Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

12. OLDAL HEVES K Ö R Z E T E 2003. Június 30., hétfő E S KÖMLŐ. Az elmúlt héten tartot­ta soron következő testületi ülé­sét a kömlői önkormányzat. A grémium tagjai előtt beszámolót hallgattak meg a most befejezett óvodai és iskolai tanévről, majd elbírálták az ÁMK igazgatói pá­lyázatát. A vezetői pozíciót az el­következendő öt évben a régi-új igazgató, Hangrád Lajos tölti be. ZÁRVA A HIVATAL Kedden tartja hagyományos köztisztvise­lői napját a hevesi polgármesteri hivatal. Az aktív és a már nyugdí­jaskorú köztisztviselőket a Pintér­tanyán látják vendégül. Ezen a napon a hivatalban szünetel az ügyfélfogadás. TARN ASZENTMIKLÓS. Június 28-án indul egyhetes néptánc­táborba a helyi tánccsoport. Az ifjúsági klub 16 tagja Sarudon gyakorolja a táncokat. Az utazá­sukat és a szakmai felkészülésü­ket Heves Megye Önkormányza­ta és a helyi roma önkormányzat támogatta. BOCONÁD. Szerdán a település ad otthont a dél-hevesi kistérség ülésének, ahol többek közt szó lesz a vidékfejlesztési menedzser munkájáról, beszámol a mozgás- korlátozottak egyesületének ve­zetése, és üzletpolitikájáról ad számot a tamamérai takarékszö­vetkezet. DÉL-HEVES. Csütörtökön Jász­berényben tartja a 33 dél-hevesi és észak-jászsági település szilárd hulladékát kezelő Regiocomm igazgatósága tisztújító közgyűlés­ét, ahol a megjelentek új vezető­séget választanak. KÖZMEGHALLGATÁS. Tamaszentmiklóson július 11-én tartja a testület soron következő ülését. A képviselők várhatóan elfogadják a tavalyi évről szóló beszámolót, majd közmeghallga­tást tartanak, ahol a falu lakosai is elmondhatják észrevételeiket. HEVES. A hét végén háromtagú delegáció látogatott az erdélyi Gyergyócsomafalvára, ahol ilyenkor rendezik a hagyomá­nyos Péter-Pál-napi búcsút és fa­lunapot. A várost képviseli Kont­ra Gyula polgármester, Sárándi István, a művelődési bizottság el­nöke és Czók Zsolt önkormány- zati képviselő. ______________■ E gy csipetnyi Kuba a tóparton A népek gazdagsága nem a pénzen múlik A közelmúltban Kiskörére látogatott és ott megtekintette az idegenforgalmi le­hetőségeket Kuba magyarországi nagy­követe, Alfredo León Alvarez. Kisköre- Mióta tölti be hazánkban a nagyköve­ti tisztséget, s előtte hol voltak külképvi­seleti megbízatásai? — Két és fél éve vagyok Magyarorszá­gon nagykövet, az ezt megelőző idő­szakban külképviselet-vezetőként több országban tevékenykedtem. Első szolgá­latom Ausztrália volt, majd két alkalom­mal Németországban, majd pedig Len­gyelországban vezettem a kubai külkép­viseletet. De a nagyköveti tisztséget első alkalommal töltöm be, és itt Magyaror­szágon. — Hogyan sikerült megszokni a ma­gyar környezetet? — Nagy öröm ott nagykövetnek lenni, ahol az ember szívesen dolgozik, így szinte nem is volt mit megszoknom. — Ugye ez egy hivatás. A család ho­gyan éli meg ezt a helyzetet, nincs hon­vágyuk? — A család ezt mindig is megérzi, honvágyat pedig mindig is érez az em­ber, főleg, ha a család egyik fele otthon marad. Hiába tudjuk, hogy ez egy átme­neti helyzet, azért mindenképpen fáj. Az ember azzal vigasztalja magát, hogy fon­tos a teendője és ezzel kompenzálni tud­ja a hiányt. De nemcsak a család hiány­zik, hanem a szülőföld is.- Hogyan került Kiskörével kapcsolat­ba?- Ennek több csatornája is volt. Min­denekelőtt érintkezésbe kerültem magá­val a megyével, másrészt, nagyon jó ba­rátainkon keresztül, akik a magyar rend­őrséghez tartoznak. Ezt követően a pol­gármester úr volt az, akivel elsőként sze­mélyesen is megismerkedtem a kisköreiek közül. Hosszabb-rövidebb ta­lálkozásaink már voltak korábban is, de a szorosabb kapcsolat márciusban ala­kult ki, amikor is meghívást kaptam. Kiskörén most vagyok először, de a bu­dapesti Utazás 2003 kiállításon már megkóstoltam az igen finom kiskörei ha­lászlét.- Az ország mely részeivel ismerke­dett már meg eddig?- Azt nem mondanám, hogy túl sok részét megismertem, de azért nem lebe­csülendő. Mindenekelőtt csodáljuk Bu­dapestet, de jártam már Egerben, Pé­csett, Szegeden, Szekszárdon. Többször is jártam a Balaton környékén. Élvezetes és maradandó élmény a szüret, amelyre rendszeresen meghívást kapok. Valami óriási dolognak kell közbejönnie ahhoz, hogy ne tegyek eleget a felkérésnek.- Hogy érzi itt magát nálunk? Önök­nél Kubában van-e hasonló hagyomány?- Ugyanígy mint itt Magyarországon, otthon Kubában is több mint hétmillió ember ünnepli a május elsejét. Most egy kicsit kisebb a honvágyam, mert hason­ló rendezvényen vehettem itt részt, ami szinte ugyanolyan, mint nálunk.- A jövőre vonatkozóan a személyes jellegű kapcsolatokon túlmenően lát-e le­hetőséget a kapcsolatok bővítésére?- A személyes kapcsolatok nagyon fontosak, de nem minden. Éppen a sze­mélyes kapcsolatokból adódóan lehet elősegíteni a hivatalos kapcsolatokat is. Itt mindkét félnek bizonyítani kell az akaratát, elszántságát. Épp ez a kubai jelenlét is bizonyítja a készséget a kap­csolat fejlesztésére. Hiszen olyan folya­matban élünk, amely pozitívan segíthet ebben. És ha azt kérdezi, hogy mi a mai látogatás eredménye, azt mondanám, hogy „elégedetlen” vagyok. Azért is mert még sok teendő van és azért is, mert szükségszerű, hogy többet te­gyünk. De kétségem nem fér ahhoz, hogy ez meg is fog történni. A sportban és kultúrában követhető nyomon legjob­ban a kapcsolatunk fellendülése.- Van-e valamilyen hasonlóság a két nép kultúrája, hagyománya között? — Nagyon sok közös vonás van. Töb­bek között említeném a családias szelle­met, a hagyományok mély gyökereit, az egészséges büszkeséget arra, amivel ren­delkezünk, amit elértünk, és ahogyan ezt felajánlják a többieknek is. Hiszen ha az ember a saját magáét nem becsü­li, nem értékeli, akkor lehetetlen az, hogy ezt meg akarná osztani. Nem min­den az anyagi gazdagságon múlik, na­gyon fontos a szellemi gazdagság. Rend­kívül sok embert ismerünk a világon, akik gazdagok ugyan, de rendkívül bol­dogtalanok. Ők sohasem mondhatják el, hogy az életet teljes gazdagságában élvezték. — Végül, mit üzen a kisköreieknek?- Azt, hogy itt jártak olyan kubaiak, akik otthon érezték magukat és nagyon reméljük, hogy Kisköre, ez a hangulatos település is hozzájárul a kapcsolatok összességének a fejlesztéséhez. Kiállítóhely, területvitával A város díszpolgárának, Kő Pálnak a jelenlétében ülésezett a nyári szünet előtt a hevesi képviselő-testület. A Mester jelen­léte nem a véletlen műve volt. A grémiumnak állást kellett fog­lalnia a volt Községháza épületének funkciójáról. Heves Mint azzal már lapunkban több­ször is foglalkoztunk, a település­nek égetően szüksége van egy méltó kiállítóhelyre, ahol a hely- történeti gyűjtemény, azaz a volt Hegedűs-hagyaték otthonra talál­na, de Kő Pál Kossuth- és Mun- kácsy-díjas szobrászművésznek is állandó kiállítóhelyet „illene” biz­tosítani. A kiszemelt hely a város köz­pontjában 1983 óta funkció nél­kül álló Községháza épülete, amely mintegy 10 millió forintos ráfordítással immár kulcsrakész állapotba hozható. A műemléki­leg védett épületben két, szakma­ilag összeegyeztethető tárlat, a He­gedűs-gyűjtemény és Kő Pál szob­rászművész munkái kapnának helyet. Mindkét gyűjtemény a vá­ros szellemi értéke, mégis rövid ideig úgy látszott, egy 18 négyzet- méteres helyiség használatán akadhatnak el a tárgyalások. A Hevesi Helytörténeti Kiállítóhely képviseletében — amely a megyei múzeumi szervezet szakmai irá­nyításával működik - az ülésen megjelent dr. Petercsák Tivadar megyei múzeumigazgató, Gy. Gömöri Ilona, a kiállítóhely muze­ológusa és természetesen Kő Pál, aki szintén érintett a születendő döntésben. Az ereded határozati javaslatban a volt Községháza épületéből 113 négyzetmétert „kapna” Kő Pál és 192 négyzetmé­tert a helytörténeti gyűjtemény. Ezzel azonban nem oldódik meg az irodahelyiség gondja, ahol a tárlatvezető vagy a szakmai irá­nyító tartózkodhat. A korábbi egyeztetések anyagából, amely az önkormányzat és a múzeumi szervezet közt zajlott, kiderült — ahogy Török János önkormányza­ti képviselő fogalmazott —, mind­két fél már induláskor szeretné a legjobb pozíciókat elérni. Dr. Petercsák Tivadar arra figyelmez­tetett: közösségi tér és raktár nél­kül nem működhet egy múzeum. A képviselők meglehetősen kompromisszumkészen vették tu­domásul a 18 négyzetméteres iro­da használata fölött folytatott vi­tát, s többen javasolták, azt Kő Pál éppúgy használhatná, mint a mú­zeum dolgozója. Lóié Mihály arra figyelmeztetett: ennyi a hely, ezen kell megosztozni. Ez ellen a Mes­ternek sem volt kifogása, így a tes­tület döntése értelmében közös használatú lesz az iroda, amelyet a helytörténeti kiállítás teréből vonnak el (ezzel maga a múzeu­mi anyaga 174 négyzetméterre köl­tözhet). így nincs további akadá­lya annak, hogy még a nyáron be­fejezzék a múzeumi funkció ki­alakítását. SZUROMI RITA Vakációzni csak vidáman Dr. Nemcsók János és Vásárhelyi Péter a diáknapokon Kisköre Gazdag programokkal búcsúztat­ták az évet a helyi Vásárhelyi Pál­diáknapokon a tanulók, amelyet 16. alkalommal rendeztek meg. A kézilabdatoma győztes isko­lája a Hevesi 3. Számú Általános Iskola lett, második helyen vég­zett a helybeli csapat, a harmadik helyezést pedig a Hevesi Körzeti Általános Iskola diákjai szerezték meg. A negyedikek a kömlői ta­nulók lettek. A labdarúgótorna győztes csapata az abádszalóki együttes lett, ismét a második he­lyet szerezték meg a helyiek, a harmadikok pedig a kömlői diá­kok lettek. A negyedik hely ebben a fordulóban a gyöngyöspatai gyermekeket illette meg. A gólki­rályi cím a kiskörei Tóth Erik ha­todikos kisdiáknak járt. A diák­napok változatos programjának részét képezte a kézműves-foglal­kozás, de a meghívott vendégeket sem zárták el a tanulók elől. így a Suliújság szerkesztői készítettek interjút dr. Nemcsók Jánossal, az Alföld miniszteri biztosával, és Vásárhelyi Péterrel, az iskola név­adójának leszármazottjával, vala­mint Padár Ildikó válogatott kézi­labdázóval. Az utóbbi vendéggel Horváth Tímea nyolcadikos tanu­ló készített beszélgetést a helyi lap számára, amelyből például ki­derül, hogy a kömlői születésű Il­dikó nemcsak hogy szurkolni szeret a diákmérkőzéseken, ha­nem szakértő szemmel figyeli, hátha felfedez néhány tehetséges játékost, akik a jövőben az után- pótlást képezhetik. __________■ Ö tödik óvodai csoport Iskolák közt az élen végeztek Erdőtelek A rendőrség helyi közbiztonságot érintő kérdéseinek megtárgyalásá­val kezdődött a legutóbbi testületi ülés. Itt jelentették be, hogy a körze­ti megbízott, Szalai Sándor szep­tembertől nyugdíjba vonul, így egy körzeti megbízott marad a faluban. Várhatóan azonban létszámemelés után újabb rendőr érkezik, akinek fogadására a helyiek „mindent tő­lük telhetőt megtesznek”. Az általá­nos iskola máris felajánlott egy szá­mítógépet a rendőrnek. A település régi vágya, mely szerint rendőrőrs legyen a faluban, egyelőre még na­gyon távolinak látszik. A következő beszámoló a nap­közi otthonos óvoda működéséről hangzott el. A településen évek óta probléma, hogy az óvodás és általá­nos iskolás korú gyermekeket a szülők a környező falvak iskoláiba hasznát, mivel felkészültebben tud­ják kezdeni az első osztályt. A dön­téssel arra is lehetőség nyílik, hogy az óvodai csoportok létszáma az ideálishoz, 25-30 nebulóhoz köze­lítsen a jelenlegi harminchattal szemben. A testületen belül - tájé­koztatta lapunkat Laczházi Tünde önkormányzati képviselő - alakult egy ad hoc bizottság, amely a változásokat készíü elő. Ezek egy ré­sze már szeptembertől érezhető lesz: a kapu­kat zárják, s csengőt szerelnek föüA konyhai részt lekerítík, a kerék­párok biztonságos táro­lásáról gondoskodnak. A napi ud­vari munkába közhasznú munká­sokat vonnak be. Ezzel együtt lét­számot is növelnek, várhatóan két óvónőre és egy dajkára lesz még szükség. (SZUROMI) Amiről még szó volt A mezőőri szolgálat a településen a gazdák egyet nem értése miatt egyelőre nem kez­di el működését. Felvetették azt is, hogy a falu díszpolgárainak arcképe és életrajzi adatai kerüljenek föl a hivatal falára. Tarnaörs A tanévzárót megelőző napokban gratuláltak a tanulmányi versenye­ken való részvétel és az eredmé­nyesség összevetésével a megye legjobb vidéki általános iskolájá­nak, a tamaörsinek, amely az idén vándorserleggel gazdagodott. Gunics Jánosáé iskolaigazgató mél­tán büszke tanulóira és a tantestü­let tagjaira, akiknek végső soron köszönhető ez a kitüntető cím. S hogy milyen versenyekkel és ered­ményekkel érdemelte ki Tarnaörs a megye legjobb vidéki iskolája cí­met? A Kazinczy-versenyen Mohai Bianka harmadik lett. A Bendegúz nyelvészeti versenyen Tari Dóra és Mohai Bianka a nyolcadik, illetve a hetedik helyet hozták el. A meseve­télkedőn a negyedikes csapat har­madik helyezést ért el. A Szivár­vány kis nyelvész országos döntő­be bejutott Kelemen Mária, Tari Dóra és Mohai Bianka A komplex anyanyelvi verseny megyei döntő­jében Mohai Bianka a 13. helyet szerezte meg. A kis matematikus levelező versenyen elsőként jutott tovább Balogh Zoltán. A megyei matematikaverseny hatodik helye­zettje szintén Balogh Zoltán lett. A Kaán Károly természetismereti ver­seny megyei döntőjét megnyerte Pető Zsolt és Harangi Adrienn. Az országos döntőben Pető Zsolt a 15. helyet szerezte meg. „A természet hangjai” címmel meghirdetett ver­seny országos döntőjében is ott voltak a tarnaörsi diákok, így Bodonyi Bettina, Harangi Adrienn, Kiss Judit és Szanyi Kitti verseny­ben maradtak. A szolnoki „Mada­rak és fák” napi versenyen második lett a tarnaörsi csapat Király Henri­etta, Bakó Gergő és Hevér Adrián szereplésével, az országos Herman Ottó levelező verseny országos döntőjében pedig Pető Zsolt máso­dik helyezést ért el. A megyei kör­nyezetismereti csapatversenyben harmadik lett az örsi csapat, míg az országos Környezet- és egészség- védelmi versenyen az előkelő tize­dik helyet szerezték meg. A cigány megyei mesemondó verseny győztese a helybeli Mága Richárd lett, míg a Magyar Diák Kulturális Fesztivál mesekategóriá­jában Horváth Mária harmadik osztályos tanuló a második helyen végzett. A tanulók közt az iskola büszke még Várnái Anettre, aki a Kis matematikus levelező verse­nyen második helyezést ért el. Gunics Jánosné iskolaigazgató az elért eredmények kapcsán kü­lön gratulált még Birikiné Nyéki Andrea biológia szakos pedagógus­nak, aki legeredményesebben ké- szítette fel diákjait. ___________■ A z Év Tisza-tavi jegyzője Erdőtelek A Tisza-tavi polgármesterek talál­kozóján adták át az Év Tisza-tavi jegyzője elismerést Lőcseiné Nagy Máriának, Erdőtelek jegyzőjé­nek. A kitüntetés 13 év jegyzői munkájának szól, ám — ahogyan fogalmaz az érintett — mindeb­ben a polgármester, a testület, a hivatali apparátus és a család se­gítsége is benne van. Hiszen ah­hoz, hogy nőként helyt tudjon állni, bizony szükség van a család megértésére és a precíz munka­társakra. így lehet csak - mondja a jegyzőnő - a közt szolgálni. __________________________■ ír atják be. A testület úgy döntött: ennek a folyamatnak mindenkép­pen véget kell vetni, hiszen közös cél, hogy a gyermekek minél to­vább a faluban maradjanak. Döntés született arról, hogy első lépcsőben vissza kell állítani az óvodai ötödik csoportot, így senki sem tud majd azzal takarózni, hogy a gyermekét helyhiány miatt nem vették fel, másrészt pedig minden gyermek­nek megadatik, hogy legalább há­rom évet járjon óvodába. Ennek el­sősorban az ingerszegény környe­zetből érkezett kicsik látják majd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom