot is júliusban szeretnénk indítani - mondotta az ügyvezető igazgató, akitől megtudtuk: elsősorban magyarvendégekre számítanak. Akciókat szerveznek majd annak érdekében, hogy ki legyen használva maga a kikötő is, de elsősorban azért vágtak bele a létesítmény megépítését célzó pályázatba, hogy a saját vendégeiket ki tudjuk szolgálni.- Nagyon sok olyan, családdal érkező turista fordul meg nálunk, akik közül például a papa jön horgászni, a család meg fürdik, bowlingoznak. Mostantól a tavi elérésünk is kényelmesebb lesz, ami növeli szolgáltatásaink színvonalát is- mondotta Erdélyi Imréné.- Kerékparkölcsönzőt létesítünk, a kikötőnél csónakkölcsönzési lehetőséget teremtünk. Mellette túrákat tervezünk a Tisza- tavi Tanösvényre a madárrezervátumba. Annál is inkább, mert nagyon sok az érdeklődő gyermek, illetve iskolás csoport. Még egyszer a veszélyes gyűjtögetésről Közúti jelzőtáblák, csatorna-fedőlapok, feszültség alatti villamos vezetékek, vasúti biztosító berendezést működtető kábelek lopása miatt súlyos balesetek történnek. Miért? Az üzemeltetők intézkedéseinek hiánya miatt is! Nem lehet minden ellopható tárgy mellé őrt állítani, mondja az üzemeltető. Ebben igaza van. Következik a rendőrségi feljelentés, esetleg eredménytelen nyomozás, felelős nincs. Pedig kell, hogy legyen! Az üzemeltető mikor, hányszor kezdeményezett jogszabálykészítést,-módosítást vagy -javaslatot ezen lopások megakadályozására? Remélem, régóta és sokszor, de úgy tűnik, eredménytelenül. Az alábbi módszer bevezetését javaslom. A témában érintett üzemeltető hirdetményben közölje, hogy az üzemeltetés során feleslegessé vált, tételesen is felsorolt anyagait saját telepén selejtezi és őrzi. A bármilyen módon újrahasznosítható anyagot (színesfémet stb.) az őrzött tárolóhelyről igazolás kiadása mellett szállíthatják el, vagy az üzemeltető adja át a kijelölt gyűjtőhelyeken. A ta- láltnak mondott, gyűjtött r lopott - anyag megszűnik. Egyelőre nem látom akadályát a fenti vagy hasonló módszer alkalmazásának. Nem fogadható el az a nem hivatalos vélekedés, hogy a „gyűjtögetés” mintegy szociális segítségnek lenne tekinthető, sürgősen lépni kellene az illetékeseknek. ■ Lenhardt László (cím a szerkőben) A vasparipák hazai, látványos bukása vélemény Miért gazdaságtalan nálunk minden, ami máshol jól működik? Nagy kérdés, hogy az átalakított menetrend után vajon miért váltak alacsonyabb színvonalúvá a megyeszékhelyen a közlekedés feltételei? Nagyon elszomorít, hogy hazánkban néhány technikai vívmány fejlesztése komoly fejtörést okoz a hatalmon lévő kormányoknak. Folyamatosan elolvasok minden olyan írást, mely a vasút, a hajózás fejlesztésével és jövőjével kapcsolatban napvilágot lát. Nem értem, hogy e technikai eszközök miért veszteségesek, míg más európai országokban gazdaságosan üzemeltethetők. Míg egy német vagy osztrák vasúti személyszállító vagon tiszta, nálunk ugyanez miért mocskos a szó igazi értelmében? Tengeri flottánk már nincs. A dunai és balatoni hajózásnál is bajok vannak. Európa legfiatalabb és legkorszerűbb repülőgép-flottája veszteséges. Biztos, hogy minden esetben csak az eladásuk jelentheti a megoldást? Hol vannak a tanulmányok, elemzések, gazdasági számítások, rövid és hosszú fejlesztési tervek és a szakmai érvek, melyek biztosítják a magyarországi légi flotta, dunai, tiszai hajózás, a vasút biztonságos és gazdaságos működését? Hol vannak az utazók által is megfizethető, korszerű és kényelmes utazási feltételek? Az átalakított menetrend után az utazási feltétel egy megyeszékhelyről miért vált alacsonyabb színvonalúvá? Hová lettek a kényelmes és tiszta „IC” kocsik, miért hosszabbodott a menetidő? Nagy tekintélyű Parlamentünk egyik oldala sem mondhatja el magáról, hogy megnyilvánulásaik egy-egy szakmai kérdésről bölcsek, előrelátók. Azt még kevésbé, hogy azokat képviselik, akikért ott ülnek a padsorokban. A külföldiek szavával élve: hazánk a rosszkedvű emberek országa. Hogy miért? Számtalan okot lehetne felsorolni. Ennek ellenére nap mint nap tapasztalom, hogy a magyar embereknek van véleményük az ország sorsáról. El is mondják a televízióban, rádióban, írott sajtóban, csak az a baj, hogy mindezek sajnos süket fülekre találnak. Manapság a pórnép véleménye a politikusoknak időnként ciki. Természetesen vannak kivételek, és ezért őket tisztelet is övezi. ■ Baráth Mihály Eger (cím a szerk.-ben) Mi lesz velünk, elnémított hadiárakkal? Lassan elfogyunk, de nem szólunk, csak hallgatunk. Tüdomá- sul vettük, hogy szegény az ország, ránk nem volt és nincs pénz. Aki a hazáért harcolt hat évig, aztán e küzdelembe belehalt, nem járt a hozzátartozóinak semmi. Ötven évig említeni sem volt szabad a történteket. Aki hadifogolyként vagy hadirokkantként hazakerült, az 480 ezer forintot kapott, joggal. Nekik volt szószólójuk, nekünk nem, de még pártfogónk sem. Mi hadiárvák egész életünkben nyomorúságban éltünk. Sajnos úgy tűnik, hogy az Ország- gyűlés képviselői közül senki nem volt hadiárva. Mi nem kampányolunk, nem tüntetünk, csak hallgatunk. Jó lenne, ha a politikusok nem csak magukra, hanem a lassan elmúló hadiárvákra is költenének kicsit. ■ Czipó Lászlóné, Verpelét (cím a szerk-ben) Csak névvel és címmel ellátott leveleket várunk A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat címünkre: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■