Heves Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
2006-04-26 / 97. szám
6 PANORÁMA 2006. ÁPRILIS 26., SZERDA Cél, hogy a szomszédos államokban élő magyarság kulturális, nyelvi, gazdasági kapcsolattartását ne akadályozzák határok EU: változó diplomácia külpolitika A csatlakozással a lehetőségek és a teendők is bővültek Feloldották a védő- és a megfigyelési zónákat március húszadika óta nem találtak madárinfluenzával fertőzött madártetemet Magyarország területén, így minden korábban felállított védő-, illetve megfigyelési zónát megszüntettek - közölte Batiz András kormány- szóvivő. A betegségben elpusztult szárnyasok miatt összesen kilenc védőzóna és ugyanennyi megfigyelési övezet felállításáról született döntés Magyarországon - áll a közleményben. Majtényi: hazugságra épül a pártfinanszírozás az Eötvös károly Közpolitikái Intézet elnöke szerint a nagy pártok a törvényben megengedett összeg tízszeresét költötték el a kampány során. Majtényi László az InfoRádióban kifejtette: a törvény is hazug, hiszen 386 millió forintból nem lehet sikeres kampányt finanszírozni. OVI: el kell távolítani a választási plakátokat egy hónapjuk van a pártoknak arra, hogy leszedjék választási plakátjaikat - olvasható az Országos Választási Iroda (OVI) honlapján. Az OVI a választási törvényre hivatkozva azt közölte: a plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani. Vélemény volt az MSZP lecsalózása A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (LB) szerint véleménynyilvánításnak számít, hogy három fideszes politikus a voksolás második fordulója előtt tömeges választási csalással vádolta meg a szocialista pártot, mert szerintük az MSZP együtt postázta szórólapjait a hivatalos választási értesítővel. Deutsch-Für Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője, Balsai István és Küpper András szavait az MSZP kifogásolta. Ennek az Országos Választási Bizottság is helyt adott, most ezt változtatta meg a legfelsőbb bírói testület. A szaktárca szerint a környező államok területén élő magyar kisebbségeket képviseli elsősorban a magyar külpolitika. Az ország uniós csatlakozásával előtérbe került a nemzet európai közösségen belüli egyesítése. Europress A magyar külpolitika középpontjában a magyar nemzet uniós kereteken belüli egyesítése áll - legalábbis ez a központi eleme a Külügyminisztérium uniós csatlakozással megújuló nemzetpolitikájának. A szaktárca szerint az ország EU-csatlakozásával két szempontból érkezett korszakhatárhoz: egyrészt az uniós integrációval javultak a magyarság megmaradásának külső feltételei, másrészt az elmúlt években kialakult az az intézményrendszer, amely a szülőföldön való megmaradást és gyarapodást egyaránt lehetővé teszi. A nemzetpolitikai tervek szerint a magyarság az Európai Unión belül egyesül újra, e célnak rendeli alá tevékenységét a magyar diplomácia. A környező hét országban élő magyarság jövője szempontjából abszolút új helyzet az EU-bővítés. Az Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában élő magyaroknak otthont adó államok már a közösség részeivé váltak, a magyar politika pedig támogatásáról biztosította Romániát is - itt él a legnagyobb létszámú magyar kisebbség -, remélve, hogy a szomszédos állam 2007-ben csatlakozik az EU-hoz. A magyar külpolitika, kihasználva az uniós keretek adta lehetőségeket, több ízben foglalkozott a határon túli magyarság ügyeivel. A Külügyminisztérium többek között a fontos eredmények közé sorolja a kedvezménytörvény módosításakor az érdekképviseletet, illetve pozitívnak ítéli azt, hogy az unió Alkotmányos Szerződésében