Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-18 / 115. szám
2002. Mäjus 18., szombat hírlap a g a z 9. OLDAL Isten ma — és az örök érvényű pünkösdi igazságok A Pünkösd keresztényi csodája A Szentlélek eljövetelére emlékezik ismét a hívő keresztény világ, mintegy 1,55 milliárd ember. Milyen Istenben hisz a Föld népességének egyhatoda azután, hogy a nagy német gondolkodó, Nietzsche kijelentette: „Isten halott”. Valóban így lenne? A keresztény egyház tanításának egyik sarkköve a mennyei boldogság ígérete, amely a halál után következik. száma, amelyekben senki sem kényszerítette őket istentagadásra, ateizmusra. A németeknek például csak 44 százaléka tartja magát vallásosnak, 47 százalék • nem, 9 százalék pedig ateista. Még megdöbbentőbb statisztikai adat: a keresztényeknek csak 43 százaléka tartja szavahihetőnek a katolikus, 65 százaléka pedig az evangélikus egyházat. A Szentlélek eljövetelének ünnepén alighanem mindennél időszerűbb arra utalni, hogy a keresztény egyházak - bár sonek egyaránt, aki síkraszáll a világ változásaihoz alkalmazkodni tudó egyházért. Igazuk van mindezek mellett azoknak az egyházakon belül gondolkodó szakértőknek, akik az új évezred kapuját immáron átlépve írásaikban, beszédeikben leszögezik: a keresztény egyházak úgy szolgálják jól a Szentiéleknek elkötelezett közössé get, ha nem feledik ható a hildesheimi St. Lamberti- templom Péter-Pál oltárának belső szárnyán. Ismeretlen mester alkotása, a XV. század első negyedében készülhetett, és ilyentájt, pünkösd hetében, mindig a hívők, a templomba betérők elé tárják ezrek gyönyörűségére. A Szentlélek eljövetelét örökíti pedig a babiloni átokkal, a soknyelvűséggel sújtott Föld minden népéhez szólhasson a keresztény egyház. Pünkösd — pentekosztesz, azaz az ötvenedik nap A húsvét utáni 50. nap, a pünkösd (neve a görög pentekosztesz, ötven, szóból szárHit egyetlen Istenben A római katolikus egyház jeles személyisége, nevezetesen Johannes Dyba fuldai érsek a vallások sokféleségéről elmélkedvén egyebek mellett kijelentette: meggyőződése, hogy ezentúl is az egyetlen Istenben hisz a keresztény ember, Ábrahám, Izsák és Jákob Istenében, Teréz anya Istenében, abban, aki mindnyájunkban lakozik. Ugyanakkor az érsek nem palástolja aggodalmát, hogy az elképesztő álvallási választék megtévesztheti az Istenét az interneten (is) kutató embert, aki ráadásul hajlamos a talmi értékek (ha egyáltalán értéknek nevezhető az, ami hamis) kiválasztására. kan így tekintik azokat - korántsem hagyományőrző, szociális egyesületek, olyan szervezetek, amelyek feladata a keresztelás, bérmálás, es- ketés, temetés, vagy a karácsonyi éjféli mise, a húsvéti körmenet megtartása. Az egyházak legfőbb hivatása az emberi értékek, köztük a szeretet, a békesség, a türelemé kedvesség, a jóság, a hűség, a szelídség, az önmegtartóztatás, a szerénység, a krisztusi értékek Tényleg olyan utolérhetetle- nül és elmondhatatlanul szép a másvilág? Mi az a hatalom, ha egyáltalán létezik, amelyik a halálunk utáni életünk megszépítéséről gondoskodik? Csupa- csupa nagyon izgalmas kérdés, amelyekre ki-ki a maga lehetőségei szerint keresi a választ. Tudományosan, paraszti ésszel vagy éppen a magánélet legintimebb szférájában, a vallásban. Bibliában, templomban, iskolában, baráti körben, sőt legújabban az interneten, amely immár a hit elektronikus „bevásárló csarnokává” ... vált. Elképesztő tehát napjainkban a választék, s természetesen ki-ki a maga módján kiválaszthatja mindebből magának a legrokonszenvesebbet. Túlságosan elanyagiasult világunkban minden eddiginél nehezebb a történelmi egyházak dolga. Ráadásul azokban az országokban apad radikálisan a hívők „Az egyházak legfőbb hivatása az emberi értékek, közöttük a szeretet, a békesség, a türelem, a kedvesség, a jóság, a hűség, a szelídség, az önmegtartóztatás, a szerénység, a krisztusi értékek tanítása. ” tanítása. Teológusok szerint igaza van a valóság ismeretében a keresztény vallás hagyományaihoz, dogmáihoz ragaszkodó, ám a realitást szem elől nem tévesztő papnak, hívők o r - szellemet, s ennek jegyében szolgálják nyájukat. A Vatikán szerint is joggal vallják a modern kor hívői: Jézus Krisztus és apostolainak tanítása azért örök érvényű igazságok kimeríthetetlenül gazdag tárháza, mert a kétezer esztendős mm*tm tételekkel való azonosulás az elektronika társadalmát alkotó embernek is sajátja lehet. A Szentlélek eljövetele Naivságában is csodálatos, arany-bíbor ragyogású kép látmeg: középpontjában a Szűz, Jézus Krisztus anyja, feje fölött a Szentlélek galamb formájában, körötte pedig a Megváltó tanítványai, az apostolok. A galamb, a Szentlélek jelképe már a II. századi ábrázolásokon jelen van. Szent madárként azonban még ennél is régebbi: szimbólum volt a föníciaiaknál, a babilóniaiaknál, a görögöknél, mi több, az iszlám vallásban is: Mohamed mazik) - mint a keresztény ünnepek többsége — zsidó eredetű. Az Ótestamentumban található Mózes III. könyve (23) ünnepekről szóló fejezetében kiemelten rendelkezik a suávotról, a zsidó húsvét, a pészáh utáni 50. napról. A pészáh második napján mutatták be az új év új termésének áldozatát: az elsőként learatott árpakéve az Urat illeti, és csak ezután fogyaszthat belőle a halandó is. A Tanítás, azaz a Tóra (lényegében az ótestamentumi E pünkösd ünnepében Ai 1 JLh, A z idén hamar köszöntött ránk a pünkösd. Mondhatjuk, siet az idő. Ki tudja, ány pünkösd van még előttünk. Egy bizonyos, a pünkösdi ünnep élménye nélkül szegény lenne életünk, megerőtle- nedve hitünk, tehetetlenekké válnánk cselekedeteinkben. E pünkösd ünnepében Isten ismét úgy fordul hozzánk, hogy Lelkének új életet formáló üzenetével ajándékozzon meg mindannyiunkat, pünkösd arra tanít bennünket, hogy Isten Lelke által most is, ma is csodákat .tesz közöttünk. A Szenüelket Teremtő és Megváltó Urunk ide küldte földi viszonylataink, mindennapi magasságaink és mélységeink valóságába. Ebbe a mi világunkba, ahol naponta feltornyosulnak előttünk azok a megoldhatatlannak tűnő problémák, melyek láttán többnyire elkeseredünk, vagy éppen lemondóan legyintünk. Isten Szentlelke ezekben az élethelyzetekben is velünk van, hogy hozzásegítsen a megoldáshoz. Csak kérnünk kell az Ő jelenlétét, csak bíznunk kell abban, amit oly sokszor idézünk: ami az embereknél lehetetlen, az az Istennél lehetséges. Életünk nem csupán a termé- szeü törvények meghatározottságában, hanem Isten kegyelmében folyó létezés, melynek során épp a kegyelem mindennapi munkája bennünk, rajtunk és általunk a csoda. E M lgondolkodtató számunkra mindig Jézus tanítványainak sorsa, a kivételesen nehéz emberi helyzetekben tanúsított magatartásuk. Hiteles képet tár elénk a Szentírás arról, hogy még Jézus közelében is mennyi kétség, félelem, bizonytalanság tölti el a szíveket. Mennyiszer bezárkóznak, magukba fordulnak Péterék. Milyen komoly önvizsgálatot kell tartaniuk, szembenézve a tényekkel, az elkövetett hibák sorozatával. Mennyit imádkozhattak a megfogyatkozott létszámú tanítványok azért, hogy tiszták, bátrak és erősek legyenek újra. A Szentlélek csodája esetükben az volt, hogy olyan erőket nyertek, melyek által nemcsak személyes életük lett egészen mássá, hanem tevékenységük révén Isten új arculatot adott zsidónak, görögnek, rómainak, ázsiainak, afrikainak, európainak, a a Lélek által értünk egy nyelvet Istenben bízók, Krisztushoz térők, keresztyének szerte ezen a világon. Ma gyülekezetnek, egyháznak, nemzetnek egyaránt a megbékélés, a mindent újra kezdeni akarás lelkére van szüksége. E pünkösd ünnepében azért adhatunk hálát, hogy a léleknek ez az ereje, hatalma és dicsősége készen áll, elkérhető és elnyerhető, a miénk lehet. Ezt ünnepeljük boldog hálaadással. DR. KADAR ZSOLT „Jézus Krisztus és apostolainak tanítása azért örök érvényű igazságok kimeríthetetlenül gazdag tárháza, mert a kétezer esztendős tételekkel való azonosulás az elektronika társadalmát alkotó embernek is sajátja lehet. ” próféta védelmező kísérője. A kereszténység kialakulásával viszont az egész világon elterjedt jelképpé vált. „Es Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijőve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőrú mint egy galambot, és ő reá szálla- ni ” (Máté Evangyélioma 3.16 — Károli Gáspár fordítása.) A pünkösd keresztényi csodája a Szentlélek eljövetele annak a galambnak az alakjában, amelyet annak idején az ég küldött látomásként a Galileából Keresztelő Jánoshoz zarándokló Jézusnak. „És amikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan (az apostolok) egy akarattal együtt valá- nak... (Jeruzsálemban, hogy megfeszített, harmadnapjára föltámadott Mesterük szerepét majd az ő kis közösségük vegye át, és hirdesse tanait, miáltal az isteni mű az ember kezébe kerül), és megtelének mindnyájan Szentlélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok... ” (Apostolok cselekedetei, 2.1,4.) Szólniok, hogy a világ összes nyelvén hirdethessék Krisztus egyházának tanításait, általuk mózesi könyvek) elrendelte: „Számláljatok azután (az árpa- kéve-áldozattól) a szombatra következő naptól, attól a naptól, amelyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok... ” (Idézet a Károli- bibliából.) A hetedik szombat (sabbát) utáni napon, az ötvenediken új ételáldozatot kellett hozni Istennek. Az ötvenedik nap a „hetek ünnepe”, héberül a már említett suávot. „Semmi robot munkát ne végezzetek, és tűzáldozattal áldozzatok az úrnak.” (Mózes m. 23.25.) Az eredetileg mezőgazdasági ünnep, a suávot később mély vallási tartalommal gazdagodott. Miközben az otthonokat lakóik földíszítik zöld ágakkal, virágokkal, aközben az ugyanígy ékesített templomokban, a zsinagógákban körülhordozzák a fölvirágozott Tóra-tekercseket, emlékezvén a Szináj-hegyi kinyilatkoztatásra, a Tanítás átadására. A keresztényeknél a Szentlélek jelenik meg a Mária társaságában összegyűlt apostolok előtt, akik ettől kezdve elhivatottá váltak a krisztusi tanítások továbbadására. A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe Karácsony és húsvét után pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. Pünkösdkor a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét — protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését — és a keresztény egyház megszületését ünnepli. Pünkösd a húsvét szombatját követő 50. nap, neve pedig a görög pentecostes (ötven) szóból ered. Jelkép: szél, galamb ÉS TÜZES LÁNGNYELV Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a későbbiekben a sínai-hegyi törvényhozás (mózesi törvény) emléknapja lett. A választott nép ezen a napon ülte meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Bár pünkösdöt ünnepként valójában csak a II. században említik keresztény írók (Tertullián, Orige-nes), megünneplése mégis egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinó- dus rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítő Új- szövetségi Szentírás részletesen és pontosan leírja azt, hogy miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. Az első keresztény pünkösdkor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, leginkább azért, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére. Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, s ennek köszönhetően belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Azt sem árt egyébként tudni, hogy bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, azért a nyugati országokban — és 1993 óta immáron Magyarországon is - ünnep. CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ: AZ ÖSSZMAGYARSÁG EMLÉKEZÉSE A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz mellesleg több népszokás is fűződik, ezek közül - talán a legismertebbként - egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérik össze tudásukat, rátermettségüket, ügyességüket. A győztes legény ezt követően egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, ő viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment „pünkösdi királyság” elnevezés. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő és egyben csodálatos hangulatú magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. A rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömeg- rendezvényévé vált. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de a világ minden más tájáról is. Tóth András A JUBILEUMI BÚCSÚ A jubileumi, 2000. esztendőben például június 3-án volt a 434. évi csíksomlyói búcsú, amelyen több mint 200 ezer ember vett részt, a szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek mutatta be.
