Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-25 / 172. szám
10. OLDAL H O R i Z O N T 20Ö2. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK iiÜHI Ez nem operaházi, tíülszoknyás világ Beszélgetés Barta Dóm és Juronics Tamás táncművésszel az Erlau Táncfesztiválról Holnaptól másfél héten át táncművészek veszik birtokukba a Líceum udvarán fölállított színpadot, ebben az időszakban rendezik meg az Erlau Táncfesztivált, melyre a magyar táncostársadalom színe-java meghívást kapott. Láthatjuk majd a Szegedi Kortárs Balettet, a Duna Táncműhelyt, a Pécsi Balettet, Ladányi Eger- Barta Dóra nem szorul bemutatásra Egerben, Juronics Tamás nevét viszont ismeri mindenki, aki egy kicsit is jártas a táncszínházak világában. Ennek ellenére adódik a kérdés: hogyan jutottak el idáig ? Barta Dóra: Az Állami Balettintézetben kezdtem, ahol kimondottan klasszikus balettet tanultam, ami utat mutat - bár nem annyira, mint ma gondolom - a modem művészetek felé. Az intézet elvégzése után, legalábbis azt hittem, ezzel megszűnik minden kapcsolatom a tánccal, de aztán - már itt Egerben - találkoztam Földi Bélával, a Budapest Táncszínház vezetőjével, és rövidesen tagja lettem a táncműhelynek. Hét év ott töltött idő után szerződtem le a Szegedi Kortárs Balett táncművészének, s ma is ott dolgozom. Nemrégiben tüntettek ki Haran- gozó-díjjal, melyet nem egy-egy produkció után ítélnek oda, sokkal inkább a munkásság elismeréseként adományozzák. Ez a díj nemcsak a múltra tekint, remélem, további munkásságomat is fémjelzi majd. Juronics Tamás: A múltam Szegedhez köt, ott kezdtem táncolni a balettintézet után, s immár tizedik éve vagyok a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője. Az együttes elsősorban az én munkáimat táncolja, ezekkel bejárjuk az egész országot, ezért engem elsősorban alkotásaimon keresztül ismerhetnek.- Miként vált mostanra Szeged a magyar táncművészet fellegvárává1 J. T.: A táncművészet akkor lehet erős, ha támogatják, de sajnos ez a legritkább eset. Másrészt akkor sikeres, ha nagyon eltökélt az, aki csinálja. Én elég eltökélt, lendületes és fiatal voltam, amikor átvettem az együttes irányítását, s talán ennek köszönhető, hogy úgy beindult, pedig támogatást akkoriban sem igen élvezett. Óriási harcok árán sikerült talpon maradnunk. A tánc meglehetősen mellőzött műfaj, általában a színházi struktúra perifériájára szorul vagy szoríttatik. Ezért egyfajta misszió a tánccal foglalkozni, vagy népszerűsíteni azt. De ennek a térítő munkának van értelme, főként, ha sokakkal sikerül megszerettetni a színháznak azt a részét, melyet mozgáson keresztül fejez ki.- Itt Egerben is megfigyelhetjük - köszönhetően többek közt Barta Dórának is -, hogy egyre erősödik ez a műfaj. A mostani fesztivál részét képezi-e ennek a láthatóan tudatos munkának, mely lassacskán beérni látszik? B. D.: Mindenképpen tudatosan jöttünk ide. Ebben a régióban elsőbbséget élvezhet ez a fesztivál, amellyel egyedi arculatot próbálunk formálni, hogy kiemelkedjék az ország többi táncfesztiválja közül. Az idén arra törekedtünk, s az elkövetkező években is azt tesszük majd, hogy - figyelembe véve a nyári időszakot, a szabadtéri színház hangulatát - elsősorban szórakoztassuk a közönséget. Olyan darabokat fogadunk be, amelyeket egyébként az egri közönség nem láthatna az évad során. Garantált produkciókat válogattunk, amelyek korábban nagy közönségsikert arattak, mi több, a szakma is felfigyelt rájuk, s ennek különböző díjak formájában „hangot is adott”. Az idő múlásával, ha a fesztivál már stabillá válik, lehetőségünk lesz nyitni, kísérletezni, más jellegű darabokat is hozni, de ez az első lépés még nem erről szól. Feladatunk megmutatni, hogy a balett szó ma már nemcsak az operaházi tüüruhás világot jelenti. Mára ennek a szónak a tartalma merőben megváltozott, gazdagodott, színesedett. J. T.: Részét képezi ez is az előbbiekben emlegetett missziónak. Mivel ez az első év kicsit ismertető, bevezető, igyekeztünk műveket hoztunk, mégpedig a legsikeresebbeket. Itt lesz a Pécsi Balett, amely megint csak egészen más stílust képvisel a honi táncszínjátszásban. Természetesen lesz gyermekegyüttes is, a városban jól ismert, népszerű Egri Fesztivál Balett.- Mindketten elsősorban táncművészek, s bár rendelkeznek együttes- és színházszervező múlttal, mennyiben érzik úgy, hogy egy ilyen nagyszabású fesztivál megszervezése merőben új feladat? A misszionáriusi attitűdön túl mi volt ebben a motiváló erő? B. D.: Volt egyfajta serkentés a város részéről, miután a kezünkbe adta a szervezés jogát és ódiumát is egyben. Az alapötlet mindkettőnk számára szimpatikus volt, és nagy kihívás is egyben, hogy egy minden szempontból magas színvonalú rendezvényt hozzunk létre Egerben. Természetesen bizonyos önzés is munkál bennem, mert itt „csak” táncpedagógusként, koreográfusként ismernek, mint táncos, sohasem léphettem az itthoni közönség elé, megmutatandó, hol is tartok, mit is csinálok valójában. Barta Dóra és Juronics Tamás A csodálatos mandarinban fi csapatot maguk köré gyűjteni. Ez a fesztivál szempontjából példaértékű marketingmunkát sejtet. J. T.: Mi ketten vagyunk a csapat. Természetesen a családi vállalkozásban páran besegítenek, eljönnek szerelni egy-két dolgot, vagy kiülnek jegyet árulni a Líceum elé, egyébként mindent kettöbbfajta területről válogatni. Táncfesztiválnak nevezzük - mert így rövidebb és egyszerűbb -, de legszívesebben táncszínházi fesztivált mondanék. A tánc műfajába rengeteg minden beletartozik a versenytánctól a break- táncig, ebből a szempontból ez távolról sem táncfesztivál, hanem olyan nívós és karakteres társulatok találkozója a közönséggel, ahol színházi produkciót hoznak létre a tánc eszközeivel. A Duna Táncműhely - ami a BM Duna Művészegyüttes kísérletező stúdiója, és táncszínházi formákat feszeget - például kifejezetten néptáncos alapokról induló darabbal jön ide. Ladányi Andrea ezzel szemben egészen szokatlan és egyéni hangulatot ad vissza a színpadon. Mellettük a Szegedi Kortárs Balett nagyon erősen a táncszínházi vonalon mozog, mindamellett, hogy egyfajta effekt színház is, ám a fesztiválra úgynevezett „történet-elmesélős” J. T.: Dóra egri, tehát nyilvánvalóan vágyik arra, hogy a saját városában alkosson és létrehozzon valamit. Bennem pedig szintén él egy önző vágy, mégpedig az, hogy saját műveimet minél több városban be tudjam mutatni, s hogy ennek talajt és otthont teremtsek. Mivel itt még nem voltunk túl sokszor, akkor is kisebb darabokkal, úgy gondoltam, ha más nem, hát én teremtem meg a lehetőséget arra, hogy a legszebb, legjobb műveimet elhozhassam ide, s megmutathassam az itteni közönségének. Ha ez a két önző érdek összetalálkozik, akkor már érdemes szervezni és adni is.- Az eddig látottak alapján úgy tűnik, sikerült egy igazi proten csinálunk. Az egész esemény látványvilágát is sikerült jól összefognunk. A Csillag Design munkatársait, akikkel együtt dolgozunk a kiadványokon, sikerült úgy instruálnunk, hogy megcsillant a legjobb kreatív oldaluk, így létrehozása. Dórától sem idegen ez a menedzserszemlélet, mivel saját együttesét eddig sikerrel vezette végig a göröngyös úton. Összegyűjtött tapasztalatunk az, aminek nekivethetjük a hátunkat, meg egyfajta belső igény arra, hogy ez a fesztivál úgy jelenjen meg arculatában, külsőségeiben, hogy méltó legyen a professzionális előadásokhoz. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szervezés és a látvány alatta maradjon a produkciók színvonalának.- Milyen közönségre számítanak? Kik lesznek azok, akik hat estén át megtöltik a széksorokat? J. T.: Tapasztalataim szerint meghatározhatatlan mind korosztály, mind pedig osztályrétegződés szempontjából, hogy ki az, aki eljön. B. D.: Nekem eddig mindig volt a kezemben egy lasszó, ami az előadásainkra vonzotta a közönséget, ez pedig a gyermek. Ha nálam megtöltöttek egy színházat, az sok esetben függvénye volt annak, hogy a gyereke, unokája, satöbbi hozzám jár és szerepel az előadásban. Az utóbbi időben viszont tapasztalok bizonyos elmozdulást, egyfajta általánosabb Az Erlau Táncfesztivál programja Helyszín: Eger, Líceum-udvar, kezdés: 21.00 Július 26-27. Carmina Burana Szegedi Kortárs Balett Július 30. Vendégszerető, Tizedik vőlegény Duna Táncműhely Július 31. Carmen, Partito an patio Pécsi Balett Augusztus 2. A csodálatos mandarin Szegedi Kortárs Balett Augusztus 3. Memory of, Uni Ladányi Andrea és a La Dance Company Augusztus 4. Fiesta, Wilcsek úr Egri Fesztivál Balett együtt alakítottuk azt az egységes arculatot, ami a plakátokon, a meghívókon, a műsorfüzeten megjelenik, s fémjelzi az egész eseményt. Mindebben benne van a tíz év színházvezetői gyakorlatom, rengeteg önálló produkció érdeklődést a tánc iránt. Ez a láthatatlan kapocs most is ott van, és vélhetően ott is marad, vagyis hogy a gyerekeken keresztül ismerték és szerették meg az előadásokat, ezeken keresztül pedig a táncművészetet. Szeretném, ha ez a kapocs megmaradna, de azt is, ha nemcsak ez hozná be az embereket egy-egy nyárestén a Líceum udvarára, amikor táncot hirdetnek a plakátok. Azért dolgozunk, hogy létrejöjjön a városban is az a nyitott közeg, mely nemcsak képes befogadni az ilyen és az ehhez hasonló produkciókat, hanem kifejezetten igényli, várja, majdan követeli is azokat. J. T.: A kezdetektől megfogalmazott mottónk szerint Egernek a turizmus szempontjából rendkívül fontosak a történelmi értékei, melyekre joggal büszke a város, de emellett mi azt szeretnénk, hogy az idelátogatók figyeljenek a kulturális értékekre is. Szerintünk az Erlau Táncfesztivál nagyban hozzájárul ehhez. A tánc nonver- bális műfaj, ezért nem ismer nyelvi akadályokat, így ideális a külföldről ideérkezők számára csakúgy, mint a város lakóinak. B. D.: Most láthatóan nagyon gazdag a város kulturális kínálata, ezeknek a rendezvényeknek segítő kezet nyújtottak itt. Abban reménykedem hát, hogy ez a segítőkészség nem torpan meg, hanem legalább ilyen intenzitással folytatódik majd a jövőben is. Ezt a segítséget jól használni és tovább ápolni mindenkinek saját joga, lehetősége és kötelessége. Erre az alapra folyamatosan szükség lesz, mert mindenkinek érdeke, hogy ezek a programok hosszú távra megmaradhassanak, fejlődhessenek. Úgy gondolom, egy város fejlettségi szintjét nagy mértékben tükrözi, hogy mennyire támogatja a kultúrát, illetve mennyit fordít, fordíthat rá. Jó látni, ha valahol pezseg a kulturális élet, s úgy tűnik, Eger is erre a fejlődési útra lépett. Remélem, az Erlau Táncfesztivál is hozzájárul ahhoz, hogy ezen az úton mind zökkenőmentesebben guruljon a város szekere. EGRES BÉLA Szobor Szilágyi Erzsébetnek A patinás gimnáziumban Erzsébet-napon avatják fel Budapest, Eger A történelmi nőalak varázsos személyisége, markánsan megfogalmazott karaktere izgalmas köztéri szobrot eredményezett - összegezte a zsűri véleményét Jancsó Ildikó, a Képzőművészeti Lektorátus szakembere. Katona Zsuzsa szobrászművész és Benedek Katalin művészettörténész csak szakmailag egészítették ki Finta István iskolaigazgató véleményét.- Szilágyi Erzsébet készülő mellszobra mindenképpen különlegesség, mit több, az eddig ismert megfogalmazások közül is első a maga nemében. A Magyar Képzőművészeti Egyetem, köznyelven még máig „a Főiskola” műteremkertjében, a terézvárosi Epreskertben július 22-én jött össze a zsűri, ezt követően Lukács István szobrászművész megkezdte az öntési munkálatok előkészítését. A Magyar Nemzeti Múzeum segítségével Halassy Csilla szobrászművész először akkor kezdett hiteles ábrázolást keresni Hunyadi János hitveséről, amikor jó tíz esztendővel ezelőtt az iskola által elkészített bronz érmet kívánta elkészíteni az intézmény baráti köre felkérésére. A metszet, amely a reneszánsz nagyasz- szonyt, Hunyadi László és Mátyás király édesanyját ábrázolja, korántsem romantikus, könnyed, hízelgő alkotás. A drámai helyzeteket: férje háborúit, rabságát, szabadulását, nagyobbik fia elvesztését megélt, korát eltagadni nem kívánó öntudatos nőalak határozott vonásai értelmet, érzékenységet sugároznak. Az országnyi birtokokat, várakat igazgató, a kor politikai viszonyai között is otthonos nagyasz- szony ruházata gazdag, de nem hivalkodó. A metszet nyomán a készülő mellszobor ábrázolása szerint turbánszerűen felrakott kendőjén koronát visel, nyakát finom textília fedi, ingválla finoman díszített. Az évtizede született kétoldalas bronzérem egyik oldalát ez a portré, a másik oldalát az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium címere díszíti. Most olyan mellszobor készül az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium számára, amely Halassy Csilla Hevesen felállított Kempelen Farkas-ábrázolásával rokon. A fiatal szobrászművész a posztamenst, a szobrot tartó követ is az alkotás, a figura szerves részének, mintegy a figura testének tekinti. így azt is megmunkálja, a bronzhoz faragja, a ruházat díszeivel azt összekapcsolja. Ezzel a mellszobor költségén az egész alakos ábrázolás élménye születik meg. A fiatal szobrászművész Körössényi Tamás és Kő Pál növendékeként 1997- ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, majd két esztendeig a mesterképzőn tanult. Halassy Csilla Benedek és Bálint fia egy- és négyéves. Szilágyi Erzsébet szobrát tehát inkább csak éjszaka, vagy a gyermekek délutáni pihenője közben mintázhatta. A különleges alkotás avatására az alapozás, az elhelyezés, a beemelés bonyolult munkálatai után, a szilágyis hagyományok szerint Erzsébet- nap hetében, november 18-24. között kerülhet sor. Az alkalomra hazavárják az iskola növendékeit, neves tanárait, meghívják a Szilágyi Erzsébet nevét viselő társintézmények képviselőit is. ________________ANTALL ISTVÁN A ndreát és a La Dance Companyt, az esemény zárásaként, csattanó gyanánt pedig az Egri Fesztivál Balettet. A táncfesztivált két kiváló, Harangozó Gyula-díjas táncművész szervezte, az egri Barta Dóra és a szegedi Juronics Tamás. Velük beszélgettünk a hagyományőrző és egyben hagyományt teremtő rendezvényről.
