Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-06 / 234. szám
J? Az MSZP alelnöke, Juhász Ferenc szerint a Magyar Televízió Híradója és A Hét című műsora olyan messze van a köz- szolgálatiságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. A politikus - aki egyben a Parlament honvédelmi bizottságának elnöke - a terrortámadások elleni válaszlépésekről és a félelemgerjesztésről is beszélt. „Félelmet gerjeszteni politikai hazárdjáték”- Az Amerikában történt terror- cselekmények kapcsán sokan úgy érzik: késik a válasz. Ön szerint mikor és ki ellen „csap oda” az Egyesült Államoki- Igazából a kérdés az, hogy ténylegesen csapni fog-e? Ha igen, nagyon célzottan fogja feltárni azokat a gócpontokat, ahol a terrorizmust szervezők, vezetők, támogatók találhatók. Nem kell azzal számolni, hogy egyszerre több ország ellen indított nagy akciót kell majd elszenvednünk. Azzal számolunk, hogy egy alapos felderítő-. munka után katonai értelemben megpróbálják megsemmisíteni a kiképzőbázisokat, adott esetben a terrorizmus szervezőit. Azt követően pedig egy kőkemény, titkos- szolgálati eszközökön alapuló szervezőmunkával próbálják feltárni mindazt, ami történik. Szerintem ez egy nagyon bölcs magatartás, hiszen az erőszakra erőszakkal válaszolni nem szabad. Nem lehet ártatlan embereket kitenni állami terrornak sem. Ezért azt gondolom: az a helyénvaló, ha ez egy sebészi pontossággal megvalósított katonai akció. Erre képes a mai haditechnika. De ugyanakkor a lakosság és a civil szféra érintetlenségét biztosítani kell. Utána pedig a politikai rendezés feltételeit is meg kell teremteni, amihez már több állam, valamint az Afganisztánban lévő politikai erők együttműködése szükséges.- Mi lehet Magyarország szerepe az akcióban1- Magyarországnak egyrészt nem kell tartania terrorcselekményektől. Azért, mert hazánk nem egy kiemelt célpont. Nem lehet az akkor, amikor általában a demokrácia fellegvára ellen indítanak támadást. Szimbolikus volt maga a támadás. Olyan épületek ellen folyt, amelyek a világon az Egyesült Államokat szimbolizálják. Ilyen értelemben tehát közvetlen fenyegetettségünk nincsen. Magyarország lakóinak nem kell félniük. A másik, ami fontos, hogy természetesen a köztársaság kormányának, a belbiztonsági, rendvédelmi szerveknek azért meg kell tenniük azokat a szükséges lépéseket, amelyek a valamilyen mérvű szélsőséges, politikai, vallási nézeten alapuló terrorcselekményeket megelőzhetik. A prevención van a hangsúly. Ennek érdekében szorosabb koordináció, nagyobb parlamenti felügyelet szükséges, és a tevékenység átláthatóságát kell biztosítani. Tudniillik, mindezt az átlagember csak úgy érti meg, ha pontosan tudja, hogy körülbelül ezt fogják csinálni. Nem azt mondom, hogy kinek hallgatják le a telefonját, vagy kit figyelnek meg közvetlenül, hanem azt, hogy mi a célpont, hogy mit kell nekünk figyelni, milyen jelzéseket várunk. Nem számolunk azzal, hogy Magyarország nemzetközi katonai akcióban részt vesz, ugyanakkor előfordulhat, hogy az Egyesült Államok szerepvállalása például a délszláv térségben csökkenni fog. Azt a szerepvállalást és azt az erőt a NATO- tagállamoknak, köztük Magyarországnak kell majd kiváltania.- Úgy tűnik, hogy' a hazai kormányzatnak bizonyos szempontból talán még hasznos is a terror, s az azzal összefüggő lépések. Legalábbis a közvélemény-kutatási adatok azt jelzik, hogy ennek kapcsán emelkedett a Fidesz és a vele szövetséges pártok népszerűsége.- A Magyar Köztársaság kormánya és Orbán Viktor miniszterelnök nagyon veszélyes játékot kezd. Mert miközben valamennyi beszédében azt mondja, hogy van okotok félni, féltsétek a gyermekeket, a családot és minden mást, aközben azt is mondja, hogy egyébként meg itt vagyok én, aki nektek biztonságot adok, megóvlak benneteket attól, hogy bármiféle zűr legyen. Tudatosan a félelemre játszani nagyon veszélyes politikai tevékenység, mert a visszájára üt. Viszont rövid távon kétségtelenül hasznos, mert egy ilyen szituációban nyilvánvalóan a hivatalban lévőket keresik az emberek, hozzájuk fordulnak, mert tőlük várhatnak intézményes védelmet. A világon mindenütt így van. Ez egy átmeneti időJuhász Ferenc: A kormányzati sajtó a mi adóforintjainkból működik FOTÓ: ÖTVÖS IMRE szak, igazából ezzel tartós politikai népszerűséget megalapozni nem lehet. Ha valaki erre bazírozik, akkor csalatkozni fog. Ebben a pillanatban azonban tényszerűen nálunk is a gerjesztett félelem és a tényleges félelem együttes hatásaként a kormánytól várja a társadalom a védelmet. Azt kell kérdeznem, hogy kitől mástól várhatná?- Úgy véli tehát, ez a népszerűség nem tart ki a parlamenti választásokig?- Biztos vagyok benne, hogy nem tart ki a jövő év tavaszig. Ezért felelőtlen az a magatartás, amely az emberek félelmét gerjeszti. Félelemben élni semmilyen társadalomban nem szabad. Ok nélkül félelmet gerjeszteni pedig politikai hazárdjáték.- Az MSZP egyik közelmúltbeli rendezvénye után azt nyilatkozták, abszolút többséget szereznek majd a választásokon.- Amikor az abszolút többségről beszélünk, rémülten kapják fel a fejüket politikai elemzők, politológusok, zsurnaliszták, hogy a fenébe is lehetne az, hogy valaki ötven százalékot érjen el. Én csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy 1994-ben a Magyar Szocialista Párt 33,9 százalékos szavazati aránnyal a Parlamentben abszolút többséget ért el. Utóbbinak nem feltétele a politikai értelemben vett abszolút többség megszerzése a választási rendszerünk miatt. Ilyen módon igenis van komoly esély arra, hogy a szocialista párt a Parlamentben tudjon abszolút többséget szerezni, hiszen ha az egyéni választókerületek többségében eredményesen szerepel, akkor ez óhatatlanul adódik.- Milyen kampányra számít?- Csendes, kiegyensúlyozott, ugyanakkor az értékeket, elveket és személyiségeket megmutató választási kampányt szeretnénk, hiszen ez szolgálná a társadalom érdekeit, amikor tényleges alternatívát láttathatnánk a programok között. Amikor programok között, tervek között, célok között és személyek között lehetne választani. Ugyanakkor úgy látom, hogy a kormány számára és a Fidesz Magyar Polgári Párt számára nem egyszerűen a jövő kezdődött el - hiszen ez az egyik szlogenjük -, hanem sajnos a választási kampány is. Ez azt jelenti, hogy ebben felsorakoztatnak már most olyan eszközöket, amelyeket abszolút kampányfogásnak lehet tekinteni, és az eszközökben nem válogatnak. Az elmúlt néhány hónapban és az elkövetkezőkben is olyan kormányzati ígéretcsomagot kap a Magyar Köztársaság minden egyes állampolgára, mintha itt holnapután már Kánaán lehetne. Olyan ígéreteket fogalmaztak meg, amelyeknek a teljesítésére itt és most képtelenek. Eközben pedig a saját kormányzati sajtójukat abszolút e célok érdekébe állították, ami nem baj, ha az ő saját pénzükön működtetett sajtójukról lenne szó, de az én, a mi adóforintjainkból működik. A közszolgálati rádió, televízió saját pártpolitikai célokra való felhasználása elfogadhatatlan, megengedhetetlen.- Az MSZP a minap konfliktusba keveredett a közszolgálati televízió hírműsoraival. Pontosan mi történt?- A Magyar Televízió Híradója és a Hét folyamatosan olyan, abszolút a MIÉP és a Fidesz politikai céljai szolgáló műsorokat közvetített, amelyek oly messze vannak a köz- szolgálatiságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Nem elég az, hogy érdemben nem adnak teret más vélemények megjelenítésére, nem adnak vitalehetőséget, ugyanakkor az elmondottakat is folyamatosan ferdítik. Maga a témaválasztás is elfogadhatatlan. Példát szeretnék mondani: ugye, az már nagyon nehezen elfogadható, hogy a Hét legyen az, amelyik az egyházakat próbálja meg megtisztítani. Elfogadhatatlan, és ezzel az ORTT is egyetértett, hogy kegyeletsértő módon politizáljanak például Vancsik Zoltán halálával kapcsolatban. Elfogadhatatlan az, hogy politikusok állítását olyan módon kommentálva mutassák be, amely nem felel meg a tényeknek. Helyesebben kimondottan a Fidesz céljait szolgálja. A közelmúltban történt meg, hogy elmondtuk és nyilvánvalóvá tettük: a Magyar Szocialista Párt valamennyi politikai szereplővel párbeszédre törekszik. Ehhez képest a közszolgálati tévé híradója azt mondta, hogy mi a Munkáspárttal és a Kisgazdapárttal törekszünk szövetségre. A párbeszéd és a szövetség között borzasztó nagy különbség van. Egy normális társadalomban természetes, hogy a politikai szereplők között van párbeszéd az ország sorsát érintő kérdésekben. És teljesen természetes, hogy olyan pártokkal, amelyeknek a vezetői nem feltétlenül testesítik meg a demokrata politikus eszményképét, azokkal nekünk nem kell szorosan együttműködnünk. A véleményüket, álláspontjukat meg kell ismernünk, de azt nem hagyhatjuk, hogy közszolgálati televízió ezt olyan módon mutassa be, hogy nekünk gyakorlatilag már nincs más partnerünk, mint a Munkáspárt és a Kisgazdapárt. Jól látszik a politikai szándék. Azt bemutatni a magyar társadalomnak, hogy a Fidesz és az MDF közötti együttműködés egy értékvá- lasztásos együttműködés, az összes többinek meg vagy nincs partnere, vagy ha van, akkor olyanok, amelyek nem szalonképesek. Holott mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy az az együttműködés, amely a Fidesz és az MDF között létrejött, gyakorlatilag egy politikai zsebszerződés, ami a megélhetési politikusokat biztosítja arról, hogy a későbbiekben is ott maradnak a Parlamentben. A politikai értékekhez ennek semmi köze sincsen. Ugyanakkor pedig más politikai erőknek talán lehet értelmes, az ország céljait szolgáló együttműködése.- Azzal, hogy bejelentették: nem nyilatkoznak a Híradónak és a Hétnek, nem ismét csak a saját mozgásterüket szűkítették - ezúttal önként?- Azt kell tudni, hogy mi azt mondtuk az Ml Híradójának és a Hét című műsornak - nem a teljes M 1-nek, hanem ennek aTcét hírműsornak -, hogy nem adunk lehetőséget arra, hogy vágóollóval és kommentárral úgy állítsák be a mi mondanivalónkat, amely nem felel meg a valóságnak. Föl akarjuk hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy .emberek, manipulálnak benneteket. Ma még nagyon sokan hiteles, autentikus hírforrásként nézik a Magyar Televízió e két hírműsorát. Az embereknek tudniuk kell azt, hogy ez nem az, ez a MIÉP és a Fidesz céljait szolgálja, hogy gondolkodjanak el azon, amit hallottak, mert nem tényekről, hanem politikai szándékok által vezérelt állításokról van szó. Nem jó, hogyha egy politikai párt erre kényszerül, de a közszolgálati tévé esetében indokolt részint a szerkesztőségnek, részint a társadalomnak jelezni, hogy valami baj van. Nem a hírektől akarjuk megfosztani az olvasókat és a tévénézőket, éppen ezért a reggeli műsorba, az Aktuálisba és másba elmegyünk, meghívjuk a tévéhíradót tudósítani az eseményeinkről, de nem adjuk az arcunkat és a hangunkat ahhoz, hogy utána ezt manipulativ módon közvetítsék a társadalom felé. ______________________________RÉNES MARCELL A rad üzenete „Verd meg Isten azt a Görgeyt. Még ahová temették is; Ebek nyalják fel annak vérét, Mért adta fel a magyarok elejét. ” (Bogyiszlón - Tolna megye - gyűjtött népdalszöveg) A _7íS2 évvel ezelőtti történéseihez és a későbbi /i T*íj / j véres megtorlásokhoz, 12 honvédtábornok és 2 1/ \JL\JLegy ezredes, valamint gróf Batthyány Lajos miniszterelnök október 6-ai, Kazinczy Lajos október 25-ei kivégzéséhez, Lenkey János honvédtábornok börtönben való megőrü- léséhez, a szabadságharcban részt vállaltak Haynau vezette üldözéséhez és ezrek elpusztításához a világosi fegyverletétel nyitotta meg az utat. Lehet vitatni Világost, Görgey Artúr, Kossuth, Széchenyi és később Deák szerepét a magyar szabadságharc és annak „utóélete” szempontjából, mint ahogyan - közvetlenül a fegyverletétel és a megtorlás időszakától kezdődően - meg is tették már sokan. (A nép ítélete is hamar megszületett Világos után, mint azt a bogyiszlói népdalszöveg is mutatja.) Amiben azonban nincs eltérés a különféle „platformok" között, az az, hogy október 6-a a magyarsággyásznapja. Az Aradon álló emlékmű pedig a nemzetnek a szabadságáért vívott küzdelme során elszenvedett átmeneti vereségét emlékbe öntő öntudata, és egyúttal mementó arra, hogy egy nemzet a „legszentebb jogáról”, az önálló, független létéről önként nem hajlandó lemondani soha. Aradnak épp ezért, éppen a szabadság okán, az elmúlt 152 esztendőben mindig volt aktuális mondanivalója. Előbb csak a keserű, az újrakezdés reményét a szívek mélyén éltető félelemé, később - a kiegyezés időszakától - a Habsburg hatalommal szemben újra erősödő „dacos” ellenállásé. Mint Hamvay Ödön írja könyvében a múlt század elején, a vértanúk nyugvóhelyét 1867- ig nem jelezte semmiféle emlék. Egy nemes szívű aradi polgár, Barabás Péter volt az első, aki a kiegyezés után megjelölte a bitóhalált szenvedett hősök sírját. Barabás Béla, az emlékállító fia, aki 12 éves fejjel maga is jelen volt a vértanúk nyugvóhelyénél, így emlékezett vissza a napra: „1867. augusztus 10-én, midőn az aradi országos dalárünnepély tartatott és midőn városunkban össze- sereglettek az ország minden vidékének dalárai, akkor a lelkesült idegenek szívében támadt föl a vágy, hogy kimenve arra a szent helyre, az Isten szabad ege alatt elzengjék honfiúi bánatukat... édesatyám házában, lázas sietséggel készült az első emlékjel, a száraz eperfa. ” 1871-ben a száraz eperfa helyére egy kis emlékkövet állított az aradi honvédegyesület. Három évvel később, a vértanúk halálának negyedszázados emlékünnepével együtt országos honvédgyűlést is tartottak, az egyesület új oszloppal jelölte meg a kivégzés helyét. Megint csak 3 évvel később, 1881. október hatodikán leleplezték a mai napig látható emlékkövet, amely egy mesterségesen emelt dombon áll. Vasrács veszi körül a gúla alakú, sötétszürke gránitból faragott oszlopot, melynek első oldalán aranybe- tűkkel van bevésve a gyászos dátum. Az aradi emlékhelynek az is sorsául adatott persze, hogy országhatárok mozdultak el körülötte az elmúlt század viharaiban. A második világháborút követő szovjet szövetségi rendszerbe való kényszerítésünk pedig még a Habsburgokkal való kiegyezést követően megtűrt „szolid” főhajtást is megtiltani igyekezett a szabadság mártírjainak emlékművénél. Ezek az évtizedek a legkevésbé kedveztek a nemzeti keretek között megteremtett önrendelkezés és civil társadalmi berendezkedés - „intemacionalizmus-ellenes”- nek kikiáltott - eszméjének. A rendszer eresztékeinek meglazulá- sakor nem véletlenül lett a szabadabb világért lázadó ifjúság zarándokhelye és egyúttal szimbóluma Arad. Ide elutazni dicsőség volt, és nagy kockázatot jelentett már az is, ha valaki ezen a napon gyászszalagot mert viselni: egyetemről való kiűzetés, munkahelyének elvesztése fenyegette a „renitenseket”. Jó évtizede nagyot fordult a világ. Az aradi emlékhely azonban továbbra sem jelenhet meg maradéktalanul gyászunk, szabadság és nemzeti egység iránti vágyunk, illetve jövőbe vetett hitünk közös szimbólumaként. Ma megint olyan időket élünk, amikor egy Eperjes nevű színész a Kossuth-szobor helyére Széchenyit állíttatná a Hősök terén, amikor a Fidesz Széchenyivel, az SZDSZ Kossuth-tal, a szocialisták kormányfőjelöltje pedig Deák nevével indul a következő évi választási harcba. S történik többnyire mindez a vagy-vagy kizárólagosságával. 71 /T Á inem tehetünk hát, mint hogy abban a re- l\/l / j OT"ményben hajtsunk fejet a vértanúk emléke JL V JL LCO Lelőtt, hogy lesz idő, amikor az igazság nem kizárólag az egyik oldalon jelenik meg, és lesz idő, amikor fejet is közösen hajthatunk. Sike Sándor (Az illusztrációul szolgáló olajfestményen kilenc aradi vértanú felakasztása látható 1849. október 6-án)
