Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-02 / 230. szám
Érmékbe vésett emlékezet Az aradi vértanúk előtt tisztelegnek a gyöngyösi numizmatikusok Másfél száz esztendeje, hogy Görgey Artúr tábornok Világosnál - a Bohus-kastélyban - feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz Rüdiger Fjodor Vasziljevics gróf, lovassági tábornok előtt. Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot leverő győztesek nem adtak kegyelmet. Október 6- án - a megtorlás jegyében - Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első magyar kormány miniszterelnökét. Aradon ugyanezen a napon végezték ki a honvéd hadsereg tizenkét tábornokát, s egy ezredesét. A mártírhalált halt hősök emlékére a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Gyöngyösi Csoportja - 1986 és 1999 között - tizennégy emlékérmet adott ki. A sorozat záróérmét jövő csütörtökön mutatják be az aradi vértanúk életútját méltató tudományos konferencián. A tiszteletre méltó kezdeményezést, s a numizmatikusok példamutató munkáját Molnár József városi elnök közreműködésével idézzük fel. A régi pénzek gyűjtése egykoron csak az előkelők - királyok, főurak, gazdag polgárok - kedvtelése és kiváltsága volt. A numizmatika, vagyis az éremtan - a történelemtudománynak a régi pénzekkel és érmekkel foglalkozó ága - tulajdonképpen 1802, a Magyar Nemzeti Múzeum megalakulása után terjedt el. Először magán-, majd az iskolai gyűjtemények jöttek létre, évtizedekkel később, 1901-ben pedig megalakult a Magyar Numizmatikai Társulat. A gyűjtők közössége az elkövetkezendő időszakban más és más név alatt működött, jelenleg a Magyar Éremgyűjtólc Egyesületébe tömörülnek. Három évtizedes közös gyűjtőszenvedély Gyöngyösön már a II. világháború előtt is számon tartottak néhány pénz- és éremgyűjtőt. Az 1960-as évek elején viszont már az országos szakosztályban tevékenykedtek a költséges, ám sokoldalú tudást nyújtó hobbi mátraaljai szerelmesei.-Akkoriban a Mátra Múzeum külső' munkatársaként foglalkoztam numizmatikával - eleveníti fel a három évtizeddel ezelőtti időket Molnár József. - így kerültem kapcsolatba Kocsis Lajossal, Liszer Dezsővel, Misi Istvánnal, Nagy Gyulával és Szöllősi Józseffel, a későbbi alapító tagokkal. A helytörténet ma is aktív kutatója Kocsis Lajossal együtt szervezte meg 1966. április 2-6. között az első numizmatikai kiállítást a városban Húszéves a magyar forint címmel. A sikeres tárlat hatására mind többen csatlakoztak hozzájuk, így az alapítók - kiegészülve Ambrus Sándorral, dr. Bállá Józseffel, Borsos Bélával, Győri Jánossal, Zombori Ottóval és a csoport mai titkárával, Szepessy Tamással - felvételüket kérték az országos egyesületbe, ami után létrehozták a továbbiakban egyre pezsgőbb életet élő helyi közösséget.- Mikor adták ki az első érmet?-Gyöngyös 1984-ben ünnepelte a városi kiváltságjogok megszerzésének 650. évfordulóját. Ebből az alkalomból született az ötlet, hogy adjunk ki egy emlékérmet, amely a város legrégebbi címerképét ábrázolta. A nyolcvanas évek közepén a csoport megkapta a XIV. vándorgyűlés megrendezésének jogát, erre is megjelent egy saját kiadású érem. Ráadásul ekkor ünnepelte fennállásának 350. évfordulóját a helyi gimnázium, s ez ugyancsak jó alkalom volt egy újabb érem vere- tésére. Ez a szép alkotás - ezüst és bronz kivitelben - Bugát Pál arcképével, illetve a patinás iskola épületének ábrázolásával jelent meg. Sorozatot terveztek a hős tábornokokról Az első kezdeményezések sikert arattak, s ez arra buzdította a csoport elnökét és titkárát, hogy sorozatot indítsanak az aradi tizenhármak emlékére.-Szepessy Tamás azt javasolta, hogy az előlapon a vértanú arcképe és aláírása álljon. Én pedig azzal álltam elő, hogy a hátlapon az 1849. április 4-i trónfosztás utáni hivatalos - korona nélküli - országpecsét, címer szerepeljen. Ezt a tagság elfogadta, s így elkezdődhetett a kiadás előkészítése, majd az első érem megjelentetése.-Miért éppen a szabadság- harc hőseire esett a választás?