Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-07 / 157. szám
2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 ZÖLD OLDAL Vízkvíz: elsivatagosodás és áradások? Bizonyos, hogy a klímaváltozás hatására térségünk időjárása is változékonyabbra és az eddiginél kiszámíthatatlanabbra s szélsőségesebbre fordul. A növekvő száraz periódusokkal együtt rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadékkal számolhatunk, melyek már eddig is többször megmutatták pusztító erejüket. A 21. században a régióban is a víz és az ezzel kapcsolatos kérdések - a tiszta ivóvíz, a vízbázisok megóvása, a szennyvizek kezelése - kerülnek még inkább előtérbe. A probléma fontosságát érzékelteti, hogy a megyében 29 sérülékeny vízbázis található. heves megye Évszázadunk egyik legjelentősebb környezet- védelmi világproblémája a vízkérdés. De felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy ez csupán mások gondja. Mint cseppben a tenger, megmutatja azt valóságot, amit az embernek ezen a téren számos krónikus, illetve akut veszélyforrás képében sikerült fölhalmoznia. Ezek elől a kérdések elől nem lehet elbújni, Felszíni „nehézvizek" A megyében megoldásra váró, jelentős környezeti kockázatot hordozó speciális környezetvédelmi problémák között szerepel például a talaj és meder nehézfém-szennyeződésének kármentesítése a Toka-patak völgyében, Gyöngyösoroszinál, a Tama- patak vizében az egykori Recski Ércbányák Vállalat (RÉV) vízleeresztései, meddők nehézfém-kioldódása által okozott nehézfém- és sótartalom-szennyezés csökkentése. nem érdemes hallgatni róluk. A megoldás is a mi kezünkben van. Azaz nem csupán az érintett szakhatóságoké, állami intézményeké, hanem a széles társadalom közreműködését igényli, a gazdasági szférától a civil mozgalmakig. Az Életfa Környezetvédő Szövetség, együttműködve Heves Megye Önkormányzatával, 1997-2001 között a megye környezetvédelmi programjának elkészítése során igen széles körű adatgyűjtést és -feldolgozást végeztek a témában. A megyében létező környezetvédelmi problémák feltárása, illetve azok hosz- szú távú stratégiai megoldásában kiemelt helyen szerepel a vízvédelem. A megyében 29 sérülékeny vízbázis található. A sérülékeny vízbázisok területén lévő települések közé sorolták a megye- székhelyen kívül, Szarvaskőt, Felsőtárkányt, Nagyvisnyót, Parádsasvárt, Sirokot és Bélapátfalvát. Míg kiemelt figyelmet kell fordítani az ivóvízbázis védelemére az olyan fokozottan érzékeny, vízkészletek területén lévő településeknél, mint Gyöngyössolymos, Mátraszentimre, Szilvásvárad. Fokozott figyelmet kell fordítani az ivóvízbázis védelmére a kijelölt távlati vízbázisok területén lévő településeken: Boldog, Füzesabony, Mezőszemere, Szi-halom. Az ivóvízbázis védelme szükséges a kevésbé érzékeny, üzemelő vízbázisok területén lévő települések rétegvizeinek esetében is: Abasár, Andornaktálya, Bükkszék, Egerbocs, Egercsehi, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Hatvan, Heréd, Hort, Ivád, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Lőrinci, Makiár, Mónosbél, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Pétervására, Heves, Verpelét Középtávon intézkedés szükséges az ivóvízbázis védelme szempontjából a sérülékeny régiók területén lévő településeken: Atkár, Bátor, Dormánd, Ecséd, Mezőtárkány, Nagyréde, Nagytálya, Tarnaszentmária, Besenyőtelek, Egerbakta, Mikó- falva. Az ellenőrzés és szükség szerint beavatkozás a tartósan magas talajvízállású területeken lévő településeken lehet időszerű: Boconád, Egerfarmos, Erk, Nálunk egyelőre még csak délibáb.. Kömlő, Nagyfüged, Nagyút, Pély, Poroszló, Tamabod, Tárnáméra, Tarnaörs, Tarnazsadány, Tiszanána, Újlőrincfalva, Adács, Vámosgyörk, Visznek és Zaránk. A szennyező források feltárása és a veszélyeztetés megszüntetése szükséges a vízvédelmi érdekből kiemelten kezelendő Ti- sza-tavi települések szennyvíz- tisztításának biztosítása és a szippantott szennyvíz leürítésének ellenőrzése során. A vízminőség védelme azonban összetett feladat, nem választható el a környezetre ható Hiányzó biológiai tisztítás A megye szennyvízkezelési és -elhelyezési problémái jelentősnek ítélhetők. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyvárosok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) szennyvíztisztító telepeire. Mielőbb megoldást kell találni a korszerű, a biológiai tápanyageltávolítást is biztosító fokozattal ellátott, komplex szennyvízkezelő rendszerek kialakítására és megyei telepítésére - hangsúlyozza a Heves megye Környezet- és Természetvédelmi Veszélytérképe című kiadvány is, mely a Környzetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával, valamint az egri Életfa Környezetvédő Szövetség Környezetvédők Ifjúsági Köre (KÖRE) közreműködésével jött létre. egyéb tényezőktől: a levegőtisztaság védelmétől, a talaj és termőföld védelmétől, a természet és a táj megóvásától, valamint a hulladékgazdálkodástól. Az emberi társadalom és a természeti környezet kölcsönhatása immár áttekinthetetlen. Gazdasági megfontolások miatt a környezetvédelemben az aktív megelőzést kell előtérbe helyezni az utólagos rehabilitáció költséges megoldásával szemben. Ehhez viszont az adott terület állapotát és érzékenységét éppúgy ismernünk kell, mint a különféle károsító hatásokat. Ezek együttes értékelésére, valamint térbeli kapcsolataik vizsgálatára elsőrendű fontosságú. A megyei gondok elsősorban kistérségi környezetvédelmi problémák, helyi és lokális környezeti teendők között keresendők. A környezetvédelmi feladatok azonban fokozatosan növekvő mértékben hárulnak a tényleges környezethasználókra és a közvetlenül érintettek körére, magára a lakosságra. Jóval több mint árvízvédelem ^IH Tisza Vásárhelyi Pál tervei alapján 150 éve kezdték el építeni a Tisza mentén most működő ár- vízvédelmi rendszert. A régi gátak azonban ma már nem nyújtanak kellő védelmet. Az elmúlt évtizedek legnagyobb állami infrastrukturális beruházása a keleti országrészben a Vásárhelyi-terv, mely a Tisza átfogó árvízvédelmi, vízgazdálkodási és agrárökológiai rendszerének kialakítását célozza. Mint Fejes Lőrinctől, a Kö- zép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) kiskörei szakaszmérnökségének vezetőjétől megtudtuk: bár az új tározók létesítése során a közvetlen beruházások elsősorban a megye déli végén lévő Tisza-szakasznál kiépülő Hanyi-Tiszasülyi tározó kapcsán érintik Hevest, ám a Vásárhelyi-terv megvalósulási a folyó egész hazai szakszán érezteti majd kedvező hatását Elég például az árapasztásra gondolni, hiszen az elmúlt egymást követő négy év hozott négy rekord árvizet a Tiszán: 1998 őszén, 1999-ben és 2000-ben, valamint 2001 tavaszán. Nem kisebb a tét, mint a folyó mentén élő 1,5 millió ember biztonsága. A Vásárhelyi-terv I. ütemében, 2004-2007 között az árvízvédelmi biztonság megteremtésére szerepel, melyre 65 milliárd forintot szán a kormányzat. A beruházás 1,5 millió ember számára nyújt tartós védelmet és takarékos megoldás. A Vásárhelyi-terv tiszai tározói 2004-2007 ZJtoar CltMThiakarié $ v Szamos-Kraszna k Eger Hanyi-Tiszasilyi # Szolnok Thortfrárss Nagykunsági Tlszanffí Nyíregyháza Vásárhelyi-terv ugyanakkor olyan komplex program, amelynek segítségével nemcsak a Ti- sza-völgy árvízi biztonságát növelhető, hanem gondoskodni lehet az érintett térség terület- és vidékfejlesztéséről is. A legújabb intézkedések során javítják a Tisza medrének vízszállító képességét, és újjáélesztik a hullámtér természet- védelmi értékeit, valamint hat helyszínen árapasztó-tározókat alakítanak ki. Az árvízi biztonság javítása azonban a programnak csak az egyik része. A Vásárhelyi-terv fellendítheti a térség gazdasági fejlődését, növeli turisztikai vonzerejét és népességmegtartó erejét. A 2004-2007 közötti árvízvédelmi munkálatok alatt kerül sor a nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítására és a hullámtér természetvédelmi rekonstrukciójára a Tivadar környéki szakaszon. Szolnok és a déli országhatár között megkezdik az árapasztó tározórendszer kiépítését. A program első négy évében zajló ár- vízvédelmi munkálatok eredményeképpen már érezhetően nő a Tisza- völgy árvízbiztonsága. A 2004-től 2007-ig tartó első ütem munkálatai már lehetővé teszik, hogy az elmúlt évek rendkívüli árhullámaihoz képest a jövőben legalább 60-80 cm-rel alacsonyabb szinten tetőzzön a folyó. A 11 vizsgált helyszínből 2007-ig hat helyen épülhet tározó: a Szamos-Kraszna közén, Cigánd-Tiszakarádon, Hany- Tiszasülyön, a Nagykunságban, Tiszaroffon valamint Nagykörű I. üteme valósul meg. A tározók árvízi igénybevételére statisztikailag 30-40 évenként 3-6 hétig lesz szükség. A program első ütemében, vagyis 2004 és 2007 között megépül a Szamos-Kraszna közi, a cigánd-tiszakarádi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, és a tiszaroffi tározó, valamint megkezdjük a munkát a nagykörűi helyszínen is. Az előkészítés során is példamutató együttműködés alakult ki mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium különböző szakterületei, a vízügy, a környezetvédelem és a természetvédelem területei, mind pedig a többi érintett tárca között a Vásárhelyi-terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A tervek szerint 2005-től kezdődően a költségek negyedét EU-források- ból fedeznék. A Vásárhelyi-terv Célja a lét- és vagyonbiztonság megteremtése a folyó mentén, új munkahelyek létesítése az állami nagyberuházások során, közmunkások foglalkoztatása, az EU által támogatott ökomezőgazdaság fejlesztése, a természetvédelem kiterjesztése. A hat tározó összesen 24 ezer hektáron 760 millió köbméter víz tározására alkalmas, 40 települést érint, s a mértékadó árhullám 60 centiméteres apasztását teszi lehetővé. Az állandó tározók létesítésével javulnak a vízgazdálkodás feltételei. A hullámteret elöntő árvizek mentett oldali kivezetésével a vizek visszatartása és hasznosítása is lehetővé válik. Olcsóbb, mint az eddigi védekezés. Az első ütem 65 milliárdba kerül, míg az elmúlt években például több mint 120 milliárd forintot költöttek a tiszai árvízmentesítésre, helyreállításra és kártalanításra. Sivatag a szomszédban? Ha tevékre és sivatagra nem is számíthatunk a közeljövőben, az aszály és a termőföldek pusztulása, eróziója már napjaink valóságát jelenti házunk táján is. Az Elsivatagosodás és Szárazság Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából június derekán évente riasztóbbnál riasztóbb adatok látnak napvilágot. Az elsivatagosodás és a talajpusztulás a globális felmelegedés hatására világméretekben folytatódik, és mind több ember megélhetését veszélyezteti. Hivatalos ENSZ-becs- lések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg minden hatodik földlakót, több mint egymilliárd embert és az egész földfelszín egyharmadát érinti. Az ENSZ szerint a leginkább veszélyeztetett térségek a Szahara alatti területek és a kínai Góbi-sivatag. Kontinesünk sem mentes a problémától. Dél-Európában 300 ezer négyzetkilométernyi területet és közel 16,5 millió lakost fenyeget az elsivatagosodás. Az Európai Űrügynökség 2004 szeptemberében egy olyan műholdas megfigyelőrendszert helyezett működésbe, amely folyamatosan pásztázza Dél-Európa kiszáradástól leginkább veszélyeztetett területeit A megfelelő adatok birtokában már nemcsak nyomon lehet követni a kiszáradási folyamatot, hanem lehetőség nyílik olyan előrejelzések készítésére is, amelyek segíthetik a megelőzést és a védekezést. Napjainkban már rendelkezésre állnak azok a földhasznosítási technológiák, amelyekkel az elsi- vatagosodási folyamat megállítható, sőt vissza is fordítható. A felmérések szerint az elmúlt évtizedben Heves megyében is nőtt az aszály sújtotta területek aránya, miközben a talajvízszint is érezhetően csökkent A megye főleg alföldi, sík vidékein az eredményes gazdálkodáshoz ma már szinte nélkülözhetetlen a korszerű öntözőrendszerek segítsége. Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ- egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekin- mü tendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot fenyegeti leginkább elsivatagosodás, ezt a térséget az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. A múlt század elején még több száz ki- sebb-nagyobb természetes tó borította a Duna-Tisza közét, döntő többségük mára eltűnt A probléma kezeléséről szóló kormány- határozat terveiben ötven tározó kialakítása szerepel, amelyeket a természetes mélyedésekben hoznak létre, hogy felfogják a csapadék- és a belvizet. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült.