utal a kisebbségek jogaira. A magyar diplomácia alapvető érdekévé vált tehát a szomszédos országok uniós csátíako- zásának elősegítése, elsősorban azért, hogy az ezen államokban élő magyarság kapcsolattartását, a gazdasági, nyelvi, kulturális kapcsolatok helyreállítását ne akadályozzák a határok. Ennek érdekében két fontos célt tűzött ki a magyar külügy: részben azt, hogy a megfelelő uniós fórumokon a kisebbségi kérdéskör továbbra is a súlyának megfelelő hangsúlyt kapjon, másrészt az EU szakpolitikai kérdéseiben - így például a vízumpolitikában, a határ menti együttműködés alapelveinek rögzítésében - aktívan részt vegyen. Fontos változás, hogy míg az ország éveken keresztül alkalmazkodott az uniós követelményekhez, 2004 májusától immár az EU politikájának aktív alakítója lett, amely a szaktárca szerint új lehetőségeket és felelősséget egyaránt jelent. Az Európai Unió tagjaként Magyarország emellett lehetőséget kapott arra, hogy ellentétben a korábbi időszakkal, amikor „egyedül szólt a világba”, a közösség tagjaként lehetősége nyílt arra, hogy uniós berkeken belül érvényesíthesse érdekeit akár Európán belül, akár az EU tagjaként bárhol a világon. Mindez két szempontból is új fejlemény, hiszen a fentiekkel a magyar diplomácia mögött az európai közösség súlya áll, ugyanakkor az is fontos, hogy az országnak alkalmazkodnia kell az EU külügyi céljaihoz és a közös külpolitika irányelveihez. Cáfolja a Fidesz, hogy Mikola önként lemondana Mikola István lemond a Fidesz Fejér megyei listáján megszerzett mandátumáról a rá nehezedő külső és belső nyomásnak engedve - értesült az Index. Deutsch- Für Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője azonban cáfolta ezeket az értesüléseket. „Egyetlen egy fideszes képviselő irányában sem fogalmazódott meg senki részéről olyan elképzelés, hogy ő a maga hozzáértésével, felkészültségével ne segítse parlamen■ Deutsch-Für: mindenki marad a frakcióban, és ez Mikola Istvánra is vonatkozik. ti képviselőként a munkát. Ez Mikola Istvánra is vonatkozik” - jelentette ki. A fideszes politikus szerint ugyanakkor „érthető, hogy Mikola István az ilyen irányú találgatások kereszttüzében áll”. Az Index egyik forrása szerint „nagyon nehéz helyzet volna, ha Mikola ott ülne a Fidesz képviselőcsoportjában, és a kormánypártok állandóan szembesíthetnék a politikust korábbi, vitákat kavaró kijelentéseivel”. Éppen ezért most tartanák elegánsnak a Fidesz egykori miniszterel- nökhelyettes-jelöltjének önkéntes lemondását. Mikola nem kívánta kommentálni az internetes újság értesüléseit. Orbán Viktor pártelnök csütörtökön, a Fidesz új országgyűlési képviselőcsoportjának első munkaértekezletén tesz javaslatot a frakcióvezető személyére. Értesülések szerint Orbán Viktor, Po- korni Zoltán alelnök és Deutsch- Für Tamás is esélyes, Áder János azonban nem vállalja újra a posztot. ■ Éber Sándor Önálló frakciót alkotnak a kereszténydemokraták? „rengeteg érvet lehet felhozni az önálló KDNP-frakció mellett, amely nem csak a párt, de a Fidesz számára is előnyös lenne”- jelentette ki tegnap Lukács Tamás. A KDNP szóvivője ilyen érvként említette a több megszólalási lehetőséget, az eggyel több ellenzéki tagot a házbizottság ban, és tagságot a különböző szervezetek kuratóriumaiban is. Orbán Viktor Fidesz-elnök ugyanakkor egy közös Fidesz-KDNP- frakciót szorgalmazott A KDNP elvileg a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatná 22 taggal. Átértékelődtek a szaktárca feladatai AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS Után a külügyi tárca és a külügyminiszter feladatai is átértékelődtek: minden tagországból a tárca vezetője vesz részt az Általános Ügyek Tanácsának havi rendszerességű ülésein, mely testület az operatív együttműködés legfontosabb fóruma. Az uniós külpolitikai együttműködés ugyanakkor korlátozott: a stratégiai döntések esetén jellemző az egyeztetések utáni közös állásfoglalás, a közös akciók meglehetősen ritkák. Hogy az EU nem minden szempontból egységes, példa rá az iraki háború idején kettészakadt közösség: a britek és a spanyolok mellett többen - így Magyarország is - a fegyveres fellépés mellett, míg a franciák és a németek ellene foglaltak állást. ■ Az eredmények közé sorolja a külügy a kisebbségi jogok érvényesítését. Kérdés, kik kapnak bársonyszéket az új kabinetben választás Továbbra sem tudni, pontosan mennyivel csökken a tárcák száma - sokan „temetik” Orbán Viktort Elkészült az SZDSZ tárgyalási stratégiája az szdsz a gazdaságpolitikára, az egészségügyre, az oktatásra és a szociálpolitika területére vonatkozó liberális elképzelések elfogadására fog törekedni a koalíciós tárgyalásokon. „Meggyőződésünk, hogy' ezeket a sarokpontokat tartalmaznia kell a kormány- programnak” - mondta tegnap Kuncze Gábor. A pártelnök elárulta, hogy rajta kívül többek közt Pető Iván, Fodor Gábor, Horn Gábor és Molnár Lajos, az SZDSZ egészségügyi miniszterjelöltje képviseli majd a pártot a tárgyalásokon. Molnár Lajos jelenléte azt sejteti, hogy a kisebbik koalíciós párt az egészségügyi tárca megszerzését is célul tűzte ki. Még el sem kezdődtek a koalíciós tárgyalások, máris azt találgatja a politikai élet, hogy kik kaphatnak tárcát a Gyurcsány- kabinetben. Ugyanakkor egyelőre az is kérdéses, hogy hány minisztériumot ad át koalíciós partnerének az MSZP. Az SZDSZ konkrétumokról nem nyilatkozik, programjuk alapján a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási és az igazságügyi minisztériumokat választhatják, de felmerült a külügyi tárca is. Gyurcsány már korábban kijelentette, az oktatási tárca élére szocialista politikust szeretne. Sajtóinformációk egyre biztosabbra veszik, hogy Hiller István pártelnök kaphatja a kulturális minisztériummal összevont oktatási tárcát, sőt lehetséges oktatási miniszterként Tóth Tiborné mosonmagyaróvári iskolaigazgató neve is felmerült. Az egészségügy vezetése is kérdéses. Sokan egyenesen az orvos végzettségű Kóka Jánost vizionálják élére, az SZDSZ azonban Molnár Lajos kórház- igazgatót szeretné a tárca vezetőjéül. Egy másik változat szerint Kóka Gyurcsány helyetteseként egyfajta kabinetminiszter lehetne, így több tárca munkáját tudná áttekinteni. Ezeken kívül a kormányfő várhatóan megtartja Gráf Józsefet az agrártárca, Juhász Ferencet pedig a honvédelmi minisztérium élén. Kérdés, hogy posztján marad-e a jelenlegi pénzügy- miniszter, Veres János. Sokan valószínűnek tartják Lamperth Mónika belügyminiszter leváltását is. A most SZDSZ-es vezetés alatt álló informatikai terület és a gazdaságfejlesztés egy csúcsminisztériumban összpontosulna, amelyet Kiss Péter mostani kancelláriaminiszter irányítana. Ha az SZDSZ kapja meg a külügyi és igazságügyi tárcát, akkor az előbbi vezetésére Szent- Iványi István vagy Eörsi Mátyás lehet esélyes, utóbbira pedig Fodor Gábor neve merült fel. Hasonló találgatások folynak Orbán Viktor Fidesz-elnök jövőbeli politikai karrierjéről is. Sokan máris „temetik” a pártelnököt, mások viszont azt hangsúlyozzák, csak ő képes újjáépíteni a jobboldalt. Egyes hírek szerint a volt kormányfő a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjeként fog dolgozni a jövőben. ■ Szakács Á. - Vég M. Kuncze: titok, hány tárcát akarnak
