Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám
10. OLDAL R L A P MAGAZIN 2002. Január 19., szombat » A lakosság háromnegyede vallásos A felekezeti megosztottság és az öknmenizmns A 2001-es népszámlálás alkalmával - 1949 után először - újra megkérdezték az embereket vallási hovatartozásukról. A mostani alkalommal a válaszadás nem volt kötelező. Meglepő módon - az ellenpropaganda ellenére - csak tíz százalék nem válaszolt a kérdésre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már közzétette a népszámlálás vallásosságra vonatkozó adatait. Ezekből kiderült, hogy hazánk lakosságának háromnegyede vallja magát valamilyen módon vallásosnak, 14 százaléka nem tartja magát egyetlen egyház, felekezet tagjának sem, s mindössze tíz százalék zárkózott el a válaszadás elől. A vallásosak 69 százaléka (az egész lakosság 52 százaléka) vallotta magát római katolikusnak, 21 (14) százalék reformátusnak, 4 (3) százalékuk evangélikusnak. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy a tíz- milliónyi állampolgár közül 5 millió 330 ezer 565 katolikus, egymillió 631 ezer 410 református, 301 ezer 925 fő pedig evangélikus. A népesség több mint öt százaléka egyéb egyházhoz és az úgynevezett kisegyházakhoz (görög katolikusok, ortodoxok, baptisták stb.) tartozik. Az is figyelemre méltó, hogy mindössze 887- en vallották magukat kifejezetten ateistának. Ha a mostani adatokat összehasonlítjuk a második világháború előtti számarányokkal, azt kell mondanunk, hogy az ateista-szocialista idők ellenére sem változott meg hazánkban a felekezeti megosztottság aránya. A legjelentősebb változás az, hogy lényegesen megnőtt a vallástalan emberek száma (hozzávetőlegesen 25 százalék), illetve azok aránya, akik különböző okokból nem tartották fontosnak, hogy megvallják hitüket, (vö. Tomka Miklós: Gyorsmérleg a népszámlálás egyházi vonatkozásairól, in Új Ember, 2002. Január 13., 9. old.). Közvetlen környezetünkben, talán még saját családunkban is Nézegeti az ember a palackok sorát, mind-mind különleges a maga nemében. Az egyik azért értékes, mert a hajdani üvegfúvó kecsessé formálta, a másik pedig azért, mert távoli tájak finom nedűjét őrzi hosz- szú évtizedek óta. Mint az az egyszerű fadobozban álló bu- télia, melyben a bulgáriai Plevenben több mint száz éve töltött vörösbor kínálja magát. De - akárcsak a többi unikum - csak a szemnek... Ezt az egyedülálló darabot a bolgár Viticultural College szőlészborász iskolája ajándékozta az intézménnyel testvérkapcsolatot ápoló Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium 1997-ben létesített bormúzeumának. Mint ahogy számos más palack nemes italhoz is az egyre terebélyesedő szakmai együttműködés révén jutottak a gyűjtemény megalapozói, egyben mai gondos kezelői.- Korábban is voltak boraink, de ilyen szemléletesen egészen addig nem mutattuk be őket - mondja dr. Vasas Joachim, az iskola igazgatója. - Holott már csak azért is érdemes közszemlére tenni őket, mert - mint diákjaink figyelmét is felhívjuk rá - minden egyes palackban tiszteletre méltó szellemi és fizikai munka, szakmai érték testesül meg. Ehhez társul továbbá, hogy miközben megmegnézzük az egyes palackok formáját, egyszerűségében is esztétikus avagy szemet gyönyör- ködtetően díszes címkéjét, s leolvassuk róluk az évjáratot, megismerkedhetünk a különböző távoli és honi történelmi borvidékek kultúrájával. S nem utolsósorban a szőlőművelés és a borkészítés tárgyi emlékeivel. Való igaz, a palackok sorát rejtő rekeszek fölött színes képek, látjuk, tapasztaljuk ezt a megosztottságot. A felekezeti megoszlás arányai Heves megyében lényegesen eltérnek az országos átlagtól. Térségünkben - főként Eger és Gyöngyös körzetében - a római dox templom, de a nemzetiségekhez kapcsolódó ortodox hívek nagyon kevesen vannak. A rendszerváltás óta az úgynevezett kis- egyházak, illetve szekták (baptisták, jehovisták) terjedése régiónkban is megfigyelhető. Az ökumeniz- mus egyik konkrét megnyilvánulása, hogy igyekszünk megismerni más vallású honfitársainkat, főként azokat a történelmi egyháA második évezredben a kereszténységnek három, mind tanításában és lelkiekben, mind szervezetében elkülönült „családja” alakult ki. Ha akarnánk, se tudnánk zakat, amelyek a kialakult különbségeket XXXXkus könnyen és gyorsan teljesen megszüntetni. katolikus többség meghaladja az országos átlagot (69 százalék), miután ezen a vidéken, zömmel a falvakban szinte csak katolikusok élnek. A reformátusok száma az országos arányokat nem éri el, az mozgalomba. A januári imaheteknek köszönhetően valamelyest már ismerjük egymást, de nem eléggé. Éppen ezért nem értjük, sőt idegenkedve nézzük a másik felekezet templomát és hitéleti szokásait. Nyilvánvaló, hogy nincs lehetőségünk a más vallásúhány olyan alapvető ismeret, amit feltétlenül tudnia kell annak, aki tájékozódni akar a keresztény közösségek körében, és jobban meg akarja érteni más vallású keresztény testvéreit. Az ökumenikus mozgalomban résztvevő egyházak mind elfogadják a keresztény hit alapvető igazságait (Szentháromság, Jézus Krisztus, megváltás, kegyelem). Elfogadják az első hét egyetemes zsinat döntéseit is, amelyek a Bibliából kiindulva, legtöbbször valamilyen eretnekséggel szemben, tételesen is megfogalmazták ezeket a legfontosabb hitigazságokat, ni. Be kell azonban látnunk, hogy a második évezredben a kereszténységnek három, mind tanításában és lelkiségében, mind szervezetében elkülönült „családja” alakult ki. Ha akarnánk, se tudnánk a kialakult különbözőségeket könnyen és gyorsan teljesen megszüntetni. A jellegzetes különbözőségeket érdemes szemügyre vennünk, hogy jobban megértsük egymást, és azért is, hogy azokból tanuljunk. A II. vatikáni zsinat mondja: „A katolikusok szíves örömest ismerjék el és értékeljék mindazokat az igazán keresztény javakat, amelyek a kőmegismerése saját identitásunk és értékeink felfedezésében is segít bennünket. Szolovjev (+1900), a nagy orosz bölcselő és teológus szerint a háAz istennel való kapcsolatban a katolikusoknál a szentségeknek, a protestánsoknál az Isten igéjének, az ortodox egyházakban pedig a liturgiának van kiemelt szerepe. rom nagy apostol egyéniségével, sajátos „karizmájával” lehetne legszemléletesebben jellemezni az egyes egyházakat. Péter apostol az apostoli közösség vezetője volt, aki megalapozta, szervezte és irányította az apostoli egyházat. A római egyház, „Péter egyháza” tőle örökölte a rendre, a szervezettségre és az egységre törekvő beállítottságát. Pál apostol, a népek apostola nagy igehirdető volt. A protestáns egyházak Páltól örökölték az Isten igéje iránti érA NÉPESSÉG VALLÁS ÉS FONTOSABB DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK SZERINT Megnevezés Összesen Római katolikus Református Evangélikus Izraelita Más egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozik Nem tartozik egyházhoz, felekezethez Nem kíván válaszolni Ismeretlen, nincs válasz Főbb korcsoportok (év) 0-14 1.716.350 775.537 240.010 40.137 764 67.029 379.443 198.541 14.889 15-39 3.564.891 1.711 850 504.443 86.225 3.182 142.100 660.996 429.156 26.939 40-59 2.850.462 1.553 638 477.154 86.987 3.904 107.674 316.839 285.256 19.010 602.063.810 1.259 540 409.803 88.576 4.657 78.920 88.368 122.138 11.808 Összesen 10.195.513 5.300 565 1.631.410 301.925 12.507 395.723 1.445.646 1.035.091 72.646 evangélikus egyházközség száma pedig egészen elenyésző. Egerben és Gyöngyösön is van ortoak történetének, teológiájának, sajátos lelkiségének részletes megismerésére. Van viszont nézös örökségből erednek, s különvált testvéreinknél megtalálhatók.” (UR 4). A más vallásúak Forrás: KSH zéket. János, a legkésőbben meghalt apostol jellemzője pedig a kontemplációra való hajlam. Az Mindent a szemnek Arcképcsarnokkal bővítik az iskolai bormúzeumot egykor volt használati eszközök sorjáznak. Van közöttük egy több mint százéves kotyogó, vagyis fajanszból készült erjesztőtölcsér. Odább egy rézből formázott töltő csillog, távolabb fából készült kármentő, néhány apró fahordó és kulacs vonzza magára a látogató tekintetét. De bármi is ékeskedik a fehérre meszelt falakon, az érdeklődők elsősorban az érdekesebb borokról faggatóznak. Kísérőnk Harasztiné Lajtár Klára kertészmérnök, aki borászati technológiát tanít, s gyakorlati oktatást vezet az intézményben.- Ötszáznál több palackot őrzőnk itt - mutat körbe, s hogy érzékeljük, mekkora is ez a gyűjtemény, néhány jellemző adatot mond: - A fővárosi Magyar Borok Házában hozzávetőlegesen hétszázféle nedű található. Ismereteink szerint a világ múzeumi bemutató jellegű gyűjteményei között mi a hetedik helyen lehetünk, de az első tíz között biztosan benn vagyunk. S nem is akármilyen borokkal. Mert nézzük csak- , miféle érdekességekkel dicsekedhet ez a kiállítóhely. Itt van például az az 1942-ben palackozott tokaji eszencia, amely a szakemberek szerint ma is élvezhető minőségű. Ezt Szabó Csaba egri vállalkozó ajándékozta a múzeumnak. Nemes cselekedete azért is érdemel szót, mert példáját immár számosán követték. Többek között olyanok, akik - kívülállóként, illetve az iskola egykori tanulójaként - a szakma szereteté- ből és tiszteletéből fakadóan gazdagították az intézmény fennállásának századik évfordulója alkalmából megnyitott bemutatóhelyet. így került ide a dr. Rózsa László debreceni orvosprofesszor által adományozott 1963-as ötputtonyos Tokaji aszú. Vagy az a Cabemet Sauvignon, amelyet Kaliforniában palackoztak, továbbá az a Chardonnay, amely Keresztesi László pélyi vállalkozó ajándéka. A gyűjtemény jelentős része a külföldi testvériskolákból származik, így Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából, továbbá német, olasz és francia tanintézetekből. Illetve Finnországból, ahonnan az évtizedek óta tanító Zsemberi István küldött különféle italokat. Ezek érdekessége, hogy inkább a pezsgők családjába tartoznak, s az ottani mezőgazdasági főiskola elismert magyar oktatója érlelte őket bogyós kerti és erdei gyümölcsökből, mint például köszmétéből, fekete és piros ribiszkéből. Húsz év kutató és kísérletező munkája után vált kedveltté az északi országban ez a fajta ital. S ha már a pezsgőknél tartunk: a francia, osztrák és német készítmények sorából kiemelkedik az a palack, amelybe egy neves spanyol hercegi család kedvelt italát töltötték annak idején. A mindössze két apró helyiségből, s egy nemrég nyitott pincerészből álló múzeum gondozói különös figyelmet szentelnek a honi történelmi borvidékeknek, ezen belül is a Heves megyeieknek. Féltő gonddal őrzik például azt három palack Ezredvégi Bikavért, amelyet az Egri Hegyközség ajándékozott nekik. Mellettük ott sorakoznak azok a borok, amelyeket az idők folyamán a különböző helyi borgazdaságok, kombinátok palackoztak. S amelyek a világ különböző részeiben öregbítették a magyar borok hírnevét.- Ezekben a hetekben a gyűjtemény sajátos gazdagításán dolgozunk - avat be terveikbe Vasas Joachim. - Egy olyan teremmel kívánjuk bővíteni a múzeumot, amelynek a falain az év borászainak fotója mellett bemutatjuk a kiváló szakemberek tevékenységét. Az általuk termelt szőlőfajták, pincéik, érlelési eljárásaik leírása mellett természetesen helyet kapnak majd díjazott boraik is. Mint ismert, 1991 óta tíz honi borász érdemelte ki a kitüntető címet, köztük az egri Thummerer Vilmos és Gál Lajos. Ők azok, akik családi hagyományaik, szakmai eredményeik alapján az iskola tanulóinak példaképei lehetnek, mert számukra minden teortodox egyházak pedig János karizmáját képviselik, mivel a liturgikus lelkiség feltételezi és erősíti az elmélyült lelkiéletet. A római katolikus egyház elsősorban a folyamatosságnak a szentségi egyháza, a protestáns egyházak az ige egyházai, az ortodoxok az éneklő, magasztos liturgiával imádkozó Egyház. Az istennel való kapcsolatban a katolikusoknál a szentségeknek, a protestánsoknál az Isten igéjének, az ortodox egyházakban pedig a litur-, giának van kiemelt szerepe. Ennek megfelelően a protestáns templomokban a szószék foglalja el a központi helyet, a katolikus templomokban a szentmise bemutatására szolgáló oltár; az ortodox templomokban pedig az ikonosz- táz elválasztja a templom hajóját a szentélytől, ahol a pap végzi a liturgiát, amely a mennyei liturgia előképe. AII. Vatikáni zsinat óta a katolikus egyház, megtalálva a helyes egyensúlyt, újra az ige és a szentségek egyháza akar lenni. A reformáció egyházaiban a hit egyedüli forrása a Szentírás, a katolikus teológia szerint a Szentírás mellett fontos a Szenthagyomány is, ugyanis benső kapcsolat van a Szentírás, mint a hit végső tekintélye, és a Szenthagyomány, mint Isten igéjének nélkülözhetetlen értelmezője között. Az ortodoxia nem ismeri ezt a reformációhoz kapcsolódó megkülönböztetést. Szerintük a hit forrása: az Egyház. Az Egyház élete, főképpen liturgiája létrehozza és formálja az igaz hitet bennünk, mert az imádság törvénye, a hit törvénye. DOLHAI LAJOS kintetben a legfontosabb a minőség. És ők azok, akik társaikkal reprezentálják az ország huszonkét borvidékét, amelyeknek a borait szintén előkelő helyen mutatják majd be itt. A megyeszékhelyi iskola múzeumának vendégkönyvébe az egyik neves látogató, Farkas Bertalan űrhajós a következőket írta: „...A hagyomány és tisztelete mindannyiunk felelőssége. ” S hogy mennyire felelősen ápolják itt a szakmai hagyományokat, arról bárki meggyőződhet, aki veszi a fáradságot, s egyszer felkeresi a megújult formában várhatóan már ebben a hónapban megnyíló tárlatot. SZILVÁS ISTVÁN Muzeális borok és leendő borászok. A gyűjtemény a szakmai képzést is szolgálja FOTÓ! GÁL GÁBOR
