Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

9. OLDAL HEVES Mg'HÍRLAP— Utánpótlássport Összeállításunkban nyolc sportág eredményeit gyűjtöttük csokorba 15. ol MOZAIK Sakk Hevesi győzelemmel zárult a megyei rapid csapatbajnokság 16. oldal Triatlon Eldőlt, hogy június 26-án rendezik a XVIII. triatlon- versenyt Kiskörén 16. oldal Pedellus lett egykori iskolájában Élesen hasít bele a folyosó csend­jébe a csengő berregése, s amikor elhallgat, szinte egyszerre tárul­nak ki az osztálytermek ajtói, a ta­nulók hangos csiviteléssel özönlik el az épületet. Az aulában rájuk váró fiatal, fekete hajú, kedves mosolyú nőhöz szomorú tekintet­tel bújik oda az egyik kisdiák.- Margó néni - mondja sírós hangon a bogárszemű három egyest kaptam ma, nem merek hazamenni.- Hát bizony, jobban kellett vol­na készülni... A rossz osztályzatot meg be kell vallani, az a leghelye­sebb. Ha viszont nem mész haza, nagyobb bajt csinálsz. Képzeld el, hogy kétségbe esnek a szüleid, ha nem leszel otthon időben - simo­gatja meg a kicsi fejét a fiatalasz- szony, s a szavát veszi, hogy nem csavarog el. Másnap alig várja, hogy meg­jöjjön a gyerek.- Megmondtad?- Igen.- Kikaptál?- Nem, de elvették a telefono­mat, meg kikapcsolták a tévét, amíg ki nem javítom a jegyeket - újságolja a diák. Margó útnak indítja az osztály­ba, s közben arra gondol: kár, hogy annak idején, amikor ő ide járt, még nem volt roma pedellus, akihez - mint saját fajtájához tar­tozóhoz - bármikor fordulhatott volna. * A verpeléti Arany János Általá­nos Iskola és Reményi Ede Zeneis­kola igazgatója, Szűcsi Katalin - a jó pap is holtig tanul elv alapján ­számos szakmai tanfolyamon, to­vábbképzésen vesz részt, leg­utóbb az egri főiskolán szakvizs­gázott. A felkészülés során roma pedagógiával is foglalkoztak, s az egyik alkalommal ózdi példát ho­zott fel az előadó azzal kapcsolat­ban, hogy miként segíti ott a taná­rok munkáját a roma pedellus.- Miután a nálunk tanuló há­romszáz diák egyharmada cigány származású, s éppen ezért kisebb­ségi oktatási programmal dolgozó iskola is vagyunk, úgy gondoltam, elkelne itt is egy ilyen segítő. A megyei munkaügyi központ­ban éppen akkor indult a pedel­lus-program, s a helyi cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke, ma már nemcsak a cigány gyere­kek fordulnak hozzám, ha gond­juk van... Ami pedig a tanárokat illeti, ha igénylik, felkeresem a problémás roma gyerekek szüleit, vagy elkísérem őket a családláto­gatásokra.- Miként fogadják a közvetítést?- Egyre jobban, mert velem könnyebben szót értenek, isme­rem a gondolkodásukat, a szoká­saikat, s az érzékenységüket is. Nekem jobban megnyílnak. Az egyik helyen például beírták az üzenőbe, hogy gyermekük nem tud elmenni a siroki sportverseny­re. Utánanéztem, mire kiderült, hogy nem bírja a buszt, gyógy­szerük meg nem volt. Szóltam a gyerek tanárának, szereztünk ne­ki tablettát, nem is volt semmi baj vele. Máskor egy sokat hiányzó tanuló ügyében jártam el. De az sem ritka, hogy a roma szülők az utcán kérnek meg, vigyem már be a suliba a napközi díját... * Beszélgetésünk kezdete óta im­már másodszor csöngetnek ki. Le­megyünk a gyerekek közé, akik látható szeretettel veszik körül az ő Margó nénijüket.- Nagyon szeretek köztük lenni - mondja a pedellus. - Részben ösztönzően hat rám, hogy hálásan fogadnak mindent, amit értük te­szek. Másrészt nagy lehetőség ez számomra, szeretnék is helytáll­ni. Származásom miatt az egész eddigi életem bizonyítások sorá­ból állt, számos kudarcot éltem meg, ez az itteni tevékenység a rit­ka sikerélményeim közé tartozik. SZILVÁS ISTVÁN Hosszú ÚT A verpeléti születésű Szabó Margit jó eredménnyel végzett a helyi általános iskolában, ahonnan először csecsemő­gondozónak, majd gyors- és gépírónak jelentkezett Egerbe. Nagy kudarcként élte meg, hogy egyik helyre sem vették fel, soha senkinek nem mond­ta, de érezte, hogy ebben köz­rejátszott cigány származása. Meglepetésére - teljesen várat­lanul, s tudta nélkül - beisko­lázták viszont a mezőgazdasá­gi szakközépiskola szőlő- és gyümölcstermesztő szakára, amit becsülettel el is végzett. Érettségi után Gyöngyösön dolgozott, közben a Vak Boty- tyán gimnáziumban gépíró-, számítógépes szövegszerkesz­tő tanfolyamot végzett. Nem sokkal később ismerkedett meg magyar származású férjé­vel, akivel hazaköltözött falu­jába, ahol édesanyja, s a helyi pékségben dolgozó szakmun­kás édesapja, illetve testvérei közelében élnek időközben megszületett kislányukkal. Tervezi, hogy pedagógiai, illet­ve gyógypedagógiai asszisz­tenssé képezi magát. Október.vége óta létezik a világhálón egy rejtélyes weboldal. Titokzatos, mert a tartalmát — üzeneteket, fotó­kat, újságcikkeket — csakis egy jól behatárolható kör ismerheti. Ez az összetartásáról híres közösség egy harminc éve érettségizett osztály. Eger * * A különleges számítógépes família tagjai a Gárdonyi Géza Gimnázium 1973-ban érettségizett negyedik bései. Az akkori IV. b. jelű kémia-biológia tagozatos osz­tály diákjai idén ősszel már (sajnos) a 30 éves találkozójukon köszöntötték egy­mást és szeretett osztályfőnöküket, Irlanda Dezsőt. * Negyvenöt egykori ambiciózus, tettekre kész ifjú - ma már (sajnálatosan csak) 43, három évtized élettapasztalataival felvértezett, ekképpen harmincszorosán érett ember. E hajdani fiatalok - hála osz­tályfőnöküknek és tanáraiknak - az is­kolaévek alatt szinte mindent megtud­hattak a legfontosabb emberi tulajdonsá­gokról, értékekről. S ami ennél is lénye­gesebb: meg is őrizték azokat! Hogy mit? Őszinteséget minden körülmények kö­zött, mások tiszteletét, az elesettek, az ar­ra érdemesek és főleg az egymás iránti se­gítőkészséget, mély és tiszta érzéseket azok kapcsán, akik valóban méltóak rá. Nem mellékesen pedig a pozitív értelmű alkalmazkodni tudást, ami az előbbiek­kel erősítette, s erősíti hitüket a legnehe­zebb órákban, hetekben, hónapokban is. Nem csoda hát, hogy - amennyiben rá­kényszerülnek - bármikor képesek az újrakezdésre, sosem adják fel. Eddigi élettörténetük — amiről az érett­ségi találkozókon igazi családtagokként adnak mindig egymásnak számot — az imént leírtak bizonyítéka. S ha bensősé­ges chat-elésük nem is tárható fel, azért csak figyelmet érdemlő a zömében Heves megyei társaink sorsának alakulása. * „Az ember két helyen ronthatja el az életét: a párválasztáskor és a pályaválasz­táskor.” Az osztályfőnök, Dezső bácsi bölcs intelme még ma is ott cseng a vala­mikori négy bések fülében. E korántsem kémiai tétel igazsága elvitathatatlan. íme tehát a történelem egy piciny szelete! A történelem piciny szelete az életük A már ötvenhez közeledő tanítványait változatlanul jóságos, de határozott apjuk­ként kezelő, meleg szívű osztályfőnök az­óta számos generációt nevelt fel, s nyugdí­jasként is vállal tanítást. Imádott neje, a négy béseket is oktató Jutka néni idén nyári elvesztése érthetően elszomorítja, de óriási tartással igyekszik minél kevésbé éreztetni fájdalmát. Inkább előveszi a zsú­folt tablóképet, s már jöhetnek is sorra az immár korosodó gézengúz csemeték. Ter­mészetesen a hiányzók nélkül... Mindjárt az elején a gimnáziumi évei alatti lázadó stílusát máig megőrző péterkei Barsi Gabi, aki sosem adja meg magát a sorsnak. Önmaga szakmai mér­céje alapján eredményes állatorvos Bé­kés megyében. A messziről indult egerszóláti Bata Marika (Maca) Bulgári­ában diplomázott, ma tanszékvezető a gyöngyösi főiskolán, a hallgatók az ő jegyzeteiből is tanulnak. Az életet mindig komolyan vevő hort-csányi Benei Évi rengeteget dolgozó háziorvos Gyöngyö­sön. A pálosvörösmarti, halk szavú, de éles eszű Bodócs Józsi közgazdasági vég­zettségének megfelelő munkakörben te­vékenykedik Szolnokon. A rendszerint elegáns Bodzási Lacinak volt ereje és mersze váltani: a fővárosi vendéglátást cserélte fel hévízi gyógymasszőrségre. A két egyetemi diplomát is megszerzett Bodó Márti hazatért, s az egri kórház ra­diológiai osztályán gyógyít. A kitűnő ko­sárlabdázó Busák Pista a Wigner Jenő Szakközépiskola tanára, de egy ideig vit­te a családi gumijavító üzemet is. Osztálytársai szerint is külön lapot ér­demel Budavári Ági, aki mindig is igazi közösségi ember volt, s még inkább az ma. Szervezőkészsége, lelkesedése, ön­zetlensége nélkül talán nem is lenne így összetartható a hajdani IV. b. Minderre az egri főiskola gyakorló iskolájának, gimná­ziumának tanár-mindeneseként is szakít időt. Az apci Buzogány Edit közgazdász­ként fővárosi bankokban töltött be felelős beosztásokat, napjainkban a nemzeti bankban dolgozik vezető poszton. Mind­eközben ikergyermekeit is felnevelte. Czimer Jóska elismert és nagyon sikeres vezető mentőorvos a Dunántúlon, míg testvére, Eszti Budapesten ápolja fogor­vosként a betegeit. Eke Laci a másik alappillére ennek a közösségnek. A már említett weblap ötle­te is tőle származik. Ma Pécsett él, s fo­gyasztóvédelmi témákban „kutatja a közvéleményt”, vállalkozásban. A mate­matikai-kémiai zseni Fehér Béla Abasárról szintén sikeres vállalkozó, egy gazdasági társaság feje. A markazi Hadobás Jancsi - irigylésre méltó termé­szetességével, focitudásával is kitűnt — főnök volt egy híres festékgyárban, míg­nem egészsége megrendült. Iványi Zsu­zsi felelős tisztségben, jegyzőként segít a detkieknek eligazodni a mindennapi életben. Az örök optimista, s folyton jó kedélyű egri Katona Laci világszerte jól ismert vállalkozásban munkálkodik na­gyon hasznosan. A Balatonból való, . ügyes kezű Kormos Dini kiváló volt peda­gógusnak, iskolairányítónak, ma pedig a Borsod megyei önkormányzat alelnöke. Kovács Gyuszi hű maradt Egerhez és imá­dott sportágához, a kosárlabdához. Az egri főiskola testnevelő tanára, és a női kosarasok lelkiismeretes edzője. Az élelmiszeriparban járta be - ahogy ő mondja — a „hadak útját” a mindig segí­tőkész, nagylelkű egri Kővári Feri (alias Százas), hiszen volt ő mérnökként vágó­hídi három műsza­kos művezető, má­sutt kereskedelmi ellenőr, aztán kór­házi élelmezésve­zető Gyöngyösön. Mostanság - per­sze, csak átmeneti­leg - biztonsági őr egy világcég hatva­ni gyárában. A megfontolt, de jó humorú tiszanánai Magda Jenci tenki lakóhelyéről körzeti ál­latorvosként látja el a kezelésre szoruló jó­szágokat, s ma is ugyanolyan odaadó, mint harminc esztendeje. Az osztály központi személyisége az egri Molnár Pista (Mótyi), aki e nagy csa­ládja tagjaiért mindeme kész. A pénzügyi felügyelet tévében is sok szakvéleményt elmondó szakemberéből önálló vállalko­zóvá lett, pénzügyi tanácsadói irodát nyi­tott a fővárosban. Három évtized után lát­hatták viszont az egri Nádasdy Tündit, aki jogász és férjével igen jól élnek jöve­delmező vállalkozásaikból. Az egri Patva- ros Pisti a biokémiai laborok munkájában igen jártas, képzett­ségéhez híven, je­lenleg Tiszafüreden él a családjával. A fiúszíveket egyko­ron megdobogtató, külföldön diplomá­zó Szemcsik Magdi lett az osztályban — mily fiatalon és csi­nosan! - az első nagyszülő. A cseh­országi Pardubicé- ben dolgozik a férje mellett annak vállal­kozásában. Továbbra is Füzesabonyban van Szajlai Pista otthona, ő ma diszpécser. A Nógrád megyei Pásztóról a Gárdonyi gimnáziumba érkezett csendes, igen lelki- ismeretes Tőkei Kati a Szovjetunióban végzett egyetemen, s hivatása kimagasló képviselője, kutató tanár a gödöllői agrár- tudományi egyetemen. Az egri Újhelyi Marci az évek, évtizedek során többször is talpra állni kényszerült, de állhatatosságá­val méltán arat megbecsülést az őt isme­rők körében. Ma a megyeszékhelyen ré­szese egy vállalkozásnak. S a sor végén, de semmiképpen sem utolsósorban a foly- ton-folyvást tréfálkozó, kitűnő humorú, a zenélésben is tehetséges dr. Weisz Zoltán, aki hivatását hajdani lakhelyén Füzes­abonyban gyakorolja. A hevesivel együtt két körzet háziorvosainak munkáját szer­vezi, felügyeli, miközben ő maga is renge­teg ember kedvenc „doktor bácsija”. * így élnek ők huszonnyolcán, akik — e sorok jegyzőjével együtt - nagyon remé­lik, hogy a technika révén is még inkább állandósítható a napi kapcsolatuk. Nem csupán egymással, hanem azon 14 társuk­kal is, akik nem lehettek jelen a három év­tizedre visszatekintő összejövetelen. S bíznak abban is, hogy, ha máskor nem is, de öt év múlva valamennyien közösen ün­nepelhetik újabb jubileumukat. SZALAY ZOLTÁN Emlékezés A négy bések főhajtással tisztelegnek elhunyt szeretteik emléke előtt. A ta­náraik között Horváth Sándornéra, Margó nénire, Juhász Károlyra, Irlanda Dezsőnére, Jutka nénire, Radnay Tivadarra emlékeznek ke­gyelettel. S nagy-nagy szomorúság­gal osztálytársaikra, akik már nem le­hetnek soraikban: Szabó Évára, Ma­darász Károlyra. Szabó Margit es a gyerekek. Ebed előtt egy kis lazítás az udvaron a szerző felv. Suhaj Béla javaslatára ketten is részt vehettek a kéthetes tanfolya­mon. A jelenleg az alsósokkal fog­lalkozó Zoliéi Józsefné, s a felső­sökhöz beosztott Szabó Margit a megfelelő felkészülés, illetve a szükséges vizsgák letétele után letésű pedellus. - Azon töpreng­tem, hogy miként fogadnak majd a tanárok, akik között olyan is van még, aki egykor engem is tanított. Szerencsére hamar befogadtak, s azóta is jó a kapcsolatunk egy­mással. Jóleső érzés, hogy meg­egy-egy tanévre szóló foglalkozta­tását támogatta a munkaügyi köz­pont.- Mielőtt szeptember elsején munkába álltak volna a pedellu­sok, felvettük a kapcsolatot a szü­lőkkel - jegyzi meg az igazgató­nő. - A magyar családok részéről nem volt kifogás ellenük, a ci­gány szülők egyike-másika fenn­tartással vette tudomásul a dol­got. A gyerekek viszont elfogad­ták őket, s az iskola is profitál a munkájukból. *- Bár gyerekkoromban engem csak jó ért ebben az iskolában, új­donsült pedellusként mégis félve léptem be ide - említi a helyi szü­bíznak bennem, s mindenben számítanak rám. Miután ismeri őket, a cigány szülőktől tartott a leginkább. S er­re volt is oka.- Miért pont te kerültél oda? - állították meg az utcán. A sokadik számon kérő kérdés után Margó kész volt a válasszal.- Mert tanultam, érettségim van. Ha te is törted volna magad, lehet, hogy most te lennél a he­lyemben - magyarázta, bár tisztá­ban volt vele, hogy a cigányok kö­rében nem nagyon van becsülete a tanulásnak. A legtöbben ma is úgy tartják, hogy pénzt csak két­kezi munkával lehet keresni.- Az egyik gyerek egyszer azzal állt elém, hogy mennyivel jobb le­het itt nekem, mint az anyjának, aki a határban dolgozik egész nap - meséli. - Akkor leültem vele, és arról beszélgettünk, hogy másra, többre viheti az, aki szorgalmasan tanul. Elmondtam, neki is, meg még jó pár itteni gyereknek élesen fog az esze, megvannak az adott­ságaik arra, hogy kitörjenek a régi környezetből.- Végül is, miből áll a pedellusi munkája?- Mindennap fél nyolckor kez­dek, fogadom a Tarnaszent- máriáról iskolabusszal érkező gyerekeket, összeírom a hiányzó­kat, majd leadom a létszámot a napközibe és a menzára. A szüne­tekben az ügyeletes pedagógussal együtt vigyázunk a rendre, utána a különböző órákra készítem elő a szemléltető eszközöket. Később átkísérem a diákokat tízóraizni, ebédelni. Számomra fontos, hogy Harminc év után, a jubileumi érettségi találkozó kezdetén a negyedik bések a Gárdonyi Géza Gimnázium főbe­járatánál FOTÓ: PERL MÁRTON

Next

/
Oldalképek
Tartalom