Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-25 / 172. szám

10. OLDAL H O R i Z O N T 20Ö2. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK iiÜHI Ez nem operaházi, tíülszoknyás világ Beszélgetés Barta Dóm és Juronics Tamás táncművésszel az Erlau Táncfesztiválról Holnaptól másfél héten át táncművészek ve­szik birtokukba a Líceum udvarán fölállított színpadot, ebben az időszakban rendezik meg az Erlau Táncfesztivált, melyre a magyar tán­costársadalom színe-java meghívást kapott. Láthatjuk majd a Szegedi Kortárs Balettet, a Duna Táncműhelyt, a Pécsi Balettet, Ladányi Eger- Barta Dóra nem szorul bemuta­tásra Egerben, Juronics Tamás nevét viszont ismeri mindenki, aki egy kicsit is jártas a táncszín­házak világában. Ennek ellenére adódik a kérdés: hogyan jutottak el idáig ? Barta Dóra: Az Állami Balettin­tézetben kezdtem, ahol kimon­dottan klasszikus balettet tanul­tam, ami utat mutat - bár nem annyira, mint ma gondolom - a modem művészetek felé. Az inté­zet elvégzése után, legalábbis azt hittem, ezzel megszűnik minden kapcsolatom a tánccal, de aztán - már itt Egerben - találkoztam Föl­di Bélával, a Budapest Táncszín­ház vezetőjével, és rövidesen tag­ja lettem a táncműhelynek. Hét év ott töltött idő után szerződtem le a Szegedi Kortárs Balett táncmű­vészének, s ma is ott dolgozom. Nemrégiben tüntettek ki Haran- gozó-díjjal, melyet nem egy-egy produkció után ítélnek oda, sok­kal inkább a munkásság elismeré­seként adományozzák. Ez a díj nemcsak a múltra tekint, remé­lem, további munkásságomat is fémjelzi majd. Juronics Tamás: A múltam Szegedhez köt, ott kezdtem tán­colni a balettintézet után, s immár tizedik éve vagyok a Szegedi Kor­társ Balett művészeti vezetője. Az együttes elsősorban az én munká­imat táncolja, ezekkel bejárjuk az egész országot, ezért engem első­sorban alkotásaimon keresztül is­merhetnek.- Miként vált mostanra Sze­ged a magyar táncművészet fel­legvárává1 J. T.: A táncművészet akkor le­het erős, ha támogatják, de sajnos ez a legritkább eset. Másrészt ak­kor sikeres, ha nagyon eltökélt az, aki csinálja. Én elég eltökélt, len­dületes és fiatal voltam, amikor át­vettem az együttes irányítását, s talán ennek köszönhető, hogy úgy beindult, pedig támogatást akkori­ban sem igen élvezett. Óriási har­cok árán sikerült talpon marad­nunk. A tánc meglehetősen mellő­zött műfaj, általában a színházi struktúra perifériájára szorul vagy szoríttatik. Ezért egyfajta misszió a tánccal foglalkozni, vagy népsze­rűsíteni azt. De ennek a térítő munkának van értelme, főként, ha sokakkal sikerül megszerettetni a színháznak azt a részét, melyet mozgáson keresztül fejez ki.- Itt Egerben is megfigyelhet­jük - köszönhetően többek közt Barta Dórának is -, hogy egyre erősödik ez a műfaj. A mostani fesztivál részét képezi-e ennek a láthatóan tudatos munkának, mely lassacskán beérni látszik? B. D.: Mindenképpen tudato­san jöttünk ide. Ebben a régióban elsőbbséget élvezhet ez a feszti­vál, amellyel egyedi arculatot pró­bálunk formálni, hogy kiemelked­jék az ország többi táncfesztiválja közül. Az idén arra törekedtünk, s az elkövetkező években is azt tesszük majd, hogy - figyelembe véve a nyári időszakot, a szabadté­ri színház hangulatát - elsősorban szórakoztassuk a közönséget. Olyan darabokat fogadunk be, amelyeket egyébként az egri kö­zönség nem láthatna az évad so­rán. Garantált produkciókat válo­gattunk, amelyek korábban nagy közönségsikert arattak, mi több, a szakma is felfigyelt rájuk, s ennek különböző díjak formájában „han­got is adott”. Az