Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-27 / 226. szám
2004. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ HORIZONT 7 Közös lépések a „csillagösvényen” nyitány. Románia uniós csatlakozásának bevezető eseménye lehet a mátraaljai szervezésű Európa-nap Sepsibodok címeres zászlajának szalagját Detk polgármestere kötötte fel Kosztolányi Dezső: Zászló Csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló. Mindig beszél Mindig lobog. Mindig lázas. Mindig önkívületben van az utca fölött, fóllengő magasan egész az égben, s hirdet valamit rajongva. Ha már megszokták és rá se figyelnek, ha alszanak is, éjjel és nappal, úgy hogy egészen lesoványodott, s áll, mint egy vézna, apostoli szónok a háztető ormán, egyedül, birkózva a csönddel és a viharral, haszontalanul és egyre fónségesebben, lobog, beszél. Lelkem, te is, te is - ne bot és vászon - légy zászló. T izenkét éve tart a mátraalji Detk és az erdélyi Bodok települések közötti jó kapcsolat, a gyümölcsöző együttműködés. Ennek számos ékes példája látható a Sepsiszentgyörgy közelében fekvő Bodokon. S. P. Csak hogy a legújabbakat említsük meg: a kinti polgármesteri hivatal felújításához éppúgy jelentős összegű, több százezer forintnyi segítséget nyújtott Detk, mint a bodoki helyhatóság vendégházának kialakításához. A Kovászna megyei kisközség pedig - egyebek mellett - egy kopjafát ajándékozott a testvérfalunak, ami ma a detki önkormányzati hivatal kertjében díszeleg, hirdetve a nemzet összetartozását, országhatártól függetlenül. De ugyanígy a két állam magyarságának elválaszt- hatatlanságát is hivatott jelképezni a Detken felavatott Euró- pa-kapu, ami Heves és Kovászna megye kapcsolatát is hirdeti. Az emlékmű 2003-ban megtartott avatásán részt vett Demeter lános, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is, aki akkor egyebek mellett azt idézte fel, hogy „Háromszék vidékén az a mondás járja: aki belép a kapudon, az belép az életedbe is. Azt kívánom, hogy minél többen és minél eredményesebben kopogtassanak a másikuknál, képzeletben és a valóságban is, és minél többször nyíljanak is ki a kapuk az érkező előtt.”. Nos, a látogatások nem is maradnak el, s a képzeletbeli kapuk egyre szélesebbre tárt szárnyakkal várják a testvérközségből érkezőket, akár Magyarországról Erdélybe, akár fordítva érkeznek vendégségbe.- Az igazat megvallva, jómagam egyre inkább úgy érkezem meg Bodokra, mintha hazajönnék. S örömmel fedezem fel a település gyarapodásának újabb és újabb jeleit, állomásait. Különösen boldoggá tesz a tudat, hogy ehhez vagy ahhoz az eredményhez a mi segítségünk is hozzájárult - említi meg Pelle Sándor detki polgár- mester, felidézve a legutóbbi látogatást, amikor is a falujuk új, címeres zászlaját vitték el a bodokiaknak. Erdélyben ugyanis elsőként kapta meg a Kovászna megyei helység a címerhasználat jogát, s ennek örömére a detkiek vállalták, hogy saját költségükön elkészíttetik a helyi jelképet ábrázoló díszes lobogót. Szavukat betartva nemrégiben ünnepi szentmisén adták át a zászlót a bodokiaknak, akiknek a nevében Fodor István polgármester köszönte meg az ajándékot. Tudatta azt is, hogy legalább akkora becsben tartják majd, mint az ugyancsak Detkről kapott millenniumi emlékzászlót. An-, nak - ugyanúgy, mint a mostaninak - zászlóőrséget is szerveztek, s eredeti székely ruhában feszítő ifjak és leányok óvják a becses tárgyat, ami - mint Kosztolányitól is tudhatjuk - sokkal több, mint „csak bot és vászon”. A falut egykor birtokló Mikó család három medvéjét, a havasokat és a borvíz-forrást tartalmazó címeres zászlót Dénes Csaba helybeli lelkész szentelte meg, aki - a Háromszék című napilap tudósítása szerint - a régió életében egyedülállónak minősítette az eseményt. „Kell egy zászló, ami alatt közösen létezhessünk, kellenek, akik a közösséget jó úton terelik a zászlók alatt. Bodok akkor tölti be hivatását, ha e zászló alatt a népe fel tud sorakozni.” - idézi a nagytiszteletű lelkész szavait a sepsiszentgyörgyi magyar újság. Az eseménynek tulajdonított fontosságot az is mutatja, hogy bár a vidéken meghatározó termés, a pityóka betakarításának dandárjára érkezett a küldöttség, a helybeliek a mezőgazdasági munka sürgetése ellenére zsúfolásig megtöltötték a templomot. Pelle Sándor azt mondja: bízik benne, hogy a következő tervük is hasonló sikerrel valósul majd meg.- A csíksomlyói búcsúhoz igazítva jövőre szeretnénk egy Európa- napot, pontosabban egy többnapos programsorozatot rendezni Bodokon. Az ötletet a szentelésen megjelent megyei vezetők is tetszéssel fogadták. A szervezést és a költségeket mi vállaljuk. Ha mindez valósággá lesz, akkor ismét olyasmi történik a testvértelepülésünkön, ami Erdélyben még nem volt. Ez az uniós program egyben Románia európai csatlakozásának nyitányát is jelentheti - fűzi tovább a tervet látható lelkesedéssel Detk polgármestere. Mint mondja, az eddig eltelt tucatnyi esztendő is azt bizonyítja, a maguk részéről igyekeznek minden segítséget megadni ahhoz, hogy Bodok, s általa Erdély magyarsága egy-egy lépéssel előrébb jusson a népet a győzelemre, a megmaradásra, a megerősödésre vivő csillagösvényen. A velünk élő történelem Dr. Pelle Sándor: „Többször is megkérdezték, hogy szándékosan időzítettük-e erre a napra a zászlószentelést Eleinte nem értettem ezt a nagy érdeklődést, meg azt sem, hogy miért beszélgetnek az idősebbek egyre csillogóbb tekintettel, láthatóan emlékezve valamire, ami fontos volt annak idején a számukra. Később egy csapásra világossá vált a dátum okozta szokatlan izgalom. Hatvannégy éve, 1940-ben épp ezen a szeptemberi napon vonult be a magyar hadsereg Bodokra. Isten a tanúm, hogy az időpont kigondolásakor erről semmit sem tudtam. ”. Maksa, az apciak harmadik testvére Mi nem „sportból” kötünk partnerkapcsolatokat. Testvértelepüléseinkkel évtizedes az együttműködés, amely mindannyiunk javára válik: a Kecskeméthez közeli Kunadaccsal a rendszerváltozás idején, a bajor- országi Winkelhaiddel pedig 11 esztendeje írtuk alá a megállapodást, valamennyiünk megelégedésére. Most pedig az erdélyi Maksa községgel is megköttetett a „szövetség” - nyilatkozta lapunknak Gémes Gábor apci polgármester. T. 0. Vendégek és vendéglátók a polgármesteri hivatal előtt A falu határában Kunadacs és Winkelhaid címere mellé hamarosan a maksaiaké is felkerül, köszönhetően annak, hogy a mátraaljai település küldöttsége a közelmúltban az erdélyiek vendégszeretetét élvezte, s eközben Gémes Gábor és Oláh Badi Álmos polgármesterek aláírták az együttműködési megállapodást. Maksa nagyjából Apchoz hasonló méretű község Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől pár kilométerre. A háromszéki medencében fekvő önkormányzat közigazgatásilag három falut foglal magában, ide tartozik ugyanis Sepsibesenyő és Eresztvény is. Az apci képviselőkből álló küldöttség a közelmúltban emlékezetes hétvégét töltött a történelmi Magyarország ezen fertályán. Hatvani kapcsolatokon keresztül „találtak rá” Maksára; köztudott, hogy a Grassalkovichok városa régóta tartó kapcsolatokat ápol Kézdivásárhellyel, így kézenfekvő volt a földrajzi közelség.- Először ők látogattak el hozzánk, majd szűk körben viszonoztuk a vizitet. Ezt követte a hivatalos utazásunk - utal az előzményekre Gémes Gábor. - Hamarosan, talán már októberben, ismét ők következnek, jövőre pedig szeretnénk bevonni a civilszférát is. Mindenekelőtt a gyerekek csereüdültetése jöhet szóba, de a távlati tervek között szerepel az intézményi, kulturális és gazdasági együttműködés is. A polgármester hosszan ecseteli az erdélyi táj szépségeit, az ottani emberek őszinteségét, kedvességét, közvetlenségét és a vendégszeretetet, amiben részesültek. Mindez együtt nagy hatással volt az apci képviselőkre - mondja, megemlítve, hogy máris megannyi baráti kapcsolat szövődött a házigazdákkal. Ottlétük során az időjárás ugyan nem fogadta kegyeibe őket - arrafelé olykor már a nyár végén is gyakorta leszáll a köd -, ám ennek ellenére egyetlen percig sem unatkoztak.- Ismerkedtünk a környékkel, lovagoltunk, megkóstoltuk a helyi ételeket és italokat, ők pedig a miénket. Az együttműködési megállapodást ünnepélyes keretek között írtuk alá, s ennek emlékére kaptak tőlünk ajándékba egy magyar zászlót is. Hazajövetelünk előtt Eresztvényben megkoszorúztuk Gábor Áron ágyúöntő síremlékét, felemelő érzés volt - összegzi benyomásait Gémes Gábor. A megállapodás Idézet az együttműködési megállapodás bevezetőjéből: „A magyar község, Apc és a romániai község, Maksa között az alábbi testvéri együttműködés jön létre: a kölcsönös megértés szellemében ápolni fogjuk a minél sokoldalúbb baráti kapcsolatokat annak tanúságaként, hogy az emberek, a községek és a népek közötti békés összefonódás elérhető nemes célnak számít A polgármesterek aláírják ezt az okiratot azzal az elvárással, hogy a két község polgárai egymással minél nagyobb számban ismerkedjenek meg, hogy az ismerkedésekből maradandó barátságok alakuljanak ki, és hogy a kultúra, a gazdasági élet, a szabadidő-eltöltés, a szórakozás és a sport iránti érdeklődés főleg a fiatalság körében szélesedjen ki A testvérközségek ünnepélyesen kijelentik, hogy egymást támogatni fogják a barátság jegyében... ”. Maksa A község az egykori Háromszék vármegye közepes méretű lakóhelyeinek egyike Erdély délkeleti részén. Csaknem 130(hm élnek itt, a közigazgatási egységet Maksán kívül Sepsibesenyő és Eresztvény falvak alkotják. A lakosság 97 százaléka magyar. A „Besenyő patak völgyének északi oldalán fekszik szép regényesen Maksa ” - írta a XIX. században Orbán Balázs. A falu valaha a környék jelentős településének számított, 1630 és 1793 között itt tartották a szék rendi gyűléseit A falu régi templomát 1893-ban bontották le. Ennek kazettás famennyezete a budapesti iparművészeti múzeumba került, de a helyiek közadakozásból elkészítették a mását, amely a jelenlegi imahelyet díszíti A templom kertben a magyar honfoglalásra emlékezve 1996-ban emlékművet avattak. A Sepsibesenyő felett emelkedő Csentetetőről tiszta időben a Brassó feletti hegyekig is ellátni Eresztvényen, a református templom melletti sírkertben található az 1848-49-es szabadságharc egyik jelentős emlékhelye, Gábor Áron ágyúöntő mester síremléke. A hármas község lakói főleg mezőgazdaságból és állattartásból élnek, de a jövőben szeretnék kiaknázni a turizmusban rejlő lehetőségeket is. Ehhez alapul szolgálhat, hogy a falu nyugati szélén található a besenyői víztározó 60 hektáros víztükre, amelynek festői környezete kedvelt kiránduló- hely. A kikeli patak mentén pedig vadregényes erdei út vezet fel a bodoki havasra