-Ennek nagyon is nyomós oka volt. Köztudott, hogy az egyik aradi vértanú, Török Ignác hadmérnök-tábornok egykor a ferencesek gyöngyösi gimnáziumának kiváló tanulója volt. Úgy éreztük, hogy emlékének felidézésével a többiek hősiessége előtt is fejet hajtunk, így történt aztán, hogy a csoport titkárának, valamint két pénztárnokának - Balogh Jánosnak., illetve Szabó Gyulának - köszönhetően mára valamennyiüknek érmet szentelhettünk, s kiadhattuk a zárópéldányt is. Az Állami Pénzverdében - ezüst és bronz kivitelben - készült érme előlapján látható a tábornok arcképe, jobbra néző háromnegyed profilban. Bal oldalon olvasható az aláírása, a másik oldalon pedig a két tervező - Szepessy Tamás és Bognár György - nevének kezdőbetűi találhatók egymás alatt. A körirat felső részén a vértanú neve - Török Ignác - áll, alatta a két dátum: 1795-1849. Ezt a címert ma már kevesen ismerik Az emlékérem hátlapján, középen helyezkedik el az 1849-es magyar címer, ezt tíz kisebb veszi körül. Fenn Az aradi vértanúk emlékére felirat olvasható, alul pedig a kibocsátó megnevezése és a dátum: 1995. MEE Gyöngyösi Csoport.- Ehhez hasonló valamennyi további emlékérem. Az előlapon a kivégzett tábornok arcképe szerepel, a hátlapon pedig az országcímer. A feliratok és az évszámok értelemszerűen mások és mások - mutatja Molnár József, aki külön felhívja a figyelmet a címerre, mert ezt kevésbé ismeri a ma embere. Ha figyelmesen megnézzük a hátlapot, a fő helyen láthatjuk az úgynevezett magyar középeimért, amely az országot jelképező vágásos és kettős keresztes pajzzsal egészül ki. Érdekesség, hogy a kettős kereszt nem a hármas halom tetejéből emelkedik ki, hanem egy tölgy- falevél-koszorúból, s a címer felett a koronát is ez a koszorú helyettesíti. Kétoldalt pedig tíz kisebb címer helyezkedik el, utalva arra, hogy az ország királyai - főként az Árpád-korban - számos szomszédos tartományra is kiterjesztették uralmukat, s később is igényt tartottak ezekre. Egyedien szép lett a sorozat záróérméje — Milyen sorrendben követték egymást az emlékérmék?-Török Ignácét 1986-ban Damjanich Jánosé követte. Utána évenként adtunk ki egyet-egyet. így tisztelegtünk Nagysándor József, Knézich Károly, Poeltenberg Ernő, Lázár Vilmos, Kazinczy Lajos, Lehner György, Dessewffy Arisztid, Aulich Lajos, grófLe- iningen Westerburg Károly, Schweidel József gróf Vécsey Károly, valamint Kiss Ernő emléke előtt.-A sorozat most a különleges szépségű, az eddigiektől eltérő formátumú és ábrázolású érmével zárul. Mi jellemzi ezt az értékes alkotást?- Mindenekelőtt az, hogy mind a tizennégy kivégzett főtisztet megörökíti. Valóban nagyobb méretű, mint az előzőek, hetven milliméter az átmérője, s a Metall-Art műhelyében készült, Bognár György éremtervező művész és Szepessy Tamás elképzelései alapján. A míves kivitelű alkotás előlapján kör alakban helyezkedik el a tizennégy arckép. Középen a már ismert magyar címer látható, fölötte - a korona helyén- babérkoszorú, melyben egy magyar szablya van. A hátlap közepére a Zala György szobrászművész által készített - eredetiben tizenhárom méter magas - Tizenhárom vértanú című szoborkompozíció elölnézeti képe került. (Erről tudni kell, hogy a főalak Magyarországot jelképzi, a talapzatot allegorikus szoborcsoportok díszítik, s ezen található a tábornokok bronz arcképe is. A szobrot 1890. október 6-án leplezték le az aradi régi színház mögötti téren, innen később az egyik laktanyaudvarra került. A legújabb hírek szerint a 150. évforduló alkalmából a Minorita-templom mellett kap feltehetően végleges helyet.) A záróérem hátlapjának körirata: AZ' aradi vértanúk emlékére. MEE Gyöngyösi Csoport. A szobor két oldalán egy-egy dátum található: 1849. okt. 6. - 1999. okt. 6. Az éremsorozat bemutatása méltán emeli majd az évforduló kapcsán, október 7-én rende- zemdő tudományos tanácskozás és ünnepség történelmi jelentőségét. Szilvás István Cseppfolyós csalás C sak a kárvallottak igazán a megmondhatói, milyen gyötrelmeket kell kiállniuk az évek óta húzódó, Lánchíd 2000- ügy néven elhíresült eljárás miatt. Ők 471 -en másra sem várnak, mint hogy végre elmozduljon ez a kacifántos történet a holtpontról, s legalább valami fogódzót találhassanak ahhoz, hogyan .juthatnának hozzá a zsebükből fondorlatosán kicsalt pénzekhez. Egy jogerős büntetőbírósági ítélet kétségkívül kiindulópont lehetne számukra a továbbiakhoz. A felelősök számonkérése éveken át amiatt késlekedett, mert a csalássorozat gyanúsítottjait a Föld több országában voltak kénytelenek felkutatni, s kiadatási eljárások nyomán őket hazahozatni. Bonyolította a helyzetet az ügyészség által elsőrendűként megjelölt vádlott személyazonosságának megállapítása körüli hercehurca is. Az igen terjedelmes vádirat megszületése után pedig a terheltek és védőik igyekeznek tenni arról, hogy minél tovább tartson a procedúra. Immár második alkalommal nyújtottak be elfogultsági kifogást Eger és Heves megye bíráival szemben. Jól tudván, ha kérelmük meghallgattatásra talál, megint időt nyerhetnek. Mindehhez társul még, hogy a kárvallottak állami szervekkel szemben indított polgári kártérítési pere sem halad ötről a hatra. Az ügy cseppfolyóssá válása nem tesz jót senkinek. Semmiképpen sem a rútul becsapottaknak, az összekuporgatott forintjaikat elvesztett sértetteknek. De a két vádlottnak sem, akik hónapok óta ülnek rács mögött előzetes letartóztatásban. (Legfeljebb abban bízhatnak, hogy ha el is marasztalják őket, a büntetésük nem lesz hosszabb a most fogságban töltött időnél.) E gyre kínosabb a dolog az eljáró szerveknek is. Legfőképpen azért, mert félő, hogy ezek után sok állampolgárnak - nem is alaptalanul - megrendül a jogszolgáltatás komolyságába vetett hite... (szalay) Testvéri egyeduralom I smerősöm érdeklődött, tudom-e, hány testvérvárosa van Egernek? Töredelmesen bevallottam: nem. Kiautóztam az Eger tábla mellé, hogy figyelmesen elolvassam a listát. Vajon hányán élnek, akik velem együtt nem tudják Pori, Macon, Sarzana, Esslingen és Gyergyószentmiklós nevét felsorolni? Vagyunk páran. Két dolog lehetséges: vagy mi gyakorolunk bűnbánatot figyelmetlenségünkért, vagy azok, akik miatt az egrieknek fogalmuk sincs, kik a távoli „rokonok”. A ’90-es évek elején egyre-másra kötötték a partnertelepülési szerződéseket. Akkor sokunkban felvetődött: mire lesz ez jó? Nyílik-e Németországban üzlet a Bikavérnek, Poriban árulnak- e népi szőttest? Később beértük volna azzal is, ismerjük csak meg a másik nemzet kultúráját, a következtetéseket majd levonjuk mi. Következtetések persze anélkül is lettek, hogy valaha megláttuk volna Esslingent vagy Sarzanát. Rájöttünk például arra, időnként szerencsétlen dolog városlakónak lenni. Mert mit tesz egy kisközség csekély számú lakójával? Testvértelepülés-látogatás címén évente egyszer elutaztat egy busz- nyi embert. Na jó, ettől még nem születik gazdasági kapcsolat, és a gazdag német sem áll sorokban a magyar szállodai helyekért. De ő egyszer az életben - ha nem rest - megnézheti, milyen odakint... A gyerek kedvet kaphat, hogy nyelvet tanuljon és világot lásson. Ézzel szemben a városlakó kiautózhat a városszélre, hogy tudja, hová is kellene menni, mit is kéne látni. Apropó: kellene. Egerben egyetlen utazási iroda sem szervez turnust a testvér- településekre. így - ha utazni vágyunk - szabadon dönthetünk. A kérdés csak az, ki akarja a nyaralását a városatyák által be nem mutatott európai városokba szervezni? Pedig mennyire más lenne, ha végre tudhatnánk, kik azok, akiknek a nevét az Egerbe érkező azonnal olvashatja. Ehhez csak egy élelmes utaztató társaság kellene. Kedv és igény biztos, hogy lenne. A napokban olvastam: újabb két - egy szlovén és egy portugál - településsel folynak tárgyalások. Már csak arra lennék kíváncsi: lesz-e a városlakóknak ebből hasznuk, vagy ismét csak egy jó buli lesz azoknak, akik felfémek az elitjáratra? M egtudják-e az Európa felé hajszolt egriek, mit jelent olasznak vagy németnek lenni? Láthatják-e ifjaink, hogyan élnek, dolgoznak a franciák? Vagy legyen elég a városinak, hogy szaporodtak a táblán a nevek...? Szuromi Rita HÍR(TELEN)KÉK... A jövőben - mint tervezik - megváltható lesz a katonaidő: visz- szatér a honvédelmi hozzájárulás. Szabó honvéd hadisarca... * Az orosz repülőgépek ismét megjelentek Groznij felett, s több hullámban szórták le bombáikat az ellenállók alvó seregére... Elszunnyadt a csecsen... * Véglegesen feloszlott a Komárom-Esztergom megyei Kisbér város képviselő-testülete. Kis bér - nagy csőd...! * Felcseréli nemét egy transzszexuális székesfehérvári férfi és felesége. Megunták a simát, jöhet a fordított... * Szabadon választható tanegységként borkurzus indul a harmad- és negyedéves hallgatók részvételével az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Jó tudni, mi születik abból, ha az egri leányka és a bikavér össze szűri a levet... (szilvás)