idő múlásával, ha a fesztivál már stabillá válik, lehe­tőségünk lesz nyitni, kísérletezni, más jellegű darabokat is hozni, de ez az első lépés még nem erről szól. Feladatunk megmutatni, hogy a balett szó ma már nemcsak az operaházi tüüruhás világot je­lenti. Mára ennek a szónak a tar­talma merőben megváltozott, gaz­dagodott, színesedett. J. T.: Részét képezi ez is az előbbiekben emlegetett misszió­nak. Mivel ez az első év kicsit is­mertető, bevezető, igyekeztünk műveket hoztunk, mégpedig a legsikeresebbeket. Itt lesz a Pécsi Balett, amely megint csak egé­szen más stílust képvisel a honi táncszínjátszásban. Természete­sen lesz gyermekegyüttes is, a vá­rosban jól ismert, népszerű Egri Fesztivál Balett.- Mindketten elsősorban tánc­művészek, s bár rendelkeznek együttes- és színházszervező múlttal, mennyiben érzik úgy, hogy egy ilyen nagyszabású fesz­tivál megszervezése merőben új feladat? A misszionáriusi attitű­dön túl mi volt ebben a motiváló erő? B. D.: Volt egyfajta serkentés a város részéről, miután a kezünk­be adta a szervezés jogát és ódiu­mát is egyben. Az alapötlet mind­kettőnk számára szimpatikus volt, és nagy kihívás is egyben, hogy egy minden szempontból magas színvonalú rendezvényt hozzunk létre Egerben. Termé­szetesen bizonyos önzés is mun­kál bennem, mert itt „csak” tánc­pedagógusként, koreográfusként ismernek, mint táncos, sohasem léphettem az itthoni közönség elé, megmutatandó, hol is tartok, mit is csinálok valójában. Barta Dóra és Juronics Tamás A csodálatos mandarinban fi csapatot maguk köré gyűjteni. Ez a fesztivál szempontjából pél­daértékű marketingmunkát sej­tet. J. T.: Mi ketten vagyunk a csa­pat. Természetesen a családi vál­lalkozásban páran besegítenek, eljönnek szerelni egy-két dolgot, vagy kiülnek jegyet árulni a Líce­um elé, egyébként mindent ket­többfajta területről válogatni. Táncfesztiválnak nevezzük - mert így rövidebb és egyszerűbb -, de legszívesebben táncszínhá­zi fesztivált mondanék. A tánc műfajába rengeteg minden bele­tartozik a versenytánctól a break- táncig, ebből a szempontból ez távolról sem táncfesztivál, hanem olyan nívós és karakteres társula­tok találkozója a közönséggel, ahol színházi produkciót hoznak létre a tánc eszközeivel. A Duna Táncműhely - ami a BM Duna Művészegyüttes kísérletező stú­diója, és táncszínházi formákat feszeget - például kifejezetten néptáncos alapokról induló da­rabbal jön ide. Ladányi Andrea ezzel szemben egészen szokatlan és egyéni hangulatot ad vissza a színpadon. Mellettük a Szegedi Kortárs Balett nagyon erősen a táncszínházi vonalon mozog, mindamellett, hogy egyfajta effekt színház is, ám a fesztiválra úgynevezett „történet-elmesélős” J. T.: Dóra egri, tehát nyilvánva­lóan vágyik arra, hogy a saját váro­sában alkosson és létrehozzon va­lamit. Bennem pedig szintén él egy önző vágy, mégpedig az, hogy saját műveimet minél több város­ban be tudjam mutatni, s hogy en­nek talajt és ott­hont teremtsek. Mivel itt még nem voltunk túl sokszor, akkor is kisebb dara­bokkal, úgy gondoltam, ha más nem, hát én teremtem meg a lehetősé­get arra, hogy a legszebb, leg­jobb műveimet elhozhassam ide, s megmutathassam az itteni közön­ségének. Ha ez a két önző érdek összetalálkozik, akkor már érde­mes szervezni és adni is.- Az eddig látottak alapján úgy tűnik, sikerült egy igazi pro­ten csinálunk. Az egész esemény látványvilágát is sikerült jól össze­fognunk. A Csillag Design mun­katársait, akikkel együtt dolgo­zunk a kiadványokon, sikerült úgy instruálnunk, hogy megcsil­lant a legjobb kreatív oldaluk, így létrehozása. Dórától sem idegen ez a menedzserszemlélet, mivel saját együttesét eddig sikerrel ve­zette végig a göröngyös úton. Összegyűjtött tapasztalatunk az, aminek nekivethetjük a hátunkat, meg egyfajta belső igény arra, hogy ez a fesztivál úgy jelenjen meg arculatában, külsőségeiben, hogy méltó legyen a professzioná­lis előadásokhoz. Nem engedhet­jük meg magunknak, hogy a szer­vezés és a látvány alatta maradjon a produkciók színvonalának.- Milyen közönségre számíta­nak? Kik lesznek azok, akik hat estén át megtöltik a széksorokat? J. T.: Tapasztalataim szerint meghatározhatatlan mind korosz­tály, mind pedig osztályrétegző­dés szempontjából, hogy ki az, aki eljön. B. D.: Nekem eddig mindig volt a kezemben egy lasszó, ami az előadásainkra vonzotta a közön­séget, ez pedig a gyermek. Ha ná­lam megtöltöttek egy színházat, az sok esetben függvénye volt an­nak, hogy a gyereke, unokája, sa­többi hozzám jár és szerepel az előadásban. Az utóbbi időben vi­szont tapasztalok bizonyos el­mozdulást, egyfajta általánosabb Az Erlau Táncfesztivál programja Helyszín: Eger, Líceum-udvar, kezdés: 21.00 Július 26-27. Carmina Burana Szegedi Kortárs Balett Július 30. Vendégszerető, Tizedik vőlegény Duna Táncműhely Július 31. Carmen, Partito an patio Pécsi Balett Augusztus 2. A csodálatos mandarin Szegedi Kortárs Balett Augusztus 3. Memory of, Uni Ladányi Andrea és a La Dance Company Augusztus 4. Fiesta, Wilcsek úr Egri Fesztivál Balett együtt alakítottuk azt az egységes arculatot, ami a plakátokon, a meghívókon, a műsorfüzeten megjelenik, s fémjelzi az egész eseményt. Mindebben benne van a tíz év színházvezetői gyakorla­tom, rengeteg önálló produkció érdeklődést a tánc iránt. Ez a lát­hatatlan kapocs most is ott van, és vélhetően ott is marad, vagyis hogy a gyerekeken keresztül is­merték és szerették meg az elő­adásokat, ezeken keresztül pedig a táncművészetet. Szeretném, ha ez a kapocs megmaradna, de azt is, ha nemcsak ez hozná be az em­bereket egy-egy nyárestén a Líce­um udvarára, amikor táncot hir­detnek a plakátok. Azért dolgo­zunk, hogy létrejöjjön a városban is az a nyitott közeg, mely nem­csak képes befogadni az ilyen és az ehhez hasonló produkciókat, hanem kifejezetten igényli, várja, majdan követeli is azokat. J. T.: A kezdetektől megfogal­mazott mottónk szerint Egernek a turizmus szempontjából rendkí­vül fontosak a történelmi értékei, melyekre joggal büszke a város, de emellett mi azt szeretnénk, hogy az idelátogatók figyeljenek a kulturális értékekre is. Szerintünk az Erlau Táncfesztivál nagyban hozzájárul ehhez. A tánc nonver- bális műfaj, ezért nem ismer nyel­vi akadályokat, így ideális a kül­földről ideérkezők számára csak­úgy, mint a város lakóinak. B. D.: Most láthatóan nagyon gazdag a város kulturális kínálata, ezeknek a rendezvényeknek segí­tő kezet nyújtottak itt. Abban re­ménykedem hát, hogy ez a segítő­készség nem torpan meg, hanem legalább ilyen intenzitással folyta­tódik majd a jövőben is. Ezt a se­gítséget jól használni és tovább ápolni mindenkinek saját joga, le­hetősége és kötelessége. Erre az alapra folyamatosan szükség lesz, mert mindenkinek érdeke, hogy ezek a programok hosszú távra megmaradhassanak, fejlődhesse­nek. Úgy gondolom, egy város fej­lettségi szintjét nagy mértékben tükrözi, hogy mennyire támogat­ja a kultúrát, illetve mennyit for­dít, fordíthat rá. Jó látni, ha vala­hol pezseg a kulturális élet, s úgy tűnik, Eger is erre a fejlődési útra lépett. Remélem, az Erlau Tánc­fesztivál is hozzájárul ahhoz, hogy ezen az úton mind zökkenő­mentesebben guruljon a város szekere. EGRES BÉLA Szobor Szilágyi Erzsébetnek A patinás gimnáziumban Erzsébet-napon avatják fel Budapest, Eger A történelmi nőalak varázsos személyi­sége, markánsan megfogalmazott ka­raktere izgalmas köztéri szobrot ered­ményezett - összegezte a zsűri vélemé­nyét Jancsó Ildikó, a Képzőművészeti Lektorátus szakembere. Katona Zsuzsa szobrászművész és Benedek Katalin művészettörténész csak szakmailag egészítették ki Finta István iskolaigazga­tó véleményét.- Szilágyi Erzsébet készülő mellszobra mindenképpen különlegesség, mit több, az eddig ismert megfogalmazások közül is első a maga nemében. A Magyar Képzőművészeti Egyetem, köznyelven még máig „a Főiskola” műte­remkertjében, a terézvárosi Epreskertben július 22-én jött össze a zsűri, ezt követően Lukács István szobrászművész megkezdte az öntési munkálatok előkészítését. A Magyar Nemzeti Múzeum segítségé­vel Halassy Csilla szobrászművész elő­ször akkor kezdett hiteles ábrázolást ke­resni Hunyadi János hitveséről, amikor jó tíz esztendővel ezelőtt az iskola által el­készített bronz érmet kívánta elkészíteni az intézmény baráti köre felkérésére. A metszet, amely a reneszánsz nagyasz- szonyt, Hunyadi László és Mátyás király édesanyját ábrázolja, korántsem roman­tikus, könnyed, hízelgő alkotás. A drá­mai helyzeteket: férje háborúit, rabságát, szabadulását, nagyobbik fia elvesztését megélt, korát eltagadni nem kívánó öntu­datos nőalak határozott vonásai értelmet, érzékenységet sugároznak. Az országnyi birtokokat, várakat igazgató, a kor politi­kai viszonyai között is otthonos nagyasz- szony ruházata gazdag, de nem hivalko­dó. A metszet nyomán a készülő mell­szobor ábrázolása szerint turbánszerűen felrakott kendőjén koronát visel, nyakát finom textília fedi, ingválla finoman dí­szített. Az évtizede született kétoldalas bronzérem egyik oldalát ez a portré, a másik oldalát az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium címere díszíti. Most olyan mellszobor készül az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium számára, amely Halassy Csilla Hevesen felállított Kempelen Farkas-ábrázolásával rokon. A fiatal szobrászművész a posztamenst, a szobrot tartó követ is az alkotás, a figura szerves részének, mintegy a figura testé­nek tekinti. így azt is megmunkálja, a bronzhoz faragja, a ruházat díszeivel azt összekapcsolja. Ezzel a mellszobor költ­ségén az egész alakos ábrázolás élménye születik meg. A fiatal szobrászművész Körössényi Tamás és Kő Pál növendékeként 1997- ben diplomázott a Képzőművészeti Főis­kolán, majd két esztendeig a mesterkép­zőn tanult. Halassy Csilla Benedek és Bá­lint fia egy- és négyéves. Szilágyi Erzsé­bet szobrát tehát inkább csak éjszaka, vagy a gyermekek délutáni pihenője köz­ben mintázhatta. A különleges alkotás avatására az alapozás, az elhelyezés, a beemelés bonyolult munkálatai után, a szilágyis hagyományok szerint Erzsébet- nap hetében, november 18-24. között kerülhet sor. Az alkalomra hazavárják az iskola növendékeit, neves tanárait, meg­hívják a Szilágyi Erzsébet nevét viselő társintézmények képviselőit is. ________________ANTALL ISTVÁN A ndreát és a La Dance Companyt, az esemény zárásaként, csattanó gyanánt pedig az Egri Fesztivál Balettet. A táncfesztivált két kiváló, Harangozó Gyula-díjas táncművész szervezte, az egri Barta Dóra és a szegedi Juronics Ta­más. Velük beszélgettünk a hagyományőrző és egyben hagyományt teremtő rendezvényről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom