Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-12 / 161. szám

MEG Y E I K Ö R K É P 5. OLDAL 2003. Július 12., szombat Przemysl és Eger polgármestere a városházi ünnepségen. Közös múlt. közös jövő FOTÓ: GÁL Przemysl is testvérváros Eger Újabb testvérvárosi kapcsolatot alakított ki a megyeszékhely: az er­ről szóló megállapodást pénteken délután ünnepélyes körülmények között, a Városháza dísztermében írta alá a lengyelországi Przemysl polgármestere, Róbert Choma és dr. Nagy Imre egri polgármester. Az Egerhez hasonlóan hosszú történelmi múlttal rendelkező lengyel város az ukrán határ köze­lében, az ország délkeleti részén fekszik. Annak idején a honfogla­ló magyarok is érintették, egy cso­portjuk - miként Robert Choma beszédében említette - néhány évtizedig ott is maradt. Przemyslben máig van „Magyar” utca és „Eger” nevű étterem is lé­tezik. A várost az osztrák uralom alatt erődítménnyé építették ki, az első világháború idején nagy csa­ták színhelye volt. Mindkét polgármester hangoz­tatta a híres mondást: „Lengyel, magyar, két jó barát, együtt har­col, issza borát”. Nagy Imre sze­rint közösen tesszük majd meg a nagy lépést az Európai Unióba. Kiemelte az idegenforgalmi és a gazdasági kapcsolatok fontossá­gát is. Robert Choma a két ország sok ponton közös múltjára utalva úgy fogalmazott: ezentúl a jövőnk is közös lesz. A szerződés aláírá­sára a lengyel delegáció mellett helyi és parlamenti képviselőket is meghívtak.______________irhi Alacsonyan szálló Albatroszok A Fidesz politikai felelősséget emleget, a légierő oktatórepülésről beszél Eger, Heves megye Vasmadarak a város felett címmel tartott tegnap sajtótájékoztatót Egerben a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség megyei elnöke, Csáki Zsigmond, valamint a párt ország- gyűlési képviselője, dr. Nyitrai Zsolt. Mint Nyitrai elmondta, az elmúlt napokban a megye és a megyészékhely légterében ala­csonyan repülő katonai gépekre lettek fi­gyelmesek az emberek. Szerinte az ügyről semmilyen egyeztetést nem folytattak a kor­mánypárti politikusok, s tudtukkal tájékoz­tatást sem adtak, így csak a korábbi sajtó­hírekből sikerült kideríteni, hogy a Bükki Nemzeti Park (BNP) felett, Miskolc és Gyön­gyös között nyitottak egy katonai légifolyo­sót, s az itt elhaladó gépekkel az ide telepí­tett terepkövető lokátorokat tesztelik. Nyitrai szerin mindez a BNP tiltakozásá­nak dacára történt. Hozzátette: ismeretei szerint az EU-, illetve NATO-tagállamok- ban az ilyen jellegű, kis magasságokban végrehajtott katonai „kísérleteket” nem en­gedélyezik veszélyességük és a zajártalom miatt. Éppen ezért kérdéseket kíván felten­ni az Országgyűlésben Juhász Ferenc hon­védelmi miniszterének, úgy mint milyen gépekről van szó, magyar vagy esetleg más NATO-repülők használják-e a légifolyosót, meddig tart a tesztelés, igaz-e, hogy a többi NATO-tagállamban ilyen gyakorlat nincs, s pontosan mely települések felett szállnak el a gépek? Csáki Zsigmond elmondta, 6000 méterig állami tulajdon a légtér, éppen ezért Sós Tamástól a megyei közgyűlés, illetve a me­gyei védelmi bizottság MSZP-s elnökétől meg kívánja tudakolni, volt-e egyeztetés e kísérletről. Megyei közgyűlési tagként ne­hezményezte ugyanakkor, hogy az elmúlt ülésen több sokkal kisebb fajsúlyú kérdés is terítékre került az egyebek között, ám er­ről egy szó sem hangzott el. Kíváncsi lenne rá, hogy mekkora a zajártalom, lehetnek-e környezetkárosító hatások, milyen hatással van ez a turizmusra, s Sósnak mi a vélemé­nye az egyeztetés nélküli eljárásról. * A jelenséggel kapcsolatban szerkesztősé­günkbe is telefonáltak, ki az ablakremegés ismétlődő következményeitől tartva emelte fel a kagylót, ki az útvonalba eső Bükki Nemzeti Park élővilágát - különös tekintet­tel a madarakat - féltette. Hogy valójában milyen célból jártak me­gyénk fölött az ilyen alacsonyan ritkán re­pülő katonai gépek, arról a Magyar Honvéd­ség Légierő Parancsnokságán készséggel tá­jékoztatták lapunkat. Koltai György ezredes elmondta:- A kecskeméti katonai légibázisról száll­tak fel az Eger felett is jól kivehető L 39-es, Albatrosz típusú, nem sugárhajtású oktató­repülők. A géppárok valóban 300 méter ma­gasságban végezték a számukra néhány na­pig kötelezően előírt kiképzési feladatot, hi­szen a repülő oktatógép. Ezen a típuson tör­ténik a sugárhajtású gépre kerülő pilóták fel­készítése, igaz az Albatrosz csak hangsebes­ség alatti tartományban képes repülni. A Légierő Parancsnokság szerint a héten befejeződik ez a fajta feladatvégrehajtás, az­az eltűnnek Eger térségéből az alacsony magasságban repülő katonai „vasmadarak". A légtér korábbi nyugalma visszatér és a madarakat sem fenyegeti veszély. __________________________________________(KÜHNE-BUDAVÁRI) Kö ldökvér: menetjegy a Holdra (Folytatás az 1. oldalon) Születéskor a méhlepény és az új­szülött köldöke közötti köldökzsi­nórban lévő vérben ugyancsak megtalálható mindenkinek a saját őssejtje, amely a későbbiekben hasznosítható, válaszolta kérdé­sünkre dr. Hernádi Ferenc, a szü­lész-nőgyógyászati osztály megbí­zott vezetője. Bár, jegyezte meg a főorvos, egyelőre még folynak a kutatások, teljes bizonyossággal nem tudható, hogy a majdan beteg ember őssejtje egészséges-e. Nem hordozza-e genetikailag máris azt a betegséget, amelynek ellenszere­ként felhasználnák azt húsz-har­minc, vagy ki tudja hány év múlva az eredeti tulajdonosánál. A napokban több híradás is foglalkozott azzal, hogy egy kül­földi őssejtbankban vállalják a magyar szülészeteken levett őssej­tek megfelelő módon történő őrzé­sét, tárolását. Ezért a szülőknek több százezer forintot kell fizetni­ük a cégnek úgy, hogy a szülők nem tudhatják: hasznára válik-e az a gyereknek. Mondhatjuk per­sze, hogyha elszalasztják a lehe­tőséget, és közvetlenül a szülés alkalmával nem őrzik meg az ős­sejtet, akkor „nem lesz mihez nyúlni” az esetleges bajban. Dr. Berhés István némi túlzás­sal Verne holdutazásához hason­lítja a jelen helyzetet. Amikor Ver­ne Gyula megírta regényét, még mindenki fantáziálgatásnak hitte azt. Ma már ez valóság, de még­sem töltheti mindenki a Holdon a vakációját. Az őssejt raktároztatá- sa olyan, mintha Verne korában máris árusítani kezdték volna a menetjegyet az űrhajóra. Ellent­mond ennek persze az, hogy a tu­domány ma már rendkívül gyor­san fejlődik, s nem kizárt: néhány évtized múltán elszalasztottnak érezzük a lehetőséget, amiért nem őriztettük meg csecsemőnk őssejtjét. A klinikai igazgatóhelyettes úgy véli, hogy a kérdéskör fesze- getése a családok 90 százalékát rossz érzéssel tölti el, mivel megfi­zethetetlen számukra a cég szer­ződésében szereplő összeg. Emiatt elégedetlennek érzik az egészség­ügyi ellátást, a „gondoskodó ál­lamtól” várják a megoldást. Ho­lott a mai gazdasági helyzetben a már kézzel fogható, bizonyítottan hatásos kezeléseket kellene előnyben részesíteni. Dr. Hernádi Ferenc azt mond­ja, ha valaki - hasonlóképpen, mint egy nagy összegű életbizto­sításra - áldozni akar csecsemője őssejtjének megőrzésére, akkor tegye meg a szükséges lépéseket. Az engedéllyel rendelkező szülé­szeteken nem zárkóznak el az elől, hogy levegyék az őssejtet, ha az édesanya azt kéri. Az Egészségügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium őszre ter­vezi a részletes szabályozás köz­zétételét. NÉGYESSY ZITA SUHA PETER Két Mátra Kitörési pont, nagy lehetőség, vonzerő. Kulcsszavak. Az ország teteje, beruházások, magántőke, elősegítjük, támogatjuk, együtt­működünk. Hogy pezsegjen, fejlődjön, szé­püljön, gazdagodjon. De legalább kiépüljön. Mátraháza, Kékes­tető, Mátrafüred, Sástó. Valami van, de nem az igazi, mondhatnánk a klasszikus mon­dást idézve, ám itt korántsem cirkuszi bohóctréfáról van szó. Sokkal inkább arról a drámai folyamatról, ami szerint Gyöngyös és térsége, a Mátra látogatottsága az előző évekhez képest erő­sen csökkenni látszik. Mindennek az egyik lehetséges oka, hogy a csend és a jó levegő önmagában már nem piacképes „ter­mék”, szemben a pezsgő látványosságokkal, a hagyománnyá vált, meggyökeresedett, élő és folyvást megújuló rendezvények­kel. Mindezen változtatni elsősorban pénz, s csak aztán elszánt­ság kérdése. Létezik viszont egy másik Mátra, ahová az utóbbi években forint milliárdok épültek be. Különösebb szlogenek, „intézményes” bá­báskodás, helyi politikai elhatározás, felklnálkozás és hírverés nélkül, mondhatni csendben. „Pusztán” a természeti és - ami ta­lán még lényegesebb - az infrastrukturális adottságokat és az erő­forrásokat kihasználva. (Csak zárójelben: a Felső-Mátraként em­legetett térségben gyakorlatilag ismeretlen a munkanélküliség, sőt Gyöngyöstől Pásztóig sokan „a hegyen” találnak megélhetést, télen-nyáron egyaránt.) A már működő, „bevezetett” szállodák, panziók, sípályák és egyéb turisztikai létesítmények gazdái úgy tűnik, jól állják a ver­senyt. Egyelőre elsősorban hazai vetélytársakkal kell megmér­kőzniük. Tudják, hamarosan - északi határunk megnyílása révén - a történelmi Magyarország magashegyi vidékeivel is meg kell mérkőzniük, ám e tekintetben is bizakodóak, mondván: eddigi eredményeik, ismertségük és közkedveltségük a megmaradás biztosítéka. Az a Mátra viszont, amelyik egyelőre még csak vár a befekte­tőkre, az uniós Középkelet-Európában egy közepes hegység lesz, s nem csak nevében, de fejlettségét, kiépítettségét tekintve is. Kérdés, hogy létezik-e az a tőke, amelyik nem a valódi csúcs­ra tör. Kárpótlási jegyért részvény Heves megye A szakértők szerint még 7-9 mil­liárd forint értékű kárpótlási jegy van kintlévőségben, amely a kamatokkal együtt 12-15 milli- árdot ér. Mint megtudtuk, a kár­pótlási jegyek július 18-ig váltha­tók át Forrás-részvényekre. Ezekkel 140 bankfiók foglalko­zik. Heves megye székhelyén a Postabank Rt., a HVB Bank Rt. , az Inter-Európa Bank Rt. fiókja, valamint Gyöngyösön a Posta­bank Rt. helyi fiókja. Ezeknél a pénzintézeteknél a kárpótlásije- gy-tulajdonosoknak részvény­igénylési íveket kell kitölteniük. Ezt követően július 20. után kapnak értesítést arról, hogy hol és mikor vehetik át a személyre szóló és az értékpapírt bizonyító okmányukat. Egyébként a For­rás Rt.-nek jelenleg 15,6 milliárd forint vagyona van, és ezeket osztja szét részvények formájá­ban a kárpótlási jeggyel rendel­kezők kÖZÖtt. (M. K.) Oktatás: változott az áfa Heves megye Július 1-jétől csak meghatározott oktatási tevékenységek maradnak továbbra is tárgyi adómentesek - tudtuk meg az APEH Heves Megyei Igazgatóságától. - Ez a törvényben felsorolt oktatások, képzések ese­tében a köz- és felsőoktatási, az akkreditációt kérő felnőttképzési intézményekre, az OKJ-s vagy jog­szabályon alapuló képzést nyújtó intézmények tevékenységére vo­natkozik. Nem minősül köz- és felsőokta­tásnak, akkreditált felnőttképzés­nek, vagy a jogszabályon alapuló képzésnek az oktatónak az intéz­mény felé nyújtott szolgáltatása, mert az csak résztevékenység. Emiatt július 1-jétől az oktatók munkájára a tárgyi adómentesség nem vonatkozik. így szolgáltatásu­kat 25 százalékos áfa terheli, kivé­ve ha alanyi adómentességet vá­lasztanak. Általános forgalmi adót csak ak­kor kell fizetni, ha az oktató áfa­alany, tehát ha az oktatási intéz­ménynek gazdasági tevékenysé­get folytat. (Bővebb tájékoztatás a www.apeh.hu honlapon.) ■ Szálló remények: jobb jön? (Folytatás az 1. oldalról) Az első hat hónapban mintegy 6- 7 százalékos szobakihasználtság és árbevétel elmaradása van a ta­valyi évhez képest. A háromcsil­lagos ház azonban a megyében az elsők között még így is jóval az országos átlag fölött, 60-67 szá­zalékos mutatókkal üzemel — tudtuk meg Vincéné Papp Judit gazdasági igazgatótól. Különö­sen a hazai vendégek, a családo­sok és a nyugdíjasok elmaradása érezhető. .Utóbbiak az üdülési csekkek körüli zavar miatt is ke­vesebben érkeznek. A július gyengébb mint tavaly, az augusz­tustól és szeptembertől viszont ja­vulást várnak. A külföldiek jelen­léte csak egy-egy éjszakára jel­lemző. Az idősebb külhoniak májusban és szeptemberben heti turnusban gyógycélból érkez­nek. Egy kétágyas szoba 14 ezer forintba kerül éjszakánként. Az ország tetején, a Hotel Ga­lyatetőben hétszázalékos szoba- és háromszázalékos férőhelyki­használtság-elmaradás van a ta­valyi év hasonló időszakához ké­pest, amikor 40 százalékos volt a telítettségi mutató. A kétcsillagos házban arra számítnak, hogy a nyár behozza a lemaradást, s jó kilátásaik vannak arra, hogy eb­ben az időszakban elérjék akár a 60 százalékos foglaltságot, tájé­koztatott Surányi Alfonz igazga­tó. A szakember hozzátette, hogy az első fél évben elsősorban a konferenciák hiányoztak, me­lyek inkább a három-négy csilla­gos házakat választották helyszí­nül. Amennyiben idén sor kerül­ne az 1930-ban épült szálló felújí­tására, úgy magasabb színvona­lon tudnák a konferencia- és fit­neszturizmus igényeit kielégíte­ni. A szoba átlagár 8-9 ezer forint körül mozog, de folyamatosan kínálnak kedvezményes akciós árakat. Szilvásváradon a szezonáli­san, áprilistől-októberig üzemelő egycsillagos Kastély Hotel Szilvás 40 szobájával és 80 férőhelyével a település legnagyobb fogadóhe­lye. A szezon eleje, május-június eddig jó volt, a július már kevés­bé, de bíznak az új tendencia­ként jelentkező későbbi foglalá­sokban, így az 50 használtság valóban tartható - tudtuk meg Kulcsár Lászlóné igazgatótól. Egy kétágyas szoba reggelivel nyolcezer forintba ke­rül. A belföldi vendégkörre szá­mító szállónak kevesebb az előze­tes rendelése, s a településre egyre inkább az átmenő turistaforga­lomjellemző. ______________(KJ) H úsz deka híján kilenc kilogrammot nyom az a sárgadinnye, amely a hatvani Smid István kertjében termett. Talán Csány közel­sége, talán a szorgos locsolás az oka, hogy ilyen szépen „meghízott” a mézédes növény; a termelő már hosszabb ideje foglal- kozik termesztéssel, de eddigi rekordja „csupán” hét és fél kilós volt__________________________________________fotó: t. o.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom